Forrás: magyarmuzeumok.hu
Ismét fővárosi kiállításon szerepelnek a gyulai múzeum gyűjteményének darabjai: a közgyűjteményben őrzött Erdős Kamill-hagyaték a korábbi, néprajzi tárlatokat követően most a roma holokauszt témájának feldolgozásához szolgál kulcsfontosságú adatokkal – áll a gyulai Erkel Ferenc NKft. közleményében.
Mint írták, április 19-én nyílik meg Az emlékezet útján – A roma holokauszt narratívái és lenyomatai címmel a Holokauszt Emlékközpont új időszaki tárlata, amelyre az etnográfus hét fotója mellett dokumentumokat és hanganyagokat kölcsönöz a gyulai Erkel Ferenc Múzeum. A kéziratban lévő, az 1950-es években Erdős Kamill által gyűjtött Hitler-ballada és Hitler-ének „a roma holokauszt rettenetének visszhangjai”; folklórtörténeti jelentőségük abban rejlik, hogy aktuális témára reagáltak: a traumát elszenvedő közösség Hitler személyének intézte a fájdalommal telt sorokat. A kutató a saját előadásában hangszalagra is rögzítette a Hitler-balladát, ezt szintén átadta a gyulai közintézmény a tárlat kurátorainak. Ezeken felül hét fotó felhasználási jogát engedélyezték; a muzsikus cigányokat, az etnográfus jellegzetes karakterét, valamint kutatótársait megörökítő fotók jól reprezentálják Erdős széles körű kapcsolati hálóját és alázattal párosuló kíváncsiságát, melyek közelebb vitték őt a cigányság kultúrájához, elősegítve ezzel a hiteles ábrázolásukat.
A közleményben hangsúlyozták, a gyulai közgyűjteményben őrzött Erdős Kamill-hagyaték a hazai cigánykutatás „egyik legkülönlegesebb és legmeghatározóbb pillére”, amely tudományos értéke mellett az etnográfus roma közösségekhez fűződő mély, személyes kapcsolata miatt is egyedülálló. „Nem véletlen, hogy a Néprajzi Múzeum Istennel talállak, testvérem! – Cigány történetek című 2023-as tárlata után most a Holokauszt Emlékközpont kiállításában szerepelnek a Gyulán őrzött értékek” – húzták alá.
Hódmezővásárhelyen szintén az Erdős Kamill-hagyatékból származó darabokat állítanak ki a roma kultúra napján. Az MTI közlése szerint a Tornyai-múzeumban az a tárlat látható, amelyet a Néprajzi Múzeum készített a több roma dialektusban is beszélő etnográfus alig egy évtized alatt összegyűjtött, rendkívül értékes fotóanyagából, hangfelvételeiből és jegyzeteiből.
Felidézték, a hadapródiskolát végzett Erdős Kamill 1924-ben született Budapesten, majd a második világháborúban francia fogságba került; az itt szerzett tüdőbetegsége élete végig elkísérte. A cigány nyelvvel gyógykezelése alatt került kapcsolatba, elsajátította és jól beszélte mind a kárpáti mind az oláh nyelvjárást. Sajátos kutatómódszerrel, „álruhát” öltve – nyaranta bajuszt növesztett ,és önmagát lengyel cigány grófnak vagy kitalált cigány törzs tagjának adta ki – térképezte fel az 1950-es évek Békés vármegyei, alföldi és más magyarországi cigány közösségeit. Életében mindössze három magyar nyelvű tanulmánya jelent meg, azonban publikált angolul és franciául is. Magnószalagokon, kézírásos jegyzeteken, valamint félezer fényképfelvételen örökítette meg 1962-ben bekövetkezett haláláig a cigányság mindennapjait, kultúráját, szokás- és hiedelemvilágát.
Az Erkel Ferenc Múzeumban őrzött hagyatékot a Néprajzi Múzeum és a gyulai közgyűjtemény közös projekt keretében digitalizálta hatvan évvel később, majd kapcsolt kutatásként felkeresték azoknak az adatközlőknek a leszármazottait is, akik egykor Erdős fényképezőgépe vagy magnója előtt álltak.
„Az ebből összeállított kiállítás így nemcsak az ötvenes-hatvanas évek társadalmának perifériáján, elzártságban és kirekesztettségben élő cigány közösségeit mutatja be, hanem a jelenbe vezeti át és folytatja a lezárt kutatói életművet” – emelték ki.
