„Emlékiratot az ember azért ír, hogy életét újra élje, na és végre megismerje, megértse önmagát” – írja Szigeti Zoltán A feketepulóveres fiú című könyvében, melynek második kiadása nemrégiben jött ki a nyomdából. A Mogyoróssy János Városi Könyvtárban ennek kapcsán tartanak író-olvasó találkozót március 14-én, a szerző beszélgetőpartnere Árpási Zoltán lesz.
Szigeti Zoltán szociológus lapunknak elmondta: nyolcvanévesen ragadott tollat, hogy „bioleltárt” készítsen. A fürdőváros egykori tanácselnök-helyettese, a megyei önkormányzat vezetőképző intézetének volt igazgatója úgy fogalmazott: otthonában sok olyan tárgyat őriz, amely „beszél hozzá”, és úgy érezte, ezeket a történeteket papírra kell vetnie.
Példaként említette egyik kedvenc sztoriját, amely Gyulay Endréhez, a Szeged-csanádi egyházmegye püspökéhez kapcsolódik. Mint mesélte, az egyházi vezetőtől a Békés Klub 1993-as konferenciáján békülésképpen egy csokimikulást kapott ajándékba. A sztaniolpapírt, amely a humánus gesztusra emlékezteti, egy KGST-piacon vásárolt, több mint százhúsz éves bibliában őrzi.
Szigeti Zoltán arról is beszélt, hogy tapasztalatai szerint sok téves információ kering a testvérvárosi kapcsolatok kialakulásáról vagy az 1848-as Honvédtiszti Emlékhelyről, ezeket is helyre szerette volna tenni könyvében. Emellett az is inspiráló volt számára, hogy barátai közül sokan biztatták arra, másokkal is ossza meg életének kalandos pillanatait.
– Azt írtam le az életemből, ami éppen eszembe jutott, itt-ott szatirikusan, öniróniával – fejtette ki a szerző az általa „szabálytalan emlékiratnak” titulált életkarcról. Mint mondta, nem akart szokványos életrajzi könyvet írni, mert úgy érezte, hogy ami őt untatja, azt az olvasó is unni fogja. A város históriájában fontos szerepet betöltő eseményeket is igyekezett humorosan, a „fonákjuk felől” megközelíteni – tette hozzá.
A könyv egyébként sokféle műfajú szöveget tartalmaz: szerepelnek benne újságcikkek, levelek és részletek Szigeti Zoltán édesapjának naplójából. A kiadványban egyebek mellett olvashatunk a szerző ifjúkoráról, ismert emberekkel való találkozásairól, szociológusként végzett kutatásairól, régi gyulai polgárokról és a Körös Táncegyüttesről, amelynek egykor koreográfusa volt.
Mint megtudtuk, a kiadvány címe is a táncegyütteshez kapcsolódik, a borítón szereplő festmény vázlatait ugyanis a táncpróbákon készítette el Koszta Rozó 1964-ben. A feketepulóveres fiú címet is a festőművész adta a képnek, utalva arra, hogy Szigeti Zoltán mindig talpig feketében tartotta a próbákat.
A szerző azt mesélte, könyve iránt sokan érdeklődtek, főként a Gyuláról elszármazottak közül, ezért döntött úgy, hogy újra kiadja azt. Elmondta: a második kiadásba színes fotók kerültek, tartalmilag azonban nem változott a kötet. Jelezte: a kiadvány nem kerül kereskedelmi forgalomba, de a gyulai könyvtárban kölcsönözhető lesz.
Szigeti Zoltán azt is elárulta: jó néhány történet maradt még a tarsolyában, így könnyen elképzelhető, hogy lesz folytatása a két kiadást megért könyvnek.
A feketepulóveres fiúról március 14-én, csütörtökön 17 órától beszélget majd a szerző és Árpási Zoltán, a Békés Megyei Hírlap egykori főszerkesztője a városi bibliotékában.