Liska András régész, a múzeum szakmai vezetője
Fotó: Botyánszky Mária – Erkel Ferenc Nonprofit Kft.
A gepida kor végéről, a 6. század közepe tájáról származó lakóház maradványaira és kerámiatöredékekre bukkantak a régészek Gyulán, a Paradicsomi lakótelep melletti építési területen. A leletek restaurálás után a gyulai Erkel Ferenc Múzeum gyűjteményébe kerülnek.
Liska András régész, a múzeum szakmai vezetője lapunknak felidézte: a területet, ahol hamarosan garázssor épül, az 1990-es években regisztrálták régészeti lelőhelyként az ott talált felszíni leletek alapján.
A helyszínen, ugyancsak egy építési beruházás előtt, az örökségvédelmi hatóság előírására, 2011-ben végeztek először feltárást, ahol kimagasló jelentőségű leletet, egy sírt találtak. Mint azt a szakember ismertette, az eltemetett nő viselete a gepida korhoz köthető, az aranypénz azonban, amit obulusként a halott szájába helyeztek, 552 utáni, vagyis avar kori. Ez arra utal, hogy bár a területet a 6. század közepén elfoglalta az avar nép, a korábban ott élő gepidák nem hagyták el lakhelyüket, így egyfajta asszimilációs folyamat zajlott le – tette hozzá.
Fotó: Botyánszky Mária – Erkel Ferenc Nonprofit Kft.
2018-ban, a Vécsey utca és a Schweidel József utca építésekor ismét ásatást végeztek a paradicsomi területen, akkor szintén ehhez az átmeneti korszakhoz köthető településmaradványok kerültek elő.
A régész közölte: a mostani próbafeltárást ugyancsak az örökségvédelmi hatóság írta elő. A szakemberek a tervezett garázsok helyén olyan árokszakaszokat, települési objektumokat találtak, amelyek összefüggésbe hozhatók a korábbi feltárásokkal.
Mint arról a múzeum szakmai vezetője beszámolt, az egyik feltárási szelvényben teljes egészében sikerült feltárniuk egy félig a földbe ásott gepida kori lakóház maradványait.
Fotó: Botyánszky Mária – Erkel Ferenc Nonprofit Kft.
Elmondta: a ház falait egy lekerekített sarkú, téglalap vagy négyzet alakú gödör adta, az egyszerű, szelemenes tetőszerkezetet pedig ettől kicsit kijjebb építették fel ágakból. A lakók ebbe az egyetlen lakószobából álló építménybe húzódtak be éjszakára.
Liska Andrástól megtudtuk, az akkori lakóházak legfeljebb két-három telet bírtak ki, miután a lakók hátrahagyták a régi építményeket a már nem használt tárgyakkal együtt, újat építettek.
A paradicsomi területen kerámiatöredékeket is találtak, ezek a kialakításuk és a díszítésük alapján szintén a gepida korhoz köthetők.
Fotó: Botyánszky Mária – Erkel Ferenc Nonprofit Kft.
A szakember arról is beszélt, hogy Gyula közigazgatási területén több mint 800 régészeti lelőhelyet ismernek, de hiteles körülmények között, modern módszerekkel csak néhány területen zajlott feltárás.
Kérdésünkre kifejtette: a gepidák népe viszonylag sűrűn lakta Erdélyt és az Alföld területét, ezért nem számítanak ritkaságnak a most feltárt leletek, ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy gepida kori építményeket hiteles körülmények között csak a paradicsomi területen tártak fel Gyulán. „Az, hogy a feltárással igazolni tudjuk ennek a népességnek az ittlétét, a város története szempontjából is fontos adalék” – fogalmazott.
A régész jelezte: a paradicsomi feltárás lezárult, miután a geodéták felmérik a talált objektumok pontos elhelyezkedését, a kivitelező visszatemeti a feltárt területet, és megkezdi az építkezést.
Fotó: Botyánszky Mária – Erkel Ferenc Nonprofit Kft.
