A 34 interjút tartalmazó kötet borítója Székelyhidi Attila képzőművész akvarelljének a felhasználásával készült. A könyv selymes borítása és kellemes tapintása is polcok díszévé teszi a kiadványt. Azonban, bár vehetjük tekintetbe az elérhető 700 forintos árat is, mint minden jó könyvnek, a tartalma a legfőbb vonzereje.
Utószó jellegű a megjegyzés, okkal előrebocsátva azonban üdvösebb elmondani: noha a könyv nem a „gyulaiságot”, ennek létét, mibenlétét vagy létének megkérdőjelezhetőségét kívánta elsődlegesen megvilágítani, a pulpituson helyet foglaló beszélgetőtársak, Lindeisz László, a könyv egyik szerkesztője, Ambrus Lajos József Attila-díjas író, illetve a sorokban ülő kérdezők rendre visszatértek e témához. Jelezve azt, hogy ez ma városunkban (köz)ügy.
Lindeisz László a könyv egyik legfigyelemreméltóbb értékének tartja, hogy olyan gondolkodásmódokat, világképeket rögzít, amelyek sajnos eltűnőben vannak, nagy műveltségű, polgári életet élő emberek mentalitását. Kiderül belőle, hogy ez az életforma nem akármilyen veszélyeknek van kitéve. Kivonatolással egy olyan problémahalmazt lehetne előállítani, amelyet a város értelmiségének, vezetésének alaposan fontolóra kellene venni.
A beszélgetéseket Kósa Ferenc portrészerűre kívánta szabni, amelyek bemutatják a meginterjúvolt városról formált gondolatait. A különböző társadalmi rétegekből megszólított személyiségek között van iparos, mesterember, kereskedő, intézményvezető, művész és tudós ember is.
Kósa Ferenc munkája egy pontos kordokumentum arról, hogy milyen Gyula – mondta el Ambrus Lajos gyulai születésű író, aki szerint annyiféle Gyula van, ahányan vagyunk, „csak igyekezzünk ezt minél kerekebben megfogalmazni”. Kifejtette, hogy a tradíciók feltárása lehet az egyik legfontosabb feladata minden lokálpatriótának. Ez a könyv pontos látlelet ebből a szempontból. Nemcsak társadalomtörténeti, hanem többek között természettörténeti információk is szerepelnek benne, például egy ragyogó interjú a Körösökről, ami akár egy külön tematika lehetne.
Több interjúalany panaszát olvasta ki a kötetből Ambrus Lajos, miszerint a fiatalok nem jönnek vissza a városba, nagy a munkanélküliség, gazdasági problémák jellemzik Gyulát; a turizmus szinte kizárólagos kitörési pontján kívül másfelé is kellene gondolkodni. Félő, hogy a gyulaiság eszmeköre a történelem süllyesztőjébe kerül, nem érzem azt a folytonosságot a kötetben szereplő és a fiatalabb korosztály között, akár az oktatási problémákat is figyelembe véve, hogy ez az életérzés továbbadódjon – fejezte ki aggodalmát Ambrus Lajos.
Ez az aggodalom a megjelent érdeklődőkben is izgalmat váltott ki, minek nyomán a könyvbemutató polemikus találkozóvá vált.
– Számomra – mondta el Kósa Ferenc – nem szimpatikus az a túlsúlyba került nézet, hogy Gyula csak mint fürdőváros élheti túl azt a krízist, amelyben van, határszéliségét vagy azt a tényt, hogy a megyeszékhely elkerült innen. Szívesebben látnék egy sokrétűbb, több gyökérből táplálkozó gazdaságot, ahol korszerű ipari üzemek működnek, mezőgazdasági termelés és egyebek folynak.
Mindazonáltal az emberi sorsok iránt érdeklődő szerző így vall a fülszövegben kötődéséről : „…és a mai napig is érzem, hogy Gyulának nemcsak más alföldi városoktól elütő hangulata van, hanem polgárainak sajátos mentalitása is. Ez a mi gyulaiságunk, az a titokzatos érzés, amelyről annyit beszélgetünk, vitatkozunk.” Emellett megjegyezte, az idősebb generációnak valószínűleg egészen mást jelent a gyulaiság, mint azoknak, akik most 20-30 évesek. A bemutatón végighúzódott a kérdés, melyet Kósa Ferenc így tett fel: – Egy új generáció számára vajon mennyire lesz vonzó saját városa? Mennyire fogja tudni azt megélhetési helyének tekinteni?
Sokan, köztük a szerző is – hangsúlyozta, hogy a fiatalokat is meg kellene kérdezni, milyen érzésekkel, jövőképpel élnek a városban. Ez egy újabb sorozatot kíván. Arról, hogy a Gyulai Hírlap Nonprofit Kft. első kötetének lesz-e folytatása, illetve terveznek-e más kiadványokat, Mocsár-Pörjés József – aki egyben Kósa Ferenc könyvének társszerkesztője – elmondta: – Természetesen lesz, ezt kívántuk jelezni sorozatcímünkkel, a Gyulai Hírlap-könyvekkel is. Telt ház előtt mutattuk be a sorozat első kötetét, köszönjünk, hogy olvasóink ilyen nagy számban megtiszteltek bennünket jelenlétükkel, nyilván ebben jelentős érdeme van Kósa Ferencnek, a könyv szerzőjének, aki ismert és elismert ember hírében áll városunkban. Örömömre szolgál, hogy három évvel ezelőtt elvállalta felkérésemet, s nekilátott ezeknek az interjúknak a megírásához. Természetesen köszönet illeti mindazokat, akik partnerek voltak és interjút adtak lapunknak, hiszen nélkülük ez a könyv egészen biztosan nem jöhetett volna létre. Abban bízom, hogy a következő kötetünk hasonló sikert arat a Gyulai Hírlap olvasói körében.
A Gyulaiságunk című 164 oldalas interjúkötet megvásárolható a Gyulai Hírlap szerkesztőségében (Gyula, Petőfi tér 3.), illetve hamarosan kapható lesz a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban és az IQ könyvesboltban.
