Gyulai Hírlap - Erkel Ferenc tiszteletére tartottak ünnepi hangversenyt a gyulai városháza dísztermében

Nemzeti imánk megzenésítője, Erkel Ferenc november 7-én esedékes születési évfordulójához közeledve idén is hangversennyel emlékeztek meg az egykori vármegye-székhely híres szülöttéről a városháza dísztermében. Az est házigazdája Erkel Ferenc leszármazottja, Somogyváry Ákos karnagy volt, aki neves előadóművészeket szólított maga mellé.

Erkel Ferenc 1810. november 7-én született Németgyulán. Erre a jeles eseményre emlékezve tartottak ünnepi hangversenyt november 3-án késő délután a gyulai városháza dísztermében, az Erkel Ferenc Művészeti Ösztöndíjak átadását követően. 

Az emelkedett hangú rendezvényen az est házigazdája, Erkel Ferenc leszármazottja és az Erkel Társaság elnöke, Somogyváry Ákos külön köszöntötte a széchényi Erkel Ferenc Vegyeskart, amely a zeneszerző iránti tiszteletből érkezett a hétvégére városunkba, valamint a rangos fellépőket: Blaga Krisztina énekművészt, Kassai István Liszt-díjas zongoraművészt és Klenyán Csaba Liszt-díjas klarinétművészt.

Somogyváry Ákos pontos és szakszerű ismertetőjéből a nagyérdemű megtudhatta, hogy Blaga Krisztina operaénekes-mesterdiplomát 2019-ben szerzett a Szegedi Tudományegyetemen, majd ugyanitt zeneművésztanár lett 2020-ban. Több szerepben debütált a Szegedi Szabadtéri Játékokon, de énekelt a Filharmónia Magyarország szólistájaként is.

Kassai Istvánt nem igazán kellett bemutatni, hiszen nem először járt Gyulán. A Liszt-díjas előadóművész a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja és az Erkel Ferenc Társaság egyik alapító és elnökségi tagja, meghatározó egyénisége. Nemzeti zeneszerzőnk, Erkel Ferenc minden zongoradarabját bemutatta, számos lemezén Weiner Leó válogatott műveivel együtt interpretálja az Erkel-műveket.

Klenyán Csaba klarinétművész munkásságába mélyebb betekintést kaptunk. Elhangzott, hogy a klasszikus és romantikus darabok mellett a kortárs zene interpretálására is hangsúlyt fektet. Repertoárja csaknem négyszáz művet ölel fel, a 2007-ben indított koncertsorozata a Magyar Klarinét Antológia a teljes magyar klarinétirodalmat kívánja bemutatni. 

A váci születésű előadóművész rendszeresen játszik improvizációs zenét, ebben a magyar jazz és az improvizációs élet meghatározó muzsikusai a partnerei. Európa szinte valamennyi országában koncertezett és számos nemzetközi versenyen ért el első helyezést. Kiemelkedő kortárs zenei tevékenységéért 2003-ban Liszt-díjat kapott, a Szerzői Jogvédő Iroda díját több alkalommal nyerte már el, legutóbbArtisjus-díjban részesült. Mindemellett alapító tagja – többek között – az Új Magyar Zene Egyesületnek.

A pénteki hangversenyen elsőként Weiner Leó Ballada klarinétra és zongorára című, opus 8-as műve hangzott el. A választás nem véletlenül esett rá, hiszen a 20. századi magyar zene konzervatív ágának egyik legkiválóbb képviselője volt, aki a budapesti zeneakadémia tanáraként muzsikusok százait indította el a zenei pályán. Nem egy művének a stílusa Erkel Ferenc munkássága folytatásaként értelmezhető. Érdemeit kétszer is Kossuth-díjjal jutalmazták. A Ballada klarinétra és zongorára című művét Klenyán Csaba adta elő Kassai István kíséretében. 

Másodikként Erkel Ferenc István király című operája harmadik felvonásából csendült fel Crescimira áriája (Ó, én férjem, halld ifjúságom álmát). Erkel többi operájától eltérően az István király, amelyet 1885. március 15. előestéjén mutattak be, nem csupán egy politikusról szól, amelynek a címszereplője tragikus körülmények között elbukik, hanem egy szentről, aki minden helyzetben a legjobb döntést hozza, és megdicsőülve hal meg. 

A bemutatót követően az opera első csonkítatlan előadása 125 évvel később, 2010. június 10-én Komáromban volt, amelyen Somogyváry Ákos karigazgatóként vett részt. Világpremierként két esztendővel később jelentették meg CD-n az István királyt, komoly nemzetközi sikert érve el. 

Erkel Ferenc születése 212. évfordulójához kapcsolódóan tavaly három alkalommal is keresztmetszet hangzott el a műből Székesfehérvárott, illetve Budán, idén Szent István ereklyéinek átvitele ünnepén, május végén. István király mennye, Crescimira szerelmes áriáját a gyulai hangversenyen Blaga Krisztina énekelte Kassai István közreműködésével.

Erkel Ferenc első operája, a Bátori Mária bemutatója előtt egy évvel, 1839-ben a zeneszerző több műelőzményt követően komponálta meg a Csel-variációkat Bartay Endre Csel című vígoperájára. Bartay Endre, a későbbi Nemzeti Színház igazgatója, kulturális mindenese volt, a Szózat és a Himnusz életre hívója, hiszen igazából neki köszönhető ezen művek megszületése. A Erkel-féle Cselt Kassai István játszotta először Magyarországon a 20. században, amiként a gyulai esten is a Liszt-díjas zongoraművész előadásában hallgathatta meg a publikum. 

A zongorajáték után ismét az István király került terítékre, a negyedik felvonásból Zolna áriája (Ó, felséges ég ura) csendült fel. Zolna István király neje, Gizella egyik udvarhölgyének a lánya az Erkel-operában, a kereszténység és a pogányság küzdelmének a jelképe, aki a szerelméért elhagyja anyát, és átmenetileg feladja a hitét. Blaga Krisztinát Kassai István kísérte zongorán.

Kodály Zoltán 1907-ben komponált Meditáció Debussy egy motívuma fölött című darabja által a régmúlt történéseit a pillanatnyi benyomásokat, érzeteket rögzítő impresszionizmus váltotta fel a gyulai Erkel-ünnepségen. Kodályra olyan nagy hatással volt Claude Debussy művészete, komponálásmódja, hogy úgy érezte, ki kell fejeznie ezt egy darabbal, amely a gyulai repertoárba annak tulajdoníthatóan került be, hogy Kassai István a szeretett tanítómesteréről, a gyulai születésű Kertész Lajostól kapta meg a művet még gyermekkorában, és azóta is, immár több mint fél évszázada rendszeresen játssza.

Az előadott remekművek sorát Weiner Leó Két tétel klarinétra és zongorára című, 1950-ben szerzett darabja zárta, a magyar motívumokban bővelkedő Búsuló juhász és a Csürdöngölő, egy lassú és egy gyors tétel a negyedik és az első divertimentóból, alátámasztva, hogy valóban Weiner Leó volt a 20. századi klasszikus magyar konzervatív zene egyik legmeghatározóbb képviselője, amiként ezt az est elején Somogyváry Ákos megfogalmazta. 

Az emelkedetten szép műsor után a jelenlévők és a város elöljáróságai közösen megkoszorúzták Erkel Ferenc gyulai köztéri szobrát, ahol a széchényi és a gyulai Erkel-vegyeskar eggyé olvadva énekelt a zeneköltő előtt tisztelegve.