Átadták a gyulai Erkel Ferenc Emlékház saját fejlesztésű interaktív elemekkel és új tárgyakkal bővült kiállítását február 18-án. A tárlaton egy mesterséges intelligencián alapuló okostükör, egy zenélő pad, valamint Erkel Ferenc aranykoszorúja és 1849-es kéziratos kottája is helyet kapott.
L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója az átadón kifejtette: intézményük szeretné elérni, hogy a kultúrában ismét szerepet kapjon a magánmecenatúra, továbbá céljuk a vidéki múzeumok átfogó fejlesztése, módszertani, szakmai segítése.
Mint fogalmazott, „a múzeumok a helyi identitás őrzői”, ezért különösen fontos, hogy a fiatalokat is bevonzzák a kisebb vidéki intézményekbe. Ehhez okos tartalmi fejlesztések, ügyes jegyárpolitika, jó marketing, múzeumpedagógiai foglalkozások kellenek – mondta.
Kiemelte: az Erkel-emlékház beruházása jó példa arra, hogy kisebb fejlesztésekkel is komoly eredményt lehet elérni a múzeumnépszerűsítés terén.
Kovács József, a térség országgyűlési képviselője felidézte: az egykor a németgyulai iskolának és tanítói lakásnak helyet adó, Apor tér 7. szám alatti múzeumépület 1795-ben épült. Az 1829–1830 telén megrongálódott, és részben össze is dőlt ház a felújítást végző Nuszbek Mihály építőmesternek köszönhetően nyerte el végleges formáját 1830 végére. Erkel Ferenc apja, ifj. Erkel József és családja 1808–1841 között lakott a klasszicista stílusú épületben, a zeneszerző itt született 1810-ben.
Az országgyűlési képviselő aláhúzta: Gyulán méltó módon őrzik az Erkel-kultuszt. Emlékeztetett: 2010-ben az Erkel-szobor, a közelmúltban pedig az Erkel tér is megújult.
Görgényi Ernő, Gyula polgármestere beszédében Mogyoróssy Jánosra, az első gyulai múzeum alapítójára emlékezett vissza, aki 1868. szeptember 8-án felajánlotta a közösség javára saját, mintegy ezer darabból álló gyűjteményét, ezzel létrejöhetett a mai Erkel Ferenc Múzeum jogelődje.
A városvezető kifejtette: az örökül kapott kincseket nem elég őrizni, meg kell őket ismertetni, alkalmazkodva a látogatók igényeihez, felhasználva a legújabb digitális eszközöket. Hozzátette: a gyulai önkormányzat elkötelezett a helyi múzeumok fejlesztése, értékeinek gyarapítása mellett.
Fekete-Dombi Ildikó, az emlékházat működtető Erkel Ferenc NKft. kiállítóhelyekért felelős ügyvezető igazgatója hangsúlyozta: Erkel Ferenc szülőháza az Almásy-kastély és a vár után a harmadik olyan kiállítóhelye a városnak, ahol modern interaktív eszköz segíti az élményalapú információátadást.
Elmondta: a mostani fejlesztés saját munkatársaik és helyi vállalkozások segítségével valósult meg.
A gyulai önkormányzat az Emberi Erőforrások Minisztériumának Kubinyi Ágoston Programjából 8 millió forint támogatást nyert el a beruházásra, amelyhez 900 ezer forint önerőt biztosított.
Az emlékház kiállítása egy mesterséges intelligencián alapuló okostükörrel, valamint egy zenélő paddal bővült. Emellett a tárlatban eddig is szerepelt interaktív eszközöket modernekre cserélték, a tartalmukat pedig látványosabbra és az eddiginél is áttekinthetőbbre.
Az okostükör, amelyet karmesteri kézmozdulatokhoz hasonló mozgással vezérelhetnek a látogatók, Temesváry Jánosnak, az Erkel Ferenc NKft. műszaki vezetőjének a fejlesztése.
A tárlaton az átadó után megtekinthető az az ötven drágakővel díszített aranykoszorú, amelyet Erkel Ferenc ötvenéves karmesteri jubileumára kapott a nemzettől; az alkotást Bartsch Gusztáv ötvösmester készítette 1888-ban.
A városi legenda szerint a gyulai múzeum értékes tárgyait a város 1944-es szovjet megszállásakor a városházára menekítették. Bár a szovjet katonák a páncélszekrényt felfeszítették, és annak tartalmát magukkal vitték, a színarany koszorút tartalmazó cipősdobozhoz – amely nem fért be a trezorba, ezért a páncélszekrény tetejére rakták – nem nyúltak. Az ócska skatulya fel sem tűnt a megszállóknak, az ereklye így maradt meg érintetlenül a gyulai múzeum tulajdonában.
A kiállított tárgyak közé került a zeneszerző 1849. január 1-jei keltezésű kéziratos kottája is, amelyet Marczibányi Mária emlékalbumába jegyzett fel.
A kéziratot 2018-ban vásárolta meg a gyulai Erkel Ferenc Múzeum. Különlegességét a dátum adja, a szabadságharc közepén ugyanis Erkel nem volt aktív a komponálásban. Jelentős a rövid szerzemény a műfaja okán is: Erkel Ferenc munkásságában rendkívül ritka a dal. Érdekessége még, hogy – bár az 1970-es években Bónis Ferenc zenetörténész eredetinek minősítette, tehát a zenetörténész szakma tudott a létezéséről – a gyulai múzeumba kerülését megelőzően sehol sem publikálták, így szélesebb körben nem is volt ismert.
Az átadón Tokai Ágnes énekművész és Gál Csaba zongoraművész előadásában hangzott el a kéziraton szereplő dal.
Az eseményen jelen voltak Erkel Ferenc leszármazottjai is: Erkel Tiborné Bognár Márta, Erkel Vera és Somogyváry Ákos.
Az emlékház a február 19–20-ai hétvégén fél áron látogatható.