dr. lipták anna
A Polgári Törvénykönyv rögzíti, hogy örökölni végintézkedés vagy törvény szerint lehet. Ez egyszersmind sorrendiséget is jelent: az öröklés rendjét elsősorban az örökhagyó végintézkedése határozza meg, végintézkedés hiányában vagy a végintézkedéssel ki nem merített hagyatéki részre pedig a törvényes öröklési rend érvényesül.
Nézzük tehát először a végintézkedésekre vonatkozó szabályokat dióhéjban! Magyarországon érvényesül a végintézkedés szabadságának elve, azaz az örökhagyó a halála esetére a vagyonáról – vagy annak egy részéről – végintézkedéssel szabadon rendelkezhet. E rendelkezési szabadságnak szűk körben van azonban korlátja (kötelesrész, illetve osztályrabocsátási kötelezettség), de ezekre – a terjedelmi korlátok miatt – nincs módom kitérni. Fontos szabály, hogy végintézkedési nyilatkozatot csak személyesen lehet tenni, meghatalmazott útján nem. Cselekvőképtelen személy (kiskorú vagy gondnokság alatt álló nagykorú) nem tud végrendelkezni vagy halála esetére vagyonáról más módon rendelkezni.
Végrendelkezni közvégrendelettel vagy írásbeli magánvégrendelettel lehet, szóbeli végrendelkezésnek csak kivételes esetben lehet helye. Közvégrendelet közjegyző előtt tehető, a közjegyző a személyesen kijelentett végakaratot közjegyzői okiratba foglalja és bevezeti a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába. Aki vak, írástudatlan vagy olvasásra vagy nevének aláírására képtelen állapotban van, írásban kizárólag közvégrendeletet tehet.
Az írásbeli magánvégrendeletet az örökhagyó akár maga írhatja, akár mással írathatja. Alakiságára szigorú szabályok vonatkoznak, melyek az okirat valódiságának az ellenőrizhetőségét szolgálják, ezért mindenképpen érdemes ügyvéd közreműködését kérni a magánvégrendelet elkészítéséhez. Az alaki kellékek hiánya a végrendeletet érvénytelenné teheti, ezáltal előadódhat, hogy nem tud érvényesülni az örökhagyó végakarata.
Dr. Lipták Anna
