ez a poszt nem rémhír!
A „központból” irányított szélsőséges politikai kibertámadásban részt vevő aktivisták jellemzően fővárosiak. A megmondóemberek a tényeket elferdítve, a valóságot meghamisítva járatják le Gyulát, csinálnak mártírt Csóka-Szűcsből, aki korántsem olyan szeplőtlen ember, mint amilyennek az Index és a Magyar Narancs megpróbálja beállítani, de megbocsátható bűn, hogy 220 kilométer távolságból nem lehet mindent látni.
Csóka-Szűcs Jánosról leginkább a gyulai baloldali ellenzék tudna mesélni, ha akarna. Például a DK-s Lebenszky Attila, aki a helyhatósági választásokon testközelből tapasztalhatta meg, hogy kik is valójában Csóka-Szűcsék, akik a legerősebbet, a Demokratikus Koalíciót próbálták meg kiszorítani az ellenzéki összefogásból Gyulán. Lebenszky Attila valamiért hamar felejt, pedig pártját helyben már kétszer verte át a kirakatbaloldal. A gyulai DK emlékkönyvébe bekerült a mandátumtolvaj Bod Tamás. Ősszel pedig a teljes ellenzéki összefogást szétverő, a helyhatósági választás előtt néhány hónappal hazatelepült Csóka-Szűcs írta bele a nevét nagybetűkkel. Az ismeretlenségből érkező, a gyulai közélet elmúlt 20 évéről semmit sem tudó ember azonnal teljhatalmat szeretett volna magának Gyulán. Ez az ügy is hű jellemrajz róla, a személyiségéről, a totális hatalom iránt érzett ellenállhatatlan vágyáról. Igazán ma sem tiszta és világos, hogy ki ejtőernyőztette vissza Gyulára a kilencvenes években még fideszes politikust, aki 2019. április 18-án tűnt fel újra a gyulai közéletben mint a helyi Kossuth Kör elnöke.
A DK és az MSZP május 15-én Csóka-Szűcs mellett közleményben állt ki. „Sem a véleménynyilvánítás, sem a kormánykritika nem adhat okot emberek meghurcolására, megfélemlítésére, mely intézkedések egyben hallgass-t üzennek a társadalom felé”. Ezzel a mondattal teljesen egyet lehet érteni. Csóka-Szűccsel szemben a rendőri intézkedés túlzónak tűnik, és rossz időket idéz vissza. Nem beszélve arról, hogy az ominózus poszt még áprilisban került ki, a rabosítás pedig több hétre rá. Ha tényleg a rémhírektől akarják megóvni az embereket, akkor miért nem azonnal „csapnak le” az ilyen posztokra?
A posztról pedig időközben kiderült, hogy nem volt rémhír. A nyomozást megszüntették az ügyben. Csóka-Szűcs János a gyulai kórházról ezt írta április 20-án: „Az elmúlt napokban országosan több, mint 30 ezer, Gyulán a hírek alapján ezer feletti kórházi ágyat szabadítottak fel a járványra hivatkozva, ami valójában haldokló betegek, magatehetetlen idősek és rehabilitációra szoruló sérültek hazaküldését jelenti. Ez gonosz és embertelen lépés, rettenetes terhet és szenvedést jelent az érintetteknek és családjaiknak”.
Amennyiben ez igaz volt, akkor dr. Becsei László, a gyulai kórház főigazgatója nem mondott igazat április 17-én? „Kizárólag olyan betegeket engednek haza, akiknek a gyógykezelése befejeződött, vagy olyan állapotban vannak, hogy otthoni ápolás keretében is elláthatók, illetve ez nem okoz a befogadó családoknak gondot. Mint mondta, aki bármilyen formában intézeti ellátásra szorul, azokat a kórház öt telephelye közül valamelyiken továbbra is ellátják.”
Rengeteg kétségbeesett gyulai ember keresett meg április 20-án azzal a kérdéssel, hogy igaz-e, hogy a gyulai kórházból haldokló betegeket küldtek haza. Több megkeresésből kiderült, hogy ez a lakossági aggodalom Csóka-Szűcs János azon posztján alapul, melyben azt állította, hogy a kórházi ágyak felszabadítása „valójában haldokló betegek, magatehetetlen idősek és rehabilitációra szoruló sérültek hazaküldését jelenti”. Mivel ez nyilvánvaló hazugság, amely az emberek nagyobb csoportjában nyugtalanság keltésére alkalmas, kéréssel – nem pedig feljelentéssel, ahogyan az a médiában megjelent – fordultam a gyulai rendőrséghez annak érdekében, hogy vizsgálják meg az ügyet – ezt már Görgényi Ernő írja abban a közleményben, miután az jelent meg az országos sajtóban, hogy a gyulai polgármester jelentette fel az ellenzéki politikai aktivistát a rendőrségen.
Bármennyire is jól hangzik, hogy Görgényi jelentette fel Csóka-Szűcsöt, de ez nem igaz. A nyilvánosságra került hivatalos rendőrségi dokumentumból pontosan kiolvasható, hogy kérést fogalmazott meg. Görgényinek, mint polgármesternek, felelőssége volt a járványhelyzetben, kötelessége volt eljárást kezdeményezni a tudomására jutott lakossági információk alapján. Ezt akár az önkormányzat nevében is megtehette volna, ő valamiért úgy döntött, hogy ebben a helyzetben a saját nevével kéri az ügy kivizsgálását.
Csóka-Szűcs János nem ok nélkül közölte posztját, ami a hatóság szerint nem volt rémhír. Az ellenzéki aktivista, aki vélhetően nem olvasta azt, amit három nappal korábban dr. Becsei László nyilatkozott, autós demonstrációhoz szervezett közönséget magának.
A momentumos aktivista jelenleg vádlott egy rágalmazási perben. A helyi politikai köréhez köthető közösségi oldalakon megjelent tartalmak miatt két esetben tettek feljelentést. Az egyik szintén rémhírterjesztés miatt történt, a másik szerzői jogok megsértése miatt. Mindkét ügyben eljárás van folyamatban.
Csóka-Szűcs április 20-án posztjával nem sértett törvényt. Momentumos barátai viszont folyamatosan sértegetik városunkat, sértegetik a másként gondolkodó gyulai embereket. Teszik ezt nem akármilyen gyűlölködő hangnemben, félelmet és békétlenséget keltve.
