ráki zsolt
Forrás: youtube.com/@OrszaggyulesELO
Az agrárkár-enyhítési rendszer ügyében szólalt fel az Országgyűlés november 5-i ülésén Ráki Zsolt országgyűlési képviselő.
Ráki Zsolt a felszólalásában elmondta, ő maga is gyakorló gazdálkodó, Gyulán minden egyes nap ötvenezer számára állítanak elő alapélelmiszert.
Kiemelte: a Dél-Alföld a világ egyik leggyorsabban melegedő térsége, Gyula térségében idén januártól szeptember végéig nem hullott összesen 200 milliméter csapadék, az elmúlt hat évből öt aszályos volt, így ez már tartós változásnak tekinthető, amelyhez az egész magyar mezőgazdaságnak alkalmazkodnia kell.
Mint mondta, Békés megye korábban az ország éléskamrája volt, a hektáronként 9 tonnás kukoricatermés sem volt ritka, idén átlagosan 1,4 tonna termett, amely a korábbi termelés alig hatoda, az egykor stabil exporttermékből mára importra szorulunk.
Ráki Zsolt hangsúlyozta, ezek a folyamatok kiszolgáltatottá teszik az országot a külföldi piacok változásainak, politikai játékainak, erre az idén is voltak példák.
A gazdák vállára óriási terhek nehezednek: öregedő munkaerő, a generációváltás nehézségei, a Mercosur szabadkereskedelmi megállapodás, a bürokratikus szigorítások, a hatékonysági problémák, az import nyomás, az árérzékeny fogyasztói piac – mondta.
Kifejtette: a gazdáknak alkalmazkodniuk kell, előtérbe kell helyezni a vízmegtartó, humuszépítő, regeneratív művelést, az asztálytűrő és korai érésű fajtákat, a takarónövényeket, valamint ki kell használniuk minden öntözési lehetőséget, mindezt már a Tisza Párt programjában is megfogalmazták.
Az országgyűlési képviselő úgy fogalmazott, az alkalmazkodásnak is van egy korlátja, nem lehet kizárólag a gazdák felelőssége, az államnak is meg kell teremtenie ehhez a feltételeket, ennek egyik legfontosabb eszköze a kockázatkezelési- és kárenyhítési rendszer korszerűsítése.
„Olyan rendszert kell teremtenünk, amely valódi védőhálót nyújt a gazdálkodóknak, ahol az állam, az Európai Unió és a termelői közösség összefogásával nem a bajban hagyjuk magukra a gazdákat, hanem közösen teremtjük meg az ország élelmiszer-szuverenitásának és a jövő évi gazdálkodásnak a biztonságát.” – fogalmazott.
Aláhúzta: 2026-ban rekordnagyságú, több mint 1,6 millió hektárt érintettek a kárbejelentések, a tervezett veszteség 800 milliárd forint, ezek világosan mutatják, hogy meg kell erősíteni a meglévő kereteket, ezt szolgálja a törvényjavaslat, amelynek valódi célja, hogy gyorsabb és hatékonyabb legyen a segítség.
A törvényjavaslatnak négy eleme van: azonnali likviditási mentőöv, uniós válságforrások bevonása, erősebb jövedelemvédelem, valamint a megelőzésre való új átállás, el nem vonható kármegelőző támogatás bevezetése.
Mint mondta, a rendszer megerősítése a termelői hozzájárulások emelésével jár, amely újabb teher, éppen ezért fontos, hogy a gazdák a befizetéseikért cserébe valóban gyorsabb, kiszámíthatóbb és igazságosabb kárenyhítést kapjanak, a rendszernek a gyakorlatban is bizonyítania kell.
Ráki Zsolt kifejtette: a jelenlegi szabályozás szerint a referenciahozamot az előző öt év adataiból számítják ki, de ez a módszer – a sok aszályos év miatt –, már nem feltétlenül tükrözi a gazdaság valós termelési lehetőségeit, a kár papíron kisebbnek látszik, ezekben a régiókban az elmúlt nyolc évet kell vizsgálni.
Hangsúlyozta, mindezek miatt tartja fontosnak, hogy a végrehajtási szabályok kidolgozásakor különös figyelmet fordítsanak a tartósan aszályos térségek helyzetére.
