Erdész Ádám köszöntötte a tárlat megnyitójának látogatóit
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Tisztelettel invitálták az érdeklődőket az MNL Békés Megyei Levéltárának Petőfi téri székházába a szervezők március első napján, hogy bemutassák a nagyérdeműnek azokat a rajzokat, leveleket, nyomtatványokat és egyéb dokumentumokat, amelyek Mata János grafikus és Kner Imre tipográfus együttműködése során keletkeztek.
Erdész Ádám, a Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltárának igazgatója köszöntőjében elsőként arról tájékoztatta a jelenlévőket, miként fogalmazódott meg a tárlat létrehozásának gondolata. 2017 végén, miután megszületett a Kner család és egyéb történetek című könyv, és ezt bemutatták a budapesti Kossuth Klubban, ifj. Mata Jánost is meghívták az eseményre. Mivel betegeskedett, válaszában arról értesítette Erdész Ádámot, hogy nemsokára megrendezi azt a kiállítást, amelyről korábban már nagyon sokat beszélt neki, s amely édesapja és Kner Imre barátságát, közös munkáját dolgozná fel. Néhány nap múlva azonban elhunyt.
Az anyagot végül az egyik közeli barát, Kéri Júlia állította össze és mutatta be a Ráday utcai FilmesHázban. Ifj. Mata János ugyanis filmeket készített, rendezett, többek között a Kukori és Kotkodát.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
A gyulai kiállítást Erdős Tamás, a gyomai Kner Nyomda Zrt. igazgatója ajánlotta az egybegyűltek figyelmébe. Előrebocsátotta, közgazdászként fog beszélni arról, ami megragadta a két kiemelkedő személyiség történetéből, találkozásából. Mindenekelőtt ezért azt emelte ki, hogy Kner Imrét nem csak Magyarország, hanem egész Európa legjobb tipográfusaként tartják számon. Ő volt például az első, aki bizonyos formaterveket híres grafikusok között pályáztatott meg, a nyerteseket pedig jelentős díjazásban részesítette.
Abban is élen járt, hogy az egyenletes termelést is megoldotta. Az előállított lapokat, vagy nyertes pályaműveket ugyanis összegyűjtötte egy katalógusba, ügyfelei ebből választhatták ki a nekik leginkább tetszőt, így a megrendelést már vonatfordultával teljesíteni tudták. A szakember aláhúzta: a 19. század végén ez nagyon innovatív kezdeményezésnek számított. Kner Imre viszont abban is úttörő volt, mutatott rá Erdős Tamás, hogy kollektív szerződéseket kötött a dolgozókkal, elsőként az országban.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
A gyomai igazgató megnyitóbeszédéből megtudtuk: az 1940-es években munkaideje 90 százalékában a nyomda olyan közigazgatási nyomtatványokat gyártott, amelyek épp azt a rendszert tartották fent, amely végül elpusztította a vállalkozó kedvű családot. Pedig Kner Imre igazabb, nagyobb magyar volt, mint sokan azok közül, akik gyűlölték, hangsúlyozta a közgazdász.
Erdős Tamás ajándékot is hozott az ünnepi alkalomra. Azt a könyvet, amely megteremtette az intellektuálisan összeillő két ember barátságát, megalapozta levelezésüket. A grafikus Mata János 1943-ban fordult árajánlattal a nyomdatulajdonos Knerhez, azzal az elhatározással, hogy egy régi debreceni jegyzőkönyvben talált verses krónikát kiadasson. Tudniillik egy olyan kötetet készített ebből, amelyben minden egyes hónapot egy-egy fametszettel illusztrált. Mivel a levéltár nem rendelkezett eredeti kötettel, a tárlókban egy reprint kiadást helyeztek el. Az értékes felajánlásnak köszönhetően most egy valódi példányt is kiállíthatnak.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
A Társművészet – Művésztársak kiállítással párhuzamosan Barabás Ferenc egy miniatűr, ám rendkívül tartalmas és szép könyvet is készített. A megnyitón ezt is a publikum figyelmébe ajánlották.
A tárlat megtekintése ingyenes.
