Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Párbeszédre hívták a hallgatóságot péntek este a Mogyoróssy János Városi Könyvtár Az egyházak szerepvállalása az elmúlt 34 évben című rendezvényén, amelynek meghívottjával, Platthy Iván művelődésszervezővel, tanárral, a Horn-kormány címzetes egyházügyi államtitkárával Pápai Attila evangélikus lelkész beszélgetett.
Az író-olvasó találkozó apropója a Párbeszéd az emberért – Emlékeim az egyházakról és a társadalomról című könyv megjelenése volt, amelyben a szerző, Platthy Iván abba az eszmecserébe nyújt betekintést, amely a rendszerváltás utáni években zajlott a magyarországi egyházak érdekében. Azokban az esztendőkben, amikor újra kellett ismerkedni a szabadsággal.
Tiszta lélekkel
Platthy Iván családja a második világháború éveiben Kárpátaljáról, Ungvárról menekült Magyarországra. Baranyába, sváb környezetbe kerültek, ahol a pártpolitikai érdekeknek megfelelően a hatgyermekes pedagógus szülőket egyik faluból a másikba helyezték, büntetésként amiatt, hogy az édesapa hevesen tiltakozott az egyházi iskolák államosítása ellen.
Az érettségit követően, az ötvenes években Platthy Iván munkába állt, hogy „felöltözzön”, majd a maga által megkeresett pénzből elvégezze a tanítóképző főiskolát Baján. Igyekezett betartani édesanyja tanítását, miszerint minden nap végén zárszámadást kell készíteni, másnap pedig tiszta lélekkel nekilátni az új feladatok teljesítésének. Úgy véli, ma ez a hozzáállás idegen sokak számára.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Biciklivel a tanyán
Évekkel később az ország közepére, egy tanyasi iskolába került pedagógusnak a tanító feleségével, akivel 62 éve élnek boldog házasságban. Neki, mint tanyasi tanárnak, naponta legalább hét kilométert kellett gyalogolnia egyik iskolától a másikig, hogy ellássa feladatait. Egyszer, amint épp a tanítványaihoz sietett, ráköszönt a vasbolt vezetője, és felajánlott neki egy biciklit, mondván: tanár úr, ezzel könnyebb lesz! A falu így jelezte feléjük, hogy befogadta őket.
Hat év után vitte el őket a magyar tanyavilágból az élet, ám a település továbbra is elszármazottként kezelte őket, még díszpolgári címet is adományozott a pedagógus-házaspárnak. Az ilyen megbecsülést szívesen fogadja az ember, tette hozzá a könyvtár meghívottja.
Ortodox megerősödés
A hajdani államtitkár örömmel vette át és megtisztelőnek érezte Szentendre városának Pro Urbe díját és a magyarországi szerb egyház Szent Száva-díját is, tudniillik sokat tett azért, hogy a hazai szerbek megőrizzék a nemzeti identitásukat. Büszke arra is, hogy segített a románokon, hozzájárult a gyulai ortodox püspökség létrejöttéhez.
Miután végigjárta a magyarországi román falvakat, felkereste a bukaresti pátriárkát, és megkérdezte tőle, miért tartoznak ezen települések hívei az aradi püspökséghez, miért nincs saját egyházi fennhatóságuk. A pátriárka nem tudta mire vélni a dolgot, majd megértette, hogy csak az ő beleegyezése szükséges ahhoz, hogy Gyulán görögkeleti püspökség jöjjön létre. Platthy Iván minden támogatást megadott, hogy ez megalakuljon és zavartalanul működjön.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Közszolgálat
Platthy Iván azt is bevallotta, hogy sosem pályázott semmilyen pozícióra, munkakörre, csak igent mondott a felkérésekre. A sikerért azonban meg kellett dolgoznia. Miután bekerült a közigazgatásba, nem dőlt kényelmesen hátra, hanem igyekezett együtt élni azokkal, akiknek az életét meg kellett szerveznie. Ugyanis a feladataira mindig szolgálatként tekintett. Tudta, hogy ezeket úgy kell megcsinálnia, kiviteleznie, hogy a kedvezményezetteknek csillogjon a szemük.
Az elvégzett munkájáért Platthy Iván, aki immár 85 esztendős, nem kapott kormánykitüntetést, de nem bánja, sőt örül neki, hiszen így nem kell semmilyen politikai alakulathoz lojálisnak lennie, csakis az embert szolgálhatja. Irányadó számára ebben a dédnagyapja, aki részt vett az 1848–49-es forradalomban, naplót is vezetett erről. Ebben írja, hogy a közfeladatokat szeplőttelenül kell ellátni.
A párbeszéd fontossága
Platthy Iván úgy gondolja, minden ügy párbeszéddel megoldható, sőt a folyamatos párbeszéddel a nézeteltérések is megelőzhetők. Az állam az állampolgárok bizalmának köszönhetően létezik, a lényeg tehát az, hogy közösen tudjanak szolgálni.
A Párbeszéd az emberért – Emlékeim az egyházakról és a társadalomról című könyv szerzője a világháló adta lehetőségeket is kihasználta. Számos interjút készített világi és egyházi személyekkel, amelyek a YouTube-on érhetők el Párbeszéd az emberért címmel. Ezeket a beszélgetéseket jó néhány televíziós szerkesztőség is átvette. Bár politikusokkal nem ült le tárgyalni, és nem tartja magát politikusnak, Platthy Iván részt vett kormányok tevékenységében, minisztériumi főosztályt is vezetett. Mint mondta, kizárólag szolgálatból.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Ellenzéki szemmel
A Horn-kormány címzetes államtitkára tapasztalatai alapján elhibázottnak tartja a jelenlegi magyar kormány egyház- és oktatáspolitikáját. Kifogásolja, hogy az egyházi restitúció megakadt, ezért az egyházak nem lehetnek önfenntartók, többnyire csak állami pénzekből működhetnek, ami megszünteti a függetlenségüket, korlátozza a döntési szabadságukat. Figyelmeztetett arra is, hogy a KSH adatai alapján jelentősen megfogyatkozott az egyház- és hitelhagyók száma az utóbbi évtizedben. Sokan a keleti vallásokhoz pártoltak a történelmi magyar egyházaktól. Ennek okait fontos lenne kivizsgálni, hangsúlyozta Pápai Attila beszélgetőpartnere.
A nyugalmazott közszolgálati szakpolitikus azt is szóba hozta, mennyire ráfizetéses, hogy az iskolák öt fenntartó alá tartoznak és hogy az iskolaigazgatók már csak intézményvezetők, majd kritikával illette, hogy a túlméretezett adminisztráció, a bürokrácia megbénítja a közoktatási intézményrendszert. Saját életpályáját példaként említve bírálta, hogy a pedagógusokat napjainkban nem alkalmasság alapján választják ki, nem figyelnek arra, hogy aki nem tud a gyerekekkel kommunikálni, nem való erre a pályára.
Schengen felülírta Trianont?
Platthy Iván nemcsak a kötelező közfeladatnak számító, másfél millió gyereket érintő közoktatáson, hanem a trianoni békediktátumon is módosítana: a diktátumot mihamarabb megbékélési dokumentumra cserélné. Ezt az érintett hét ország államfőjének kellene kidolgoznia. Ezzel kapcsolatban megkereste Novák Katalin köztársasági elnökasszonyt is. Platthy Iván Trianonnal kapcsolatos véleménye az, hogy a schengeni egyezmény óta az 1920-ban meghúzott határoknak már nincs jelentőségük, Trianont el is kellene felejteni, azon okból is, hogy a határon túl alig beszélik már a magyar nyelvet. A Horn-kormány címzetes egyházügyi szakértője szerint mivel Ferenc pápa is a megbékélést sürgeti, valószínűleg szentesítené ezt a megállapodást.
A Mogyoróssy-könyvtár vendége végezetül megdicsérte az evangélikus egyházat, amiért jó úton jár, sikerült megújulnia, hozzáidomulnia korunkhoz, párbeszédet folytatnia vele.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
