Tövisháti Zsuzsa, a Békés Megye Ifjúságáért Egyesület elnöke
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
„Az első világháború után a győztes antanthatalmak 1919. január 18-án kezdték meg a tanácskozást, melynek során a francia, a brit, az olasz, valamint az amerikai elnök egy tollvonással ítéletet mondtak a háborúban vesztes országok fölött” – mondta az elnök.
Emlékeztetett rá: a gróf Apponyi Albert vezette magyar delegáció 1920 januárjában érkezett meg Teleki Pál „vörös térképével” Párizsba. A békediktátumot Benárd Ágoston és Drasche-Lázár Alfréd írta alá 1920. június 4-én a Nagy-Trianon palotában.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
„A trianoni béke pontjai mindannyiunk számára ismertek: az ország elveszítette területének és lakosságának mintegy kétharmadát, a döntés következményeként középhatalomból hétmillió lakost számláló kisállammá váltunk” – idézte fel.
Mint kifejtette, a békeszerződés Gyulát is negatívan érintette, amely egyik napról a másikra lett határszéli település. „Elvesztettük gazdasági hátterünk 87 százalékát, az ipari felvevőpiac nagy része a határ túloldalára került” – tette hozzá.
Tövisháti Zsuzsa úgy fogalmazott: a nemzeti összetartozás napja „jó alkalom arra, hogy megmutassuk, 97 év elteltével is kitart a magyar a magyar mellett”. „Erre a napra ne csak úgy tekintsünk, mint fájó történelmi fordulópontra, hanem az összetartozás erős kötelékeként emlékezzünk meg róla” – hangsúlyozta.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
A gyulai önkormányzat és az Október 23. Alapítvány által szervezett megemlékezésen a Pernahajder Campbell zenekar és a Szivárvány Nappali Központ gondozottjai adtak műsort Bálint Gergely és az Erkel Ferenc Vegyeskar közreműködésével.
A rendezvény végén a történelmi egyházak képviselői – Hegedűs István református lelkész, Matuz József baptista lelkipásztor és Karsai Károly állandó diakónus – osztották meg gondolataikat a megjelentekkel. A közös ima után a megemlékezők virágokat és mécseseket helyeztek el a székely kapu lábánál.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
