Keresés


csak pontos egyezésekre
Keresés: oldalakon dokumentumokban, lapszámokban
Archívum
Gyulai Hírlap Archívum

Gyulai Hírlap - A gyulai múzeum Erdős Kamill-hagyatékának anyagából nyílt kiállítás a Néprajzi Múzeumban

Összes cikk - fent (max 996px)
  A  A  A 
GYULAI HÍRLAP • S. E.KULTÚRA • 2023. június 03. 14:00
A gyulai múzeum Erdős Kamill-hagyatékának anyagából nyílt kiállítás a Néprajzi Múzeumban
A 20. századi magyarországi cigányság körében végzett kutatás eredményeit először ismerheti meg a közönség

Fotó: Incze László

A gyulai Erkel Ferenc Múzeum gyűjteményében őrzött Erdős Kamill-hagyaték anyagából nyílt kiállítás május végén a budapesti Néprajzi Múzeumban, Istennel talállak, testvérem! – Cigány történetek címmel.

A fürdővárosi intézmény közleményében kifejtik: a Néprajzi Múzeum új időszaki kiállításának középpontjában a cigány közösségekben „álruhában járó” legendás kutató, a „szőke cigány”, azaz Erdős Kamill (1924–1962) etnográfus, nyelvész alig ismert fényképei, kevésbé kutatott kézirataiból, magnószalagjaiból kibomló történetei állnak.

Kiemelték: a 20. századi magyarországi cigányság körében végzett kutatás eredményeit először ismerheti meg a közönség. A tárlat azt is megmutatja, hogyan élhet tovább egy lezártnak tűnő életmű: a két múzeum etnográfusai több mint fél évszázad után felkutatták az egykori közösségek ma élő tagjait, a már nem élők emlékét. 

Fotó: Incze László

A közleményben felidézték: a fiatalon meghalt Erdős Kamill az 1950-es években kezdett a cigányság iránt érdeklődni. Bár életében mindössze három tanulmánya jelent meg magyarul, valamint néhány angol és francia nyelven, eddig feldolgozatlan hagyatékát nagy becsben tartja a hazai szakma, kutatása megkerülhetetlen a cigánysággal foglalkozó néprajzosok körében.

Miközben a franciául, angolul, németül is jól beszélő kutató nemzetközi tudományos szervezetek akarták a tagjaik között látni, ő nyaranta bajuszt növesztett, beszerzett egy zöld szalagos kalapot, és elindult felfedezni és megfigyelni a cigányok életét, először Békés megyében, majd az Alföld és Észak-Magyarország más területein is. Sajátos kutatómódszeréhez hozzájárult, hogy a cigány vagy romani nyelv több változatát is tökéletesen beszélte, jól ismerte ennek a kultúrának a belső törvényszerűségeit. Így egy olyan korszakban tudott hiteles néprajzi anyagot rögzíteni, amikor – évszázados kirekesztettségük következményeként – a cigány közösségek még zártak voltak, az idegent gyanakodva fogadták, a fényképezéstől pedig féltek.

Fotó: Incze László

A közleményben emlékeztetnek: a méretében is egyedülálló Erdős-gyűjtemény a kutató özvegyének köszönhetően került a gyulai múzeum tulajdonába. A kiállítás e páratlan hagyaték „megszólaltatására” tesz kísérletet többféle módszerrel. A kurátorok fényképeket olvastak össze a tanulmányokkal, kéziratokkal, hangfelvételekkel, rekonstruálták Erdős Kamill kutatói módszereit, igyekeztek megérteni azt a sajátos testvériséget, amelyet a társadalom peremére szorult emberek iránt érzett. Emellett arra is törekedtek, hogy a hagyatékot visszavigyék azokba a közösségekbe, ahol egykor a néprajzkutató járt, és nyomára bukkanjanak azoknak, akik a képein szerepelnek.  

A kiállítás főcíme – Istennel talállak, testvérem! / Devlesa arakhavtu, phrala! – egy bevett köszöntési formula, amelyet Erdős Kamill akkor használt, amikor cigány barátaival levelezett, de akkor is, amikor ismeretlen cigány közösségekbe toppant be. A tárlat, bár számos néprajzi témát – esküvő, sirató, hiedelmek, mesterségek – felsorakoztat, nem a néprajzi tárgyakat, hanem az embert, az emberi kapcsolatok sokféleségét állítja középpontba. 

Fotó: Incze László

A Néprajzi Múzeum és a gyulai Erkel Ferenc Múzeum közös projektjének megvalósulását, kurátorként, a gyulai közgyűjtemény három fiatal szakembere: Horváth-Nagy Adrienn, Nyári Ivett és Szappanos Gábor segítette.

Összes cikk - lent (max 996px)
+
+
+
+
+
+
A rovat friss cikkei
A Gyulai Hírlap legfrissebb cikkei
Cikkek keresése az online archívumban
Bannerfelhő (max 165px)