Kulturális feltöltődéssel zajlottuk a zúzmarás vakációt: Szomszédokat néztünk a youtube-on. Lubickoltunk a halászlészagú nosztalgiában – egyetemista létünk kedvelt szórakozása volt a szappanoperázás. Mit csinál az egyetemi hallgató másnap: óvodásokat hajigál vízzel teli zacskóval, vagy szappanoperáz. Mi az utóbbit csináltuk, meg az előbbit. Hozzávalók: kelj hajnalban (kilenc óra), természetesen legjobb, ha le sem fekszel, ugorj le a Pennybe sörért, bonusznak két doboz cigi, aztán nézd a Szomszédokat, amíg le nem reccsensz. Mire Etus bemondta a végén a tutit, Pali haverom általában fostalicskává itta magát. Lehetett menni aludni.
Brit (vagy angolszász, nem tudom) tudósok szerint a kitartó Szomszédok-nézés maradandó mentális-morális elváltozásokat okozhat. Ezt a megállapítást pontosítani vagyunk kénytelenek. A veszély ugyanis egészen más jellegű: egy idő után valóságos polgárháború alakult ki az albérletben, ahol éltünk. Szomszédok vs. Erdészház Falkenauban. A Twin Peaks-rajongók látszólag gőgös büszkeségükbe burkolóztak, valójában megalázottan nyomorogtak a zsíros konyhában.
Elbúcsúzván az óesztendőtől, a szilveszteri romok közt ébredve az jutott eszünkbe, mégiscsak meg kéne kezdeni a gyűjtést Isaurának.
