Gyulai Hírlap - Javítanak az egészségügyi szakképzés minőségén

A tanácskozás előadóit és kiemelt meghívottjait Homoki Andrea főiskolai tanár, a Gál Ferenc Főiskola Egészség- és Szociális Tudományi Karának dékánja mutatta be a kongresszus részvevőinek, akik között egészségügyi szakdolgozók és főiskolai hallgatók egyaránt helyet kaptak. A tudományos ülésszak célja ugyanis az, hogy megismertesse egymással az egészségügy különböző területeinek képviselőit. A dékán a kongresszus programjáról is beszélt a hallgatóságnak.

Másodikként Dósa Gábor kapott szót. A nyugalmazott címzetes egyetemi tanár az Egészségtudomány című történeti kiállítás hátteréről osztotta meg gondolatait az egybegyűltekkel. A tárlatot a gyulai főiskola épületében nyitották meg, anyagát pedig Dósa Gábor édesapjának hagyatékából állították össze. Az apa Erdélyben született 1904-ben, felsőfokú tanulmányait a kolozsvári orvostudományi egyetemen kezdte, de mivel a trianoni döntés miatt az intézményt Szegedre kellett átmenekíteni, életpályája a mai Magyarország területén teljesedhetett csak ki. A kiállításon megtekinthető a csaknem százéves orvosi táskája, amelybe a változások szemléltetésére belehelyezték a fiáét, amely „csupán” ötvenéves.

Dósa Gábor elmondta, a tárlat jól példázza azt, mekkora fejlődésen ment át az orvosi műszertechnika, amely a diákok történelmi érzékének kialakulására roppantul hasznos lehet. Aláhúzta, a kiállítás legrégebbi tárgya 1895-ből származik, ez egy német gyártmányú sebészeti doboz. A kedvence viszont egy elefántcsontból készült sztetoszkóp. Úgy vélte, a mai generációk sajnos már azt sem tudják, hogy néhány évtizede a fecskendők még fémből és üvegből készültek, minden „régiségre” rácsodálkoznak.

Koszta Julianna, a Békés Megyei Ápolók Egészségéért Alapítvány elnöke a szervezők nevében jelezte, idén ünneplik megalakulásuk 30. évfordulóját, majd visszatekintett eddigi kongresszusaikra.

A szakképzés átalakításának előzményeit és várható eredményeit Mészáros Magdolna, a Békés Megyei Központi Kórház Pándy-tagkórházának ápolási igazgatója tekintette át. A címzetes főiskolai docens kifejtette, a szakképzést választók száma Magyarországon rendkívül alacsony, a legtöbben még mindig a gimnáziumokat részesítik előnyben, akkor is, ha ehhez nincsenek meg a képességeik. Kiemelte: ebben a szülők is hibáztathatók, mivel nem arra területre irányítják gyermekeiket, amelyen sikeresek lehetnének.

Mészáros Magdolna kiemelte: adatokkal igazolható, hogy az általános iskolások 30 százaléka súlyos kompetencia-hiánnyal lép át a középiskolába. Rámutatott arra is, hogy a szakgimnáziumi diákok 46 százaléka technikusi végzettség nélkül marad, 12 százaléka menet közben morzsolódik le, 5–6 százaléka mindenfajta végzettség nélkül hagyja el az iskolát. Utóbbiaknak a legnehezebb elhelyezkedniük a munkaerőpiacon, mivel se szakmájuk, se érettségijük nincs. A szakképzés átalakítása azt célozza, hogy javítson ezen a helyzeten.

A tanácskozáson elhangzott: jövő évtől az OKJ-t felváltja a szakképzési jegyzék, a szakgimnáziumot a technikum. Két év után alapvizsgát tehetnek majd a tanulók, és megkaphatják az okleveles ápolósegéd képesítést. Négy év után újabb vizsgán bizonyíthatnak, és ha megfelelnek az elvárásoknak, ápolási asszisztensek lesznek. A gyakorló ápolóknak öt évet kell tanulniuk. Ahhoz, hogy a mai OKJ-nek megfelelő szakképzettséget szerezzenek, legalább még egy évig folytatniuk kell a tanulmányaikat. Felnőttképzés csak az iskolai képzésen kívül történhet majd.

Mészáros Magdolna jónak tartja, hogy a vizsgáztatás vizsgaközpontokban fog történni, mert így a szűrésnek is magasabb minőség lesz az eredménye. Pozitívum az is, hogy életbe lép a tanulói munkaszerződések rendszere, és hogy elképzelések vannak arra nézve, miként emeljék ki a szakoktatókat.

A kongresszus tudományos ülésszakkal folytatódott.