Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
A magyar szabadságharc eszméivel rokonszenvező Johannes Brahms Magyar táncait szólaltatta meg az aradi vértanúk napján Elek Szilvia és Kassai István, akik az Erkel társaság meghívására érkeztek városunkba, hogy négykezes zongorakoncertjükkel zárják le ünnepélyesen az emléknapot. A hangversenyen újdonságként válogatás hangzott el az egyes tételek alapjául vett magyar darabokból is. Brahms huszonegy tánca mellett ennek a koncepciónak a mentén csendült fel Windt Mór Emma csárdása, Mérty N. Kalocsai emlékének egy részlete, Fáy István gróf Ellen-csárdása, egy kis ízelítő Bunkó Ferenc Karancsai palóc nótáiból, és végül Egressy Béni Ábrándja.
Kassai István a zongora baloldalán kezdett, ahol a férfias regisztereket játszotta, Elek Szilvia pedig a nők karaktereket adta fellépő partnere jobbján. A művészek a második blokk után cseréltek, és ezzel átlépték a hagyományos női és férfi szerepköröket, nem mindennapi állóképességről is tanúságot téve. Hisz nem csupán a jól ismert 1-es, 5-ös és 6-os táncot játszották el, hanem azokat is, amelyeket sokkal kevesebbszer hallhatunk, és amelyek sokkal árnyaltabban írják le mindazt, ami Brahms és a magyar zene kapcsolatát jelenti.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Az emlékezőknek az Erkel Ferenc Társaság elnöke, Somogyváry Ákos adott magyarázatot arra, miért egy német szerző táncaival tisztelegnek a magyar vértanúk napján. Mint mondta, amikor Erkel Ferenc halálának 125. évfordulójára eltervezték az emlékévet, több olyan támpontot, programot és dátumot jelöltek ki, amely Gyulához, illetve Budakeszihez, a másik Erkel-településhez, és természetesen Pesthez és Budához fűződik. Ekkor kereste meg Kassai István zongoraművész barátja azzal, hogy Elek Szilviával közösen kidolgoztak és begyakoroltak egy nagyszerű Brahms-anyagot, amit jó lenne, ha be tudnának mutatni a nagyérdeműnek. Ezt hallhattuk október 6-án a városháza dísztermében.
– Azzal a szándékkal, hogy a magyar történelem egyik legszomorúbb, leggyászosabb emléknapjának a végén legyen a fájdalomnak egy oldása. Mert minden fájdalomnak, bánatnak szüksége van erre, s a zene gyógyír sok mindenre – fogalmazott Somogyváry Ákos.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Megnyitó szavaiban a karnagy kitért arra is, hogy Brahms két nagyszerű magyar hegedűs ismerősének, Joachim Józsefnek és Reményi Edének köszönheti a magyar néplélek ismeretét. Magyar táncai az ő inspirációjukra készültek, az eredeti anyag jelentős részét is tőlük hallotta.
Az Erkel társaság elnöke a koncert végén arra emlékeztette a jelenlévőket, hogy az Erkel nyomában, életművéhez kötődő kedves településein programsorozatot, amelynek keretében az október 6-i hangverseny is megvalósult, Balog Zoltán miniszter hathatós támogatása tette lehetővé. A rendezvényeket emellett a Magyar Művészeti Akadémia, valamint Gyula város és budakeszi önkormányzata segítette, a szervezésben az Erkel Ferenc Művelődési Központ vállalt szerepet.
A tisztségviselő jelezte, Erkel Ferenc születésének évfordulóján, november 7-én újabb zenei eseményre várják az érdeklődőket a Vigadóba. Az esten, amely az Arad–Gyula Kézfogások ünnepség idei végső akkordját is jelenti, az Erkel vegyeskar mellett a békéscsabai Bartók kórus és a Békés Megyei Szimfonikus Zenekar lép majd fel.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
