Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Házigazdaként a megjelenteket, köztük Földváryné Kiss Rékát, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökét és Korányi András püspökhelyettest, egyetemi tanárt Pápai Attila lelkész köszöntötte. Kiemelte, a gyulai egyházközséget két tekintetben is érinti a kiadvány, egyfelől a téma által, másfelől pedig annak okán, hogy szerkesztőinek egyike, Sáfár Gyula, a gyülekezet világi vezetője.
Erdész Ádám, az MNL Békés megyei levéltárának igazgatója arról tett említést, hogy a könyv a Reformáció 500 program keretében valósult meg, és nagyon sok eredményt hozott, egyebek mellett egy impozáns sorozatot, hisz megyénként kiadtak egy-egy kötetet.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Földváryné Kiss Réka azt fontosnak tartotta kiemelni, hogy a kommunista hatalom és az egyház viszonyának elemzését nagyon sok kutatás előzte meg az elmúlt harminc évben, ám ezek legtöbbje Budapest-központú volt. A Békés megyei forrásanyag azt mutatja meg, mi történt vidéken. Úgy vélte, jó volna, ha az ország többi részén is lenne folytatása ennek a munkának, hogy egy olyan dimenzióban is lássuk a kort, amely eddig számunkra ismeretlen volt.
A történész érdekességként fedezte fel a szövegekben, hogy a reformátusok többségbe kerültek ebben az időszakban a megyében. Ez annak lett a következménye, hogy olyan területeket csatoltak ekkor a régióhoz, amelyek lakosságának felekezeti hovatartozása megbillentette a korábbi arányokat. A cél az volt, hogy szembefordítsák egymással a protestánsokat. A hatalom fellépése hatásos volt ugyan, de nem elég hatékony, jegyezte meg a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Ehhez kapcsolódóan Korányi András aláhúzta, a tömbevangélikusság kuriózum volt Magyarországon, látni lehetett benne a nagy közös küzdelmeket. A könyvben visszatérő téma a hitoktatás, a konfirmáció és a bérmálás, mivel mindegyik beszédesen jelzi, milyen intenzitással folyt egy-egy korszak megváltoztatása, mekkora presszióval igyekeztek visszaszorítani az egyházakat, és arról is szó esik általuk, hogy mindenki nagyító alatt állott. Akiket megfigyeltek, azok is megfigyelők voltak. Az okmánygyűjtemény ereje abban is megmutatkozik, hogy felhívja a figyelmet az érzékeny témákra, s az 1956 utáni újjászületéssel is foglalkozik. Az anyag markáns és világos, hangoztatta a püspökhelyettes.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Sáfár Gyula elsőként azt ismertette, milyen lelőhelyekről válogatta össze a dokumentumokat, majd a feldolgozás nehézségeiről beszélt. Példaként elmondta, az iratok egyik szerzője, Gregor György nagyon primitíven és durván fogalmazott, sok esetben gondolkodni kellett azon, mit is akart közölni. De miközben nagy manipulátor volt, a szálakat is rendkívül okosan mozgatta.
A kötet létrejöttében való közreműködésért Sáfár Gyula köszönetet mondott Király Erzsébetnek, aki a gépelési feladatot végezte, és Hajdu András olvasószerkesztőnek.
A forráskiadvány a Petőfi téri levéltárban, a könyvtárban és az IQ Könyvesboltban vásárolható meg 2200 forintért.
