Gyulai Hírlap - A csapadékvíz-elvezetés volt a leghangsúlyosabb téma az interpellációs órában

Az ülés egy rendhagyó eseménnyel kezdődött, szomorú apropóval: nemrégiben elhunyt a képviselő-testület két korábbi tagja, Nemesvári Zoltán és Juhász János, utóbbi egy időben a város alpolgármesteri tisztségét is betöltötte, rájuk egyperces csenddel és főhajtással emlékeztek a jelenlévők.

Az ülés első interpellálója Kiss Tamásné (Fidesz) volt, aki az utóbbi hetek esőzései kapcsán kért szót. Mint mondta, a Lahner utca és a Rulikowski utca közötti szakaszon az esővíz nem folyt el, a vízelvezetés nem tudta elnyelni a nagy mennyiségű vizet.

Hozzátette, hogy a csapadékvíz-elvezető beruházásoknak köszönhetően, a korábbi esetekről eltérően, már nem kellett szivattyúzni. Arra volt kíváncsi, hogy okozhatja-e dugulás vagy egyéb hiba a problémát.

A képviselő elmondta azt is, hogy a testületi ülés napjának reggelére valamelyest normalizálódott a helyzet, apadni látszik a felgyülemlett esővíz.

Második felvetésében a Bajcsy-Zsilinszky utca és a Kodály Zoltán utca találkozásánál található magas, kikövezett árokról kérdezett, amelyről – az autók elhaladása miatt – folyamatosan hullik a kő. A lehulló törmelék dugulást okozhat a csatornában és balesetveszélyes is lehet.

A kérdésekre Molnár Csaba, a mérnöki osztály vezetője reagált, aki elmondta, hogy a csapadékvizes pályázatnak része volt a Rulikowski utca 1–7. és 9–15. számú tömbök előtti megálló, valamint a tetőkről leömlő víz elvezetésének a megoldása.

A rendszert a fák gyökerei rongálták meg, a terület feliszapolódott, korábban ezért nem folyt el a víz. A rendszer átépítése során a csatornákat is kitakarították, így a legfőbb problémák elhárultak.

Kiemelte: az új rendszer gravitációs elven működik, így annak tehetetlensége miatt a hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű esőnek idő kell, hogy elfolyjon.

Az árok szélén lévő kőszórásól elmondta, hogy megítélése szerint nem balesetveszélyes, de a Gyulai Közüzemi Nonprofit Kft. munkatársaival megvizsgálják a helyzetet.

Másodikként Kiss Szabolcs (Fidesz) kapott szót, aki szintén a csapadékos időjárás miatt interpellált. Mint mondta, a Hold utca és a Kőrösi Csoma Sándor utca sarkán található ingatlanok esetében gondot jelent, hogy az esőzések után a víz a járdán is megáll, eláztatva a házak falait.

Az Eminescu utca és a Kapa utca találkozásánál is fennáll ugyanez a probléma. A képviselő hozzátette, hogy a körgát mellett található csatorna hivatott a románvárosi csapadékvizet befogadni, ez a nagy esőzések esetén túlterhelt. Hozzátette: ez „jó esetben” csak a közelben található ingatlanok kertjeit árasztja el.

– A csatorna gyökérzónás kotrása sokat segítene a kapacitáson, ugyanakkor javasolnék egy plusz állandó szivattyút telepíteni a Sánc utca végén – mondta Kiss Szabolcs, majd hozzátette, hogy az Eminescu utca felújított csapadékvíz-elvezetése az elmúlt hetekben bizonyította hatékonyságát.

Molnár Csaba szerint az Eminescu utca és a Kapa utca találkozásánál a háztetőkről lezúduló víz a házak tövébe van vezetve, ezért áll meg a járdán a csapadék. Megoldás lehet, ha a levezetőt egy földalatti csövön keresztül az árokba vezetik.

Az osztályvezető hozzátette: tavaly megtörtént a körgát melletti árok kotrása, így az átfolyás biztosított az Újűlés utca felől, de ezt a vízmennyiséget az árok nem tudja elvezetni, ezért keresni kell valamilyen megoldást.

A Hold utca témájára Daróczi László, a Gyulai Közüzemi Nonprofit Kft. ügyvezetője adott választ, aki úgy fogalmazott, hogy a 14-es számú ház az utca legmélyebb pontja. A környező ingatlanok lakói zárt csatornává alakították át az épület előtti részt, ennek folyamán a víz az épület elé, a járdára folyik. Található egy zárt fedlap, amelyet kicserélnek egy perforáltra, ez segítheti a felszínen folyó víz bejutását a csatornába.

Mint mondta, van még egy lehetőség: a terület vizét a Kenyérsütő utcai átemelő viszi tovább, itt egy magasabb teljesítményű frekvenciaváltóra volna szükség, ugyanis a jelenlegi lekapcsol, ha túlterhelődik.

Öt kérdéssel készült az ülésre Galbács Mihály (Mindenki Magyarországa Mozgalom). Az egyik a paradicsomi vízelvezetés problémája lett volna, erre már Kiss Tamásné választ kapott.

Elsőként a Kossuth téri szökőkutakról érdeklődött, amelyek az elmúlt időszakokban nem mindig üzemeltek, néhány elemet le is szereltek. A képviselő arra volt kíváncsi, hogy ezeket véglegesen szerelték-e le, vagy csak szerelés alatt állnak.

Érdeklődött a Komló szálloda mellett található okoszebráról is, amely – a lakók szerint – megtévesztő lehet az autósok számára, ugyanis még akkor is villog, amikor a gyalogosok átértek a túloldalra.

Elmondta, hogy a sajtóból értesült a Dobozi úti kerékpárút felújításáról, amelynek első szakasza hamarosan indul. Ezzel kapcsolatban az volt a kérdése, hogy mi az oka annak, hogy a korábban tervezett felújítás költsége 45 millió forint volt, ezzel szemben a jelenlegi ár közel 30 millió forint.

Utolsóként arról érdeklődött, hogy a rendszeresen kátyúzott, évek óta rossz állapotban lévő utak mikor lesznek véglegesen felújítva.

Daróczi László adott választ a szökőkutak és a kátyúk kérdéseire is, mint mondta, mindkettő régre visszanyúló probléma. Előbbiről elmondta, hogy a vízkapukat, amelyekkel rendszeresen gond van, eredetileg nem kültérre tervezték, rendkívül érzékeny a rendszerük, a szél erőssége miatt is gyakran lekapcsoltak.

Az állandó le- és felkapcsolás annyira megterhelte a rendszert, hogy három teljesen tönkrement, a maradék négy működését ugyanúgy biztosítják, mint eddig. Az utángyártott elemek, amelyeket vásároltak, nem működtek megfelelően, ezért felmerült a teljes csere lehetősége is, de a kapuk darabja 2-3 millió forintba kerülne.

A kátyúzás kapcsán megtudtuk, hogy a rendszer évtizedek óta ugyanaz. Még tavasszal kezdődnek el ezek a munkálatok, idén az Aszfalt-Közmű Kft. végzi a kátyúzást. Hozzátette, hogy a korábbi igénynek megfelelően jártak el, miszerint a már sokadszor kátyúzott utakat nem javítják tovább, hanem teljesen leaszfaltozzák.

Mint mondta, igyekeztek egy olyan ütemtervet összeállítani az idén, amely a legkisebb mértékben gátolja a forgalmat.

Molnár Csaba adott választ az okoszebrát érintő felvetésre, elmagyarázta az átkelő működési elvét. Kiemelte: a zebra mindkét oldalán van érzékelő, amely működésbe lép, ha a gyalogos az érzékelési területre ér. A fények még tíz másodpercig villognak, miután a gyalogos átért a túloldalra, ezzel is növelve a körültekintést.

Az utolsó kérdésre is az osztályvezető válaszolt, aki felhívta arra a figyelmet, hogy Galbács Mihály már egyszer tavaly is rákérdezett a kerékpárút ügyére, akkor egészen 2013-tól vezették le neki a történéseket.

Megtudtuk, hogy korábban készült egy terv az egész bicikliútra vonatkozóan, egészen a vasúti átkelőtől a szanazugi üdülőtelepig. Ehhez a tervhez rendelkeztek a megfelelő engedélyekkel is, de forráshiány miatt nem valósult meg a kivitelezés, és az engedélyek is lejártak.

Hozzátette: amikor tavaly a grémium döntött a 45 millió forintos hozzájárulásról, amelyből a legbalesetveszélyesebb szakaszt újították volna fel a Csíkoséri sor és az Aranyág dűlő között, akkor a mérnöki osztály szakemberei a korábbi tervet és annak költségkimutatását vették alapul.

Hangsúlyozta: mivel félő volt, hogy az elszabadult építőipari költségek miatt a beruházás nem tud megvalósulni, olyan megoldást kerestek a tervező bevonásával, amely nem a teljes kerékpárút lebontását és egy új építését vette alapul, hanem egy olyan eljárást, amelynek keretében a jelenlegi kerékpárutat bedarálják, majd megfelelő anyag hozzáadásával az elbontott részt használják útalapként. Ezért csökkentek a költségek is – tette hozzá.