Fotó: Gyulai Hírlap – Pénzes Sándor
Megszavazták a büdzsét
Az idei büdzsét 11 igennel, Sióréti Gabriella (MARÉG) és Mikóné Hirth Beáta (MARÉG) tartózkodása mellett fogadta el a képviselő-testület.
Görgényi Ernő (Fidesz–KDNP) elmondta, a költségvetés készítésekor fontos szempont volt, hogy 0 forint működési hitellel tervezzenek, hogy a személyi juttatásokat a törvényben előírtak szerint biztosítsák, a járulékok fizetésére pedig rendelkezésre álljon a fedezet, továbbá hogy a dologi kiadásoknál a takarékosság elvét érvényesítsék.
A városvezető jó hírnek nevezte, hogy intézményfelújításra idén 93 millió 389 ezer forintot költhet az önkormányzat.
Közölte, út- és járdafelújításra az eredetileg tervezett 92 millió 289 ezer forintnál 50 millió forinttal többet fordíthatnak a 81 millió 415 ezer forinttal több állami normatívának köszönhetően. Mint ismertette, a többletbevételből az általános tartalékot is megnövelik 31 millió 415 ezer forinttal.
A pályázatok előkészítésére 156 millió 434 ezer forintot állítottak be, a tartalékot 448 millió 444 ezer forintban határozták meg, ez az előre nem látható feladatokra, kiadásokra és az esetleges bevételi elmaradásokra nyújt fedezetet.
Sióréti Gabriella azt kérdezte, hogy az projektek előkészítésére beállított összeg betervezhető-e a pályázatokba, vagy önerőként kell biztosítani. Megjegyezte, jelenleg a Közbeszerzési Hatóság oldalán három jogorvoslati eljárás is szerepel a gyulai önkormányzat egyik TOP-os pályázatához kapcsolódóan, előkészítő tanulmányok beszerzése kapcsán. A képviselő azt kérte, az előkészítő feladatoknál az egybeszámítási szabályokat a lehető legszigorúbban értelmezzék, „nehogy veszélybe kerüljenek a pályázatok”.
A polgármester kifejtette, a pályázati költségeket ritkább esetben kell megelőlegeznie az önkormányzatnak, általában a pályázati előlegből biztosítani tudják azokat.
Azt is elmondta: amit a képviselő a honlapon látott, az egy jogvita, ami még nem ért véget. Mint ismertette, két budapesti cég összekülönbözött, az egyik feljelentette a másikat egy tanulmány elkészítése kapcsán. Hozzátette: ez az anyag volt az előfeltétele annak, hogy elkészíthessék azokat a dokumentumokat, amelyek alapján már idén közel 1 milliárd forint támogatást nyert el az önkormányzat a TOP Plusz programból. Jelezte, az előkészítési költségeket a pályázatból megtérítették a városnak; kollégái pedig jogszerűen jártak el. Leszögezte, 2010 óta semmilyen jelentős közbeszerzési szabálysértést, büntetést nem állapítottak meg az önkormányzat beruházásainál.
Csige Gábor jegyző hangsúlyozta: annyira szigorúan veszik az egybeszámítási szabályzatokat, hogy tavaly egy nettó 7 millió forintos munkálatra is kiírtak közbeszerzést, holott 50 millió volt a közbeszerzési értékhatár.
Mikóné Hirth Beátának több kérdése, felvetése is volt. Elsőként arról érdeklődött, hogy 2025-ben mennyi támogatás érkezik közvilágításra.
A jegyző közölte, a közvilágításra vonatkozó előirányzatban szerepel az áramszámla várható összege, ami 330 millió forint, a közvilágítási normatíva pedig idén 123 millió forint, vagyis több mint 200 millió forintot kell az önkormányzatnak a célra biztosítania.
A MARÉG képviselője azt is megjegyezte, hogy tavaly többet költött a város út- és járdafelújításra, valamint intézményi felújításra. Úgy vélte, ennek az oka, hogy a 2024 választási év volt.
A polgármester úgy reagált: a képviselő-testület mindig az önkormányzat anyagi lehetőségeihez mérten biztosít forrást a beruházásokra; ciklusban gondolkodnak. Kifejtette: jövőre is választás lesz, gyakorlatilag szinte minden évre rá lehet mondani, hogy választási vagy választás előtti év; „ez egy örökzöld téma”.
A jegyző ezt azzal egészítette ki, hogy a tavaly megvalósított útépítésekről már jóval a választási év előtt döntött a képviselő-testület; 140 millió forint áthúzódó tétel volt.
Mikóné Hirth Beáta arra is választ várt, hogy a külterületekhez kapcsolódó feladatok támogatására fordítható összeg miért nem emelkedett.
Csige Gábor ismertette, az önkormányzat 4,1 millió forintot kap lakosságszám-arányosan a külterületekre: utak karbantartására, közvilágítás-fejlesztésre, -üzemeltetésre, köztisztasági feladatokra és az illegális hulladék elszállítására. Hozzátette, a város ennél többet, magasan a normatíva fölött költ a külterületekre.
A MARÉG képviselője azt is felvetette, hogy óvodai-iskolai gyermekétkeztetésre 340 millió forint állami normatíva érkezik az önkormányzathoz, de a büdzséből azt olvasta ki, hogy a Gyulakonyha NKft. ebből 306 millió forintot kap meg.
A jegyző elmondta, az önkormányzati fenntartású Gyula Város Egyesített Óvodája során is szerepel a költségvetésben támogatás. Aláhúzta, a város magasan többet költ közétkeztetésre, mint ami a normatíva, több mint 100 millió forintot fordítanak a célra egyéb bevételeik terhére úgy, hogy a cég üzemi eredményének majdnem 50 százaléka vállalkozói tevékenységből származik.
Fotó: Gyulai Hírlap – Pénzes Sándor
Mikóné Hirth Beáta nehezményezte, hogy emelkedtek a képviselői és a polgármesteri illetmények; mint mondta, utóbbi egyharmadát téríti meg az állam, a különbözetet a város lakossága fizeti meg. Úgy vélte, jóval kevesebb az önkormányzati feladat, mint korábban, és a felügyelőbizottsági tagok a munkájukért nagyon sok tiszteletdíjat kapnak, ezért kérdésként merül fel, hogy miért van szükség két alpolgármesterre.
Görgényi Ernő rámutatott, a polgármesterek illetményét nem a képviselő-testületek határozzák meg, hanem az országgyűlés döntése alapján a törvény, a lakosságszámhoz arányosítva és a nemzetgazdásági átlagkeresethez viszonyítva. Ha más lesz a városvezető, akkor is ennyi illetményre lesz jogosult – tette hozzá.
Mint kifejtette, nem érzi úgy, hogy lényegesen kevesebb feladatuk lenne, hiszen „Gyula város hagyományosan sokkal több nem kötelező feladatot lát el, mint a vármegyében bármely más település”. Hozzátette: örül, hogy az állam a polgármesteri illetmény egyharmadát megtéríti, a 30 ezer fölötti lélekszámú települések esetében ez már nincs így.
Emlékeztetett, Perjési Klárának három alpolgármestere volt a polgármestersége idején, ahogy neki is az első ciklusában, a számukat 2014-ben csökkentették kettőre, amikor feladatok kerültek el az önkormányzatoktól. Leszögezte, ennyire szükség van egy kilenc céggel és négy intézménnyel rendelkező városnak.
A polgármester hangsúlyozta, a testület tagjainak a fizetése más településekhez viszonyítva sem eltúlzott, alapilletményük a minimálbérnek megfelelő. Hozzáfűzte, a képviselőknek rengeteg feladatuk van, és nagy rajtuk a felelősség. Az, hogy a felügyelőbizottsági tagok sokat keresnek, „elég megalapozatlan állítás” – jelentette ki –, a legtöbb esetben 30 ezer forint a bruttó tiszteletdíjuk.
Veres András (Fidesz–KDNP) úgy fogalmazott, örül, hogy Mikóné Hirth Beáta aggódik a külterületi utakért, valószínűleg azt is tudja, hogy Gyulán 500 kilométert tesznek ki. Mint mondta, a 4,1 millió forint állami támogatás „csepp a tengerben”, de a gazdákkal összefogva arra törekszenek, hogy a külterületi utak járhatóak legyenek, és azon vannak, hogy minél jobb életkörülményeket biztosítsanak a külterületeken élőknek.
A képviselői és polgármesteri illetményre vonatkozó megjegyzés kapcsán megjegyezte, sejti, hogy ki adta a képviselő szájába ezeket a szavakat. Mint kifejtette, véleménye szerint nem túlzóak ezek a fizetések; a képviselők munka mellett rengeteget intézkednek, járnak az ügyek után.
Durkó Károly (Gyulai Városbarátok Köre) pozitívumként említette, hogy az önkormányzat az értékvédelemre és a híres gyulaiak sírjainak gondozására is odafigyel, emellett a város a méretét meghaladó mértékben költ a kultúrára, és a turizmus mellett figyelmet fordít a szociális szférára, az oktatásra is. A képviselő szerint feszes és stabil az idei költségvetés, és odafigyel a társadalom minden rétegére.
Fotó: Gyulai Hírlap – Pénzes Sándor
Megújulhat a vasútállomás előtti terület
Egyhangúlag szavazta meg a képviselő-testület, hogy a TOP Plusz programból 960 millió forint önerőt nem igénylő támogatásra pályázzon a gyulai önkormányzat a Halácsy utca és a Béke sugárút kereszteződésében lévő háromágú csomópont körforgalommá alakítására, továbbá a vasútállomásnál új járda- és kerékpárútszakaszok, buszmegállók, parkolók és taxiállomás létesítésére, valamint a terület rendezésére, térkővel való burkolására. A beruházást a Békés-Bihar Településfejlesztési NKft.-vel és a Magyar Közút NZrt.-vel konzorciumi együttműködésben valósítaná meg a város.
Görgényi Ernő az előterjesztés ismertetésekor hangsúlyozta, ez olyan lehetőség, amire régóta várt az önkormányzat. Aláhúzta, megfelelnek az előfeltételeknek, hiszen a beruházást korábban nevesítettek a városfejlesztési programtervben, 960 millió forint becsült összköltséggel.
Jelezte, eredetileg 2025. december 31-e volt a benyújtási határidő, azonban az Irányító Hatóság 2024. október 15-én arról tájékoztatta az önkormányzatot, hogy kilenc hónappal hamarabb, 2025. március 31-ig be kell nyújtani a támogatási kérelmeket, így át kellett ütemezniük a projekt előkészítését.
A részletekről elmondta, a lámpás kereszteződéshez nincs elég hely, ezért döntöttek a Halácsy utca és a Béke sugárút közötti kereszteződés körforgalmi csomóponttá alakítása mellett.
Mint ismertette, a körforgalom bazaltbetonból készül majd, ez a Tiborc utcában és máshol is bevált, időtállónak bizonyul. Hozzátette, a csomóponthoz csatlakozó ágakat is felújítják, és új gyalogosátkelő is létesül.
Közölte, a vasútállomás előtt „a városhoz méltó” teret szeretnének kialakítani, díszburkolattal, zöldfelülettel, utcabútorokkal, új közvilágítással. A beruházásnak emellett a csapadékvíz-elvezető rendszer átépítése is része.
Szólt arról is, hogy a tér és a körforgalom kialakításához vágánybontásra és biztosítóberendezések átalakítására is szükség lesz.
A vasútállomás előtti kereszteződés állami tulajdonban, a Magyar Közút NZrt. kezelésében van, a csomópont és az állomásépület közötti terület pedig részben a MÁV kezelésében, ezért mindkettővel együtt kell működnie az önkormányzatnak – számolt be róla. Hozzáfűzte, utóbbi esetében kérelmezi az önkormányzat, hogy a magyar állam ingyen adja azt át a városnak.
A Magyar Közút NZrt. mellett a Békés-Bihar Településfejlesztési NKft. is az önkormányzat konzorciumi partnere lesz, a cég felel az adminisztratív, projektmenedzsmenti feladatokért.
A városvezető arra is kitért, hogy jelenleg nagyrészt engedélyes terv formájában állnak rendelkezésre műszaki dokumentációk, és tervezési feladatok is hátra vannak még. Amennyiben nyer a pályázat, a terveket részletesebben is ki kell dolgozni, majd kihirdethetik a nyílt közbeszerzési eljárást, azután kezdődhet meg a kivitelezés.
A konkrét munkálatok „jó esetben” 2026 első félévében kezdődhetnek el, ugyanis a MÁV is megkezdi a felvételi épület felújítását, az építkezés során felvonulási terület lesz a tér. Ennek a beruházásnak már „finisben van” az előkészítése, a napokban megjelenhet a közbeszerzési felhívás – részletezte.
Sióréti Gabriella azt kérte, ne egy nappal az ülés előtt küldjék ki nekik az anyagot, hiszen felelősségteljes döntést kell hozniuk.
A polgármester azt válaszolta, méltányolja a képviselő kérését; mint fogalmazott, nem így tervezték, azzal, hogy előre hozták kilenc hónappal a beadási határidőt, nekik is „fel kellett gyorsítani a munkát”.
Rámutatott, a képviselő-testületnek arról az elvi kérdésről kell állást foglalnia, hogy akarja-e a körforgalom és az állomás előtti tér kiépítését; a részletekről később, a műszaki dokumentáció ismeretében szavaznak majd.
Fotó: Gyulai Hírlap – Pénzes Sándor
Tagi kölcsön a várszínháznak
A képviselő-testület egyhangú döntése értelmében 35 millió forint kamatmentes tagi kölcsönt nyújt a Gyulai Várszínház NKft.-nek az önkormányzat, egyúttal december 31-ig meghosszabbítja a visszafizetési határidőt.
A polgármester emlékeztetett, a színháznak hosszú évek óta kihívást jelent, hogy az állami pályázati támogatásokról az évad kezdete előtti utolsó napokban vagy az évad közben döntenek, így önkormányzati segítség nélkül nem lenne megfelelő fedezete arra, hogy leszerződjön színházakkal, társulatokkal a nyári előadásokra.
A városvezető felidézte, tavaly 50 millió forintos tagi kölcsönt kapott a teátrum, ebből 35 millió forintot vett igénybe. Hozzátette, egyes pályázati utófinanszírozások még folyamatban vannak, és megkezdődött az új évad tervezése, ami indokolttá teszi, hogy a 35 millió forintos pénzeszköz a társaság rendelkezésére álljon.
Emelkedő támogatások
Egyöntetűen döntött a képviselő-testület a Gyulai Polgármesteri Hivatal köztisztviselőit megillető egyes juttatásokról és támogatásokról szóló önkormányzati rendelet módosításáról is.
A köztisztviselők éves cafeteriakerete bruttó 260 ezer forintról bruttó 300 ezer forintra emelkedett, a családalapítási támogatás – amely első házasságkötés, valamint gyermekáldás alkalmával illeti meg a hivatal munkatársait – pedig nettó 100 ezer forintról nettó 150 ezer forintra. A rendelet március 1-jén lép hatályba.
A települési támogatások rendszeréről, valamint a szociális és gyermekvédelmi szolgáltatásokról szóló önkormányzati rendeletet ugyancsak egyhangúlag módosította a grémium. A döntés értelmében emelkedett a szociális ellátások összege, illetve bővült azoknak a köre, akik támogatást igényelhetnek. Az óvodai és iskolai évkezdést segítő támogatás mértéke szintén emelkedett.
Fotó: Gyulai Hírlap – Pénzes Sándor
Beszámolók
A Mogyoróssy János Városi Könyvtár 2024-es beszámolóját és 2025-ös munkatervét egyhangúlag, a Gyulai Egészségügyi Alapellátási Intézmény 2024-es beszámolóját 12 igennel, Mikóné Hirth Beáta tartózkodása mellett fogadta el a képviselő-testület.
A tavalyi évi helyi adóztatási tevékenységről szóló beszámoló szintén napirenden szerepelt, a grémium egyhangúlag szavazta azt meg.
Karbantartási keret
Az ülésen a polgármester beszámolt a 2024-es választókerületi karbantartási keret felhasználásáról is.
Közölte, a tavalyi 95 millió 929 ezer forintos keretből 53 millió 708 ezer forintot költöttek el, a fel nem használt és a leszerződött összeg 42 millió 221 ezer forint, ez az idei költségvetésbe áthúzódó tételként tervezték be.
Új tagot választottak
A grémium egyhangú döntésével Fazekas Anikó fogorvost választotta az Egészséges Városért Közalapítvány új kuratóriumi tagjának a nemrégiben elhunyt Gedeon Éva helyére. A kuratórium tagjai díjazásra nem jogosultak.
