Keresés


csak pontos egyezésekre
Keresés: oldalakon dokumentumokban, lapszámokban
Archívum
Gyulai Hírlap Archívum

Gyulai Hírlap - Digitális eszközök és különleges Erkel-relikviák is helyet kaptak az Erkel Ferenc Emlékház tárlatán

Összes cikk - fent (max 996px)
  A  A  A 
GYULAI HÍRLAP • S. E.HÍREK • 2022. február 19. 08:30
Digitális eszközök és különleges Erkel-relikviák is helyet kaptak az Erkel Ferenc Emlékház tárlatán
Az új elemekkel bővült kiállítás most hétvégén fél áron látogatható

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba 

Átadták a gyulai Erkel Ferenc Emlékház saját fejlesztésű interaktív elemekkel és új tárgyakkal bővült kiállítását február 18-án. A tárlaton egy mesterséges intelligencián alapuló okostükör, egy zenélő pad, valamint Erkel Ferenc aranykoszorúja és 1849-es kéziratos kottája is helyet kapott.

L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója az átadón kifejtette: intézményük szeretné elérni, hogy a kultúrában ismét szerepet kapjon a magánmecenatúra, továbbá céljuk a vidéki múzeumok átfogó fejlesztése, módszertani, szakmai segítése.

Mint fogalmazott, „a múzeumok a helyi identitás őrzői”, ezért különösen fontos, hogy a fiatalokat is bevonzzák a kisebb vidéki intézményekbe. Ehhez okos tartalmi fejlesztések, ügyes jegyárpolitika, jó marketing, múzeumpedagógiai foglalkozások kellenek – mondta.

Kiemelte: az Erkel-emlékház beruházása jó példa arra, hogy kisebb fejlesztésekkel is komoly eredményt lehet elérni a múzeumnépszerűsítés terén.

L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba 

Kovács József, a térség országgyűlési képviselője felidézte: az egykor a németgyulai iskolának és tanítói lakásnak helyet adó, Apor tér 7. szám alatti múzeumépület 1795-ben épült. Az 1829–1830 telén megrongálódott, és részben össze is dőlt ház a felújítást végző Nuszbek Mihály építőmesternek köszönhetően nyerte el végleges formáját 1830 végére. Erkel Ferenc apja, ifj. Erkel József és családja 1808–1841 között lakott a klasszicista stílusú épületben, a zeneszerző itt született 1810-ben.  

Az országgyűlési képviselő aláhúzta: Gyulán méltó módon őrzik az Erkel-kultuszt. Emlékeztetett: 2010-ben az Erkel-szobor, a közelmúltban pedig az Erkel tér is megújult.

Kovács József, a térség országgyűlési képviselője

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba 

Görgényi Ernő, Gyula polgármestere beszédében Mogyoróssy Jánosra, az első gyulai múzeum alapítójára emlékezett vissza, aki 1868. szeptember 8-án felajánlotta a közösség javára saját, mintegy ezer darabból álló gyűjteményét, ezzel létrejöhetett a mai Erkel Ferenc Múzeum jogelődje.

A városvezető kifejtette: az örökül kapott kincseket nem elég őrizni, meg kell őket ismertetni, alkalmazkodva a látogatók igényeihez, felhasználva a legújabb digitális eszközöket. Hozzátette: a gyulai önkormányzat elkötelezett a helyi múzeumok fejlesztése, értékeinek gyarapítása mellett.

Görgényi Ernő, Gyula polgármestere

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba 

Fekete-Dombi Ildikó, az emlékházat működtető Erkel Ferenc NKft. kiállítóhelyekért felelős ügyvezető igazgatója hangsúlyozta: Erkel Ferenc szülőháza az Almásy-kastély és a vár után a harmadik olyan kiállítóhelye a városnak, ahol modern interaktív eszköz segíti az élményalapú információátadást.

Elmondta: a mostani fejlesztés saját munkatársaik és helyi vállalkozások segítségével valósult meg.

A gyulai önkormányzat az Emberi Erőforrások Minisztériumának Kubinyi Ágoston Programjából 8 millió forint támogatást nyert el a beruházásra, amelyhez 900 ezer forint önerőt biztosított.

Fekete-Dombi Ildikó, az emlékházat működtető Erkel Ferenc NKft. kiállítóhelyekért felelős ügyvezető igazgatója

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba 

Az emlékház kiállítása egy mesterséges intelligencián alapuló okostükörrel, valamint egy zenélő paddal bővült. Emellett a tárlatban eddig is szerepelt interaktív eszközöket modernekre cserélték, a tartalmukat pedig látványosabbra és az eddiginél is áttekinthetőbbre.

Az okostükör, amelyet karmesteri kézmozdulatokhoz hasonló mozgással vezérelhetnek a látogatók, Temesváry Jánosnak, az Erkel Ferenc NKft. műszaki vezetőjének a fejlesztése.

A tárlaton az átadó után megtekinthető az az ötven drágakővel díszített aranykoszorú, amelyet Erkel Ferenc ötvenéves karmesteri jubileumára kapott a nemzettől; az alkotást Bartsch Gusztáv ötvösmester készítette 1888-ban.

A városi legenda szerint a gyulai múzeum értékes tárgyait a város 1944-es szovjet megszállásakor a városházára menekítették. Bár a szovjet katonák a páncélszekrényt felfeszítették, és annak tartalmát magukkal vitték, a színarany koszorút tartalmazó cipősdobozhoz – amely nem fért be a trezorba, ezért a páncélszekrény tetejére rakták – nem nyúltak. Az ócska skatulya fel sem tűnt a megszállóknak, az ereklye így maradt meg érintetlenül a gyulai múzeum tulajdonában.

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba 

A kiállított tárgyak közé került a zeneszerző 1849. január 1-jei keltezésű kéziratos kottája is, amelyet Marczibányi Mária emlékalbumába jegyzett fel.

A kéziratot 2018-ban vásárolta meg a gyulai Erkel Ferenc Múzeum. Különlegességét a dátum adja, a szabadságharc közepén ugyanis Erkel nem volt aktív a komponálásban. Jelentős a rövid szerzemény a műfaja okán is: Erkel Ferenc munkásságában rendkívül ritka a dal. Érdekessége még, hogy – bár az 1970-es években Bónis Ferenc zenetörténész eredetinek minősítette, tehát a zenetörténész szakma tudott a létezéséről – a gyulai múzeumba kerülését megelőzően sehol sem publikálták, így szélesebb körben nem is volt ismert.

Az átadón Tokai Ágnes énekművész és Gál Csaba zongoraművész előadásában hangzott el a kéziraton szereplő dal.

Az eseményen jelen voltak Erkel Ferenc leszármazottjai is: Erkel Tiborné Bognár Márta, Erkel Vera és Somogyváry Ákos.

Az emlékház a február 19–20-ai hétvégén fél áron látogatható.   

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba

Összes cikk - lent (max 996px)
+
+
+
+
+
+
+
+
+
A rovat friss cikkei
A Gyulai Hírlap legfrissebb cikkei
Cikkek keresése az online archívumban
Bannerfelhő (max 165px)