A magyar vidék legreprezentatívabb tárgyait mutatja be a Magyar Géniusz vándorkiállítás, amelyet június 23-án nyitottak meg a Kohán Képtár előtti téren.
A közönséget az Élővíz zenekar, majd Rózsa Kitti Erkel-ösztöndíjas énekes és Hodozsó Norbert zongoraművész szórakoztatta, majd Görgényi Ernő polgármester köszöntötte a megjelenteket.
Kiemelte: a kiállítás mellett a helyszín is különleges, hiszen Békés megyében nem a megyeszékhelyen, hanem Gyulán mutatják be a tárlatot, a Kohán Képtárban, amely egykor a megye első állandó múzeuma volt.
A városvezető elmondta, a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetségének kezdeményezésére 67 intézmény válogatott össze 154 műtárgyat, régészeti, néprajzi, képzőművészeti és történeti gyűjteményekből.
Ezeket a kincseket még sosem láthattuk egy helyen és egy időben – fogalmazott Görgényi Ernő, majd hozzátette, hogy a tárlathoz a gyulai Erkel Ferenc Múzeum is hozzájárult Erkel Ferenc aranykoszorújával.
Kovács József országgyűlési képviselő hangsúlyozta: munkája egyik legfontosabb célja, hogy Gyula városát és annak vonzáskörzetét bekapcsolják az ország gazdasági és kulturális vérkeringésébe, miután turisztikai szempontból már megkérdőjelezhetetlenül ott van.
A vándorkiállítással a fürdőváros olyan települések mellett szerepel, mint Kecskemét, Debrecen, Győr, Szombathely, Szekszárd, Eger és Budapest.
Fekete-Dombi Ildikó, az Erkel Ferenc Kulturális Központ és Múzeum Nonprofit Kft. kiállítóhelyekért felelős ügyvezetője példaértékűnek nevezte a Magyar Géniusz vándorkiállítást, hiszen a kiállítási tárgyak vidékről érkeznek a vidéki emberekhez.
Hozzátette: büszke arra, hogy Gyula városát választották a vándorkiállítás második helyszínéül, amely véleménye szerint az elmúlt öt év munkájának elismerése is egyben.
Demeter Szilárd, a Magyar Géniusz Program kuratóriumi elnöke, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója köszönetet mondott Csapláros Andreának, a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetségének elnökének, főkurátornak, valamint Végh Katalinnak, az MVMSZ ügyvezetőjének, a Magyar Géniusz Program elnökének, hogy „megkísérelték a lehetetlent” és összerakták a tárlatot.
– A közgyűjteményeink a tudatos gondolkodás helyei. A múzeumainkban mi nem a hamut őrizzük, hanem tápláljuk a lángot, azt, amely bevilágítja a Kárpát-medencét – idézte egy korábbi beszédét a kuratóriumi elnök.
Mint mondta, válságok fenyegetik a világot, de történhet bármi, az igazi megoldás az, ha visszanyerjük és sajátként éljük meg a gyakorlati tudást.
– A műtárgyak a vidéki múzeumok gyűjteményeiből, az MVMSZ tagintézményeiből érkeztek. Erőt sugároznak, szépséget teremtenek, rólunk, nekünk mesélnek, a Kárpát-medence és a magyar föld géniuszának egy-egy darabját őrzik – fogalmazott Csapláros Andrea.
Elmondta, hogy a kiállított tárgyak közül nem lehet kiemelni egyet sem, hiszen mindnek ugyanaz az értéke, minden intézmény a legféltettebb kincsét adta oda a tárlat anyagához.
Aláhúzta: a műtárgyak végigvezetnek bennünket a Kárpát-medence történeti korszakain, évszázadain, valamint a magyarság történelmén.
Végh Katalin szerint a Magyar Géniusz Program azt üzeni, a vidéki múzeumok közössége létező, a magyar kultúrát megtartó valódi érték.
Kiemelte: bízik abban, hogy a tárlat trendi lesz a fiatalok körében is, magukénak fogják azt érezni, ezt segítenék elő a kiállításon alkalmazott interaktív alkalmazásokkal, szem előtt tartva, hogy ez is közösségi tevékenység legyen.
A köszöntők után a 4S Street zenekar adta elő a kiállítás szignálzenéjét, majd beinvitálták a jelenlévőket a Kohán Képtárba. A tárlatot július 24-ig tekinthetik meg az érdeklődők.