Fotó: Bagyinszki Zoltán
Emlékeztetett: a historizmus- és eklektikaellenes irányzat neve kivonulást jelent, arra utalva, hogy a múlt század fordulóján 49 bécsi művész kivonult a városi művészeti központból, hogy új művészetet teremtsen. Magyarországon a Lechner Ödön és követői által képviselt nemzeti szecesszió mellett a stílusnak többféle változata létezett az építészetben, többek között az erdélyi népművészet felé forduló és a francia virágos szecesszióból merítő irányzat. Bagyinszki Zoltán arra is kitért, hogy a szecessziós építészetnek egy sajátos, alföldi változata is kialakult, melynek a téglaszalag és a sgraffito párosítása az egyik jellegzetessége.
– Gyulán több mint 40 olyan épület, síremlék, illetve kovácsoltvas kerítés található, amely szecessziós jegyeket visel magán. Ezek közé tartozik a Mende Valér tervezte, országosan is jegyzett Komló Szálló, a Pfaff Ferenc és Schneider János tervei alapján készült állami elemi és polgári leányiskola, ahogy sokan ismerik, az egykori 1-es iskola, vagy Marosán gyertyaöntő háza, melyet Galbács Imre tervezett – sorolta. Azt is megjegyezte, hogy a helyi szecessziós építészet változatos képet mutat, többféle irányzat hatott rá.
A fotográfus külön is kitért Pfaff Ferenc életművére. Bár a német származású építőmester nevéhez számos épület fűződik Gyulán, mára feledésbe merült, sírját a megyei levéltár munkatársainak segítségével, hosszas keresgélés után sikerült megtalálni a németvárosi katolikus temetőben. A gyűjtőmunkának köszönhetően többoldalnyi anyag állt össze életútjáról, munkásságáról, melyről egy koszorúzás keretében szeretnének megemlékezni a szecesszió világnapjához kapcsolódó gyulai programsorozat keretében.
Fotó: Bagyinszki Zoltán
Bagyinszki Zoltán kifejtette: a szecesszió hazánkban a szocializmus idején mellőzötté vált, ezért kevesen tudnak az irányzat jegyeit magán viselő gazdag építészeti örökségről. Hozzátette: szívügyének, feladatának érzi ennek népszerűsítését.
Elmondta: a gyulai szecessziós építészeti emlékekről online térkép készült, képekkel, információkkal kiegészítve. A szecessziosmagazin.com oldalon elérhető anyaghoz hasonlót a fővároson kívül csak Szegeden és Kaposváron állítottak össze – emelte ki, és arra is felhívta a figyelmet, hogy a szecessziós térkép mellett egy másik is található az oldalon Gyula nevezetességeivel, jelentősebb rendezvényeivel. Mint megtudtuk, a térképekhez tartozó fotókat az ötletgazda jegyzi, a programozást Bálint Imre vállalta magára, a szöveges információt pedig Fodor György írta. Munkájukat szakmai tanácsokkal segítette Brunner Attila művészettörténész, akivel 2017-ben találkozhattak a fürdővárosiak, amikor megnyitotta az Alföldi szecesszió című tablókiállítást a városi könyvtárban.
A fotográfus kifejtette, szeretnék, ha a gyulai szecessziós építészeti örökség a fürdővárosi értéktárba is bekerülne, a helyi bizottság várhatóan májusban tárgyal majd az általuk beadott anyagról.
Az ötletgazda arról is beszámolt, hogy karácsonyra jön ki a legújabb kötete a szecesszió témakörében. Elárulta: a 160 oldalas, mintegy 250 képet tartalmazó albumot egyik fia, Bagyinszki Gábor jelenteti meg ajándékként. A magyar és angol nyelvű szöveget is tartalmazó könyvben csaknem 150 épület fotója szerepel majd Nagy-Magyarország területéről. Az olvasók természetesen gyulai helyszíneket is felfedezhetnek majd a kiadványban.
Fotó: Bagyinszki Zoltán
A fotográfusnak eddig két önálló könyve jelent meg a témakörben, és a Magyar Építészet című sorozat első és második kiadásának szecessziós képanyagát is jórészt ő készítette. A szerző elmondta: ezúttal kizárólag ő döntött arról, hogy milyen képek kerüljenek a kötetébe. Mint kifejtette, érdekes épületeket akart megörökíteni szép, különleges fotókon, gyakran valamilyen jellegzetes részletet kiemelve.
Mint megtudtuk, a gyulai fotográfus rendelkezik az országban a legnagyobb képanyaggal a magyar szecessziós épületekről, a legjelentősebb helyszínek 70–80 százalékáról, több mint 400 épületről van fotója.
– 25 éve járok településről településre, fotózóm a szecessziós épületeket – mesélte. Mint arról beszámolt, az egyik legérdekesebb helyszín Kós Károly hegyen álló sztánai lakóháza, Varjúvár volt, amelyet csak bérelt lovas kocsival tudott megközelíteni.
Fotó: Bagyinszki Zoltán
A fotográfustól azt is megtudtuk, a szecesszió világnapja alkalmából idén nyolcadjára szerveznek programokat Gyulán – tavalyhoz hasonlóan a település testvérvárosával, Araddal együttműködve. A tervek szerint június 10–11-én fotókiállítással és slideshow-val is várják az érdeklődőket, utóbbit a Székely Aladár Fotóklub tagjainak képeiből állítják össze. Emellett egy internetes játékot is szerveznek a Gyulai Ifjúsági Központ közreműködésével, hiszen a fiatalabb korosztályt is szeretnék megszólítani.
A főszervező arról is említést tett, hogy gyulai és aradi óvodásoknak 300 példányban készül színező, amelyben a fotográfus unokájának, a 13 éves Bagyinszki Lucának a rajzai találhatók. Ezenkívül színes szecessziós képeslapot is szeretnének megjelentetni a gyulai IQ könyvesbolt közreműködésével.
