A Török torony
Fotó: Erkel Ferenc NKft. – Incze László
A fürdőváros török kori emlékeit bemutató kamarakiállítás nyílt a hétvégi Vitézi vigalom Gyula várában elnevezésű rendezvény keretében az Almásy-kastély Török tornyában.
Fábián Tamás, a tárlatot szervező Erkel Ferenc NKft. kommunikációs vezetője felidézte: a gyulai vár 1566. szeptember 2-án, a Kerecsényi László vezette várvédők 63 napig tartó hősies küzdelmét követően az ostromló oszmán sereg kezére került. A 129 évig tartó hódoltsági időszakban Gyula az Oszmán Birodalom szandzsákközpontja lett, közigazgatásilag a Temesvári vilajet alá tartozott.
A kiállításnak otthont adó Török torony a mai Magyarország egyetlen ma is álló, nem vallási célokat szolgáló török kori épülete – emelte ki a szakember. Mint ismertette, a torony elődje egy egyszintes, boltozatos, téglából épített, vakolt felületű építmény volt a 16-17. században. Ez a gyulai várat körülvevő palánkerődítés kaputornya volt, amely másfél évszázaddal a kastély megépítése előtt már állt.
Az 1566-os ostrom végeztével a török megszállók helyreállították a harcokban jelentősen megrongálódott várat, újjáépítették a palánkerődítéseket. Később a huszárvár régi kapuját lebontották, és új kaput nyitottak a palánk délnyugati részén, ahová új kaputornyot emeltek. Az emeletes huszártorony ma is áll az Almásy-kastélyhoz kapcsolódva – elevenítette fel az épület történetét Fábián Tamás.
Elmondta: a helyszínen nyílt, hétvégén 13 és 19 óra között látogatható kiállítás bemutatja a torony történetét és történeti ábrázolásait, valamint a hódoltság korának gyulai építészeti emlékeit. Hozzátette: a közönség a gyulai vár feltárásakor előkerült török kori használati tárgyakat is láthat a toronyban.
Arról is említést tett, hogy a gyulai erődítéshez tartozó huszárvár területén, azaz a ma látható téglavár és az Almásy-kastély között a hódoltság korában kisebb lakóépületek és boltok álltak, ezekből származnak azok az eszközök – mázas asztali edények, cseréppipák és egy csontból faragott sípszár –, amelyek a 17. században helyben készültek.
– Külön érdekessége a kiállításnak az a fajanszedény-töredék, amely a 17. századi kerámiakészítés egyik fellegvárából, a mai Törökország területén található Iznikből származik – emelte ki a kommunikációs vezető.
A vitézi vigalom keretében még számos programmal várják az érdeklődőket, az ország több pontjáról érkező hagyományőrökkel ki lehet próbálni a régi, nép ügyességi játékokat, emellett apródiskolát, interaktív előadásokat, valamint fegyver- és mesterségbemutatót is tartanak a várban és várkertben. A rendezvényről részletek itt és itt olvashatók.
