Kisantal Erzsébet
KŐ
- Csak ott ülsz
- némán, csendben,
- őrzője a télnek,
- jégbe verve.
- Emléke vagy
- öregnek, fiatalnak,
- őszi levélhullásnak,
- nyári zivatarnak.
- Tavasszal támasza vagy
- apró fejű virágáradatnak,
- támasz vagy esőnek, szélnek.
- Őrzője minden szépnek.
