Jelen évszakunk, a nyár egyik legkedveltebb gyümölcse a görögdinnye. Laktat, oltja a szomjat, egészséges és finom is. A dinnye pont olyan, mint az Élet, mert fogyasztása, akár az emberi életút.
A dinnyeevés kezdetekor a legédesebb, sőt akkor még mag sincs benne. Ekkor még nem tudjuk, hogy az volt a legkönnyebben fogyasztható része, majd csak jóval később jövünk rá. Aztán jönnek a magok. Én nem szeretem a dinnyében, kiszedem, megoldom, ahogy a problémákat is szokás. Más nem foglalkozik velük, vagy ellenkezőleg, kihívásnak tekinti őket, és ha nem is sikerül megemésztenie, akkor is legalább megpróbálta. Van, akinek alapból kevesebb mag jut, a magnélküli gyümölcs viszont drágább és terméketlen.
Mert fontos – akár az életben – ha találunk egy kifejezetten kedvünkre való gyümölcsöt, érdemes elvetni a magokat, mert aki többedmagával fogyasztja a dinnyét, annak való igaz, kevesebb jut, de vidámabban is eszi azt. Nem jó egyedül megenni egy egész dinnyét.
Aki a dinnyét gyorsabban eszi, hamarabb be is fejezi. Aki komótosabban kajálja, annak tovább tart. Rá kell jönnünk, ahogy telik az idő, és ahogy haladunk a héja felé, a húsa egyre kevésbé édes, sőt – azt mondják – a legeslegvége már egészen tökízű. Ezért a jobb minőség miatt érdemes a termelő, avagy a Teremtő segítségét kérni! Aki meg azon kapja magát, hogy a dinnyéjének már kiharapták egy részét, ne szomorkodjon sokáig, egye mihamarabb, mert még az is megromlik, ami maradt.
Mindezek ellenére vagy mindemellett én nagyon szeretem a dinnyét. Emberek, nincs pocséklás, jóízűen meg kell enni mindet!
