Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Istennel talállak, testvérem! – Cigány történetek címmel nyitották meg az Erkel Ferenc Múzeum és a Néprajzi Múzeum közös, Erdős Kamill etnográfus életét bemutató tárlatát szeptember 13-án az Erkel Ferenc Művelődési Központban.
Liska András, az Erkel Ferenc Múzem szakmai vezetője a megnyitón hangsúlyozta: rendkívül büszkék arra, hogy egy ilyen kis múzeum, mint a gyulai, egy olyan intézménnyel dolgozhat együtt, mint a Néprajzi Múzeum.
Görgényi Ernő polgármester kifejtette: Erdős Kamill „álruhában” jutott be az idegenekkel bizalmatlan cigány közösségekbe, innen ered későbbi beceneve, a „szőke cigány”.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Hozzátette: néha könnyen ítélkezünk azok fölött, akik másnak mutatják magukat, mint amik, de az etnográfus esetében az álca teljes mértékben nemes célt szolgált. Erdős Kamillt, az őszinte kíváncsiság mellett, az a cél is vezérelte, hogy segítsen az általa kutatott társadalmi csoport tagjain, szerette volna csökkenteni a cigány közösség és a többségi társadalom közötti konfliktusokat, javítani az egészségügyi és oktatási helyzetüket.
– A megnyíló tárlat egyik célja a többségi társadalom érzékenyítése, az etnográfus fényképeiből, kézirataiból, magnószalagjaiból kibomló történetek segítségével – fogalmazott a városvezető.
Kiemelte: Gyula városa mindig szeretettel fogadja a vendégeket, ezzel találkozott a néprajzkutató is, aki 1952-ben érkezett a fürdővárosba, ahol az első ember, akivel megismerkedett későbbi felesége, Müller Mária volt. Neki volt köszönhető, hogy Erdős Kamill halála után a város birtokába került az etnográfus hagyatéka.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
A polgármester elmondta, a két múzeum közös munkája során összekapcsolódott a digitalizálás és a terepmunka, a történeti és szociológiai kutatás, hasonlóan, mint az eredeti gyűjtés során.
Drágos József, az Eleki Cigány Nemzetiségi Önkormányzat elnöke úgy fogalmazott, a mai világban is szükség lenne egy Erdős Kamillra, aki bemutatja a cigányság életét, a következő generációknak pedig példát mutat.
Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója aláhúzta: a kiállításnak, valamint az etnográfus hagyatékának van egy fontos üzenete, amely szerint nincs fontosabb dolog és küldetés annál, hogy az embereknek segítsük megérteni saját magukat, a másik embert, legyünk nyitottak és segítsünk lebontani a sztereotípiákat.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Hozzátette: a vándorkiállítás a Néprajzi Múzeum épületében az egyik leghosszabb ideig megtekinthető tárlat volt, országszerte pedig összesen tizenöt helyen lesz látható.
A tárlat létrehozásában közreműködőknek Fekete-Dombi Ildikó, a gyulai kiállítóhelyeket üzemeltető Erkel Ferenc Nonprofit Kft. ügyvezetője mondott köszönetet. Ajándékot adott át a Néprajzi Múzeum szakembereinek, Schleicher Verának, Paréj Gabriellának, André Raatschnak, Rézműves Melindának és Szuhay Péternek, akik kurátorként működtek közre, valamint a gyulai közgyűjtemény munkatársainak, Horváth-Nagy Adriennek, Nyári Ivettnek és Szappanos Gábornak.
A kiállítást október 22-ig nézhetik meg az érdeklődők.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
