dr. erdész ádám és dr. erdmann gyula a könyv bemutatóján
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
A Köszönjük neked, hogy magyarok lehetünk címet viselő, különlegesen érdekes, gazdag tematikájú könyv, egy egész pálya kisebb terjedelmű írásaiból összeválogatott, országos és gyulai témájú történeti írásokat tartalmaz, köztük nyolc olyat, amely eddig kiadatlan volt. Színes, érdekes portrék, népszerűbb rövid írások, például olyanok, amelyek a Rubicon folyóiratban vagy a Körösök vidékében jelentek meg, és tudományos konferenciákon elhangzott előadások is szerepelnek a kínálatban.
Az anyagok egy lakásfestés előtti kipakolás során kerültek elő az íróasztal mélyéről, újraolvasásuk adta az ötletet, hogy közülük harmincegynehányat akár ki is lehetne adni. Alkalmi és ünnepi beszédek is találhatók köztük, hiszen szerzőjük felkészültsége, igényessége ezekben is tetten érhető, csupán a politikai jellegűeket selejtezte ki. A gyűjtemény hét fejezetre tagolódik, amelyeket egy nagyon gazdag, nyolcoldalas bibliográfia zár le. A tartalomjegyzékre pillantva is kitűnik, hogy az Erdmann Gyula szívéhez legközelebb álló időszak a 19. század, azon belül is a reformkor. E korszakhoz való kötődése egykori professzora, Szabad György hatásának tudható be, aki a témát szívvel és lelkesedéssel adta elő, a szerző 1963–65-ös egyetemi évei alatt.
A reformkor mellett kutatói munkásságának másik központi területe a szocialista korszak. Ezt a témát nem maga választotta, hanem még az Országos Levéltárban dolgozva kapta. Ide tartozik például az 1945 utáni agrártörténetet, amelyet kutatva rálátott mindarra, ami a parasztsággal történt, de a begyűjtés és beszolgáltatás története csak itt, Gyulán vált kötetté. 1956 iránti érdeklődése gyermekkoráig nyúlik vissza, hiszen mint budai lakos hallotta a fegyverropogást, a lánctalpak csörgését, és látta a Tétényi úti kórházba befutó, sebesülteket szállító mentőautókat, emlékszik a reményteljes napok felszabadult érzésére.
Ezúttal ugyan nincs mód felsorolni mind azt, amit a kötet felölel, de a gyulai olvasóknak különösen érdekesek lehetnek az Apor Vilmosról, a város legendás plébánosáról, a későbbi győri püspökről írottak vagy a gyulai németek története. Mint vallását gyakorló katolikus, Erdmann Gyula a németvárosi templomba járt misére, ott ismerkedett meg az egykori deportáltakkal. Az akkor még 40-50 személy az évtizedek elteltével 3-4-re apadt. Izgalmas és máig ható üzenettel is szolgáló az az írás, amely az értelmiség szerepéről szól a török hódoltság után teljesen lepusztult Békés megye újraépítésében. Többnyire egyházi személyek, papok, lelkészek, tanítók voltak azok, akik a telepesekből oktatással és szigorú közösségi rendszabással kiváló társadalmat formáltak. A két Tessedik, Markovitz Mátyás, Skolka András, Magda Pál, Haán János, Mokry Sámuel, Petik Ambrus, Ecsedy Gábor, Bodoki Károly vagy később Göndöcs Benedek tevékenysége, élettörténete megérne egy komoly kötetet. Mindnyájan igazi polgárként és emberként szolgálták a közjót, ha valaha, napjainkban nagy szükség lenne hasonló emberekre a fogyó Békés megyében.
A megyéjük és városuk múltja iránt érdeklődő gyulaiak értékes könyvet kapnak kezükbe, minthogy szerzőjük nemcsak precízségre és korrektségre törekedett, de olvasmányosságra is. Írásai során mindig fontosnak tartotta, hogy a múlt találkozzon a jelennel, a tényanyag pedig érzelmekkel is vegyítve legyen.
A est végén Dézsi János köszöntötte az éppen az napra eső születésnapján Erdmann Gyulát, azt kívánva, hogy ha még van titkos terve, akkor azt sikerrel tudja véghezvinni.
