Gyulai Hírlap - Estig nótáztak

A pécsi leánykar gyulai fellépésének első műsorszámaként az Intermezzo énekes változata csendült fel Kodály Zoltán Háry Jánosából, Körtesi András zongoraművész közreműködésével. A zeneszerző ezt ugyanis kimondottan Pécs város számára írta. Majd szintén Kodálytól a 150. genfi zsoltárt és a Sub tuum praesidium (Oltalmad alá futunk) című dalt hallgathattuk meg. Mindkettővel a 85 éves Kocsár Miklós Kossuth-díjas zeneszerzőt köszöntötték Gyula város vendégei.

A fiatalok három Ave Mariát is előadtak: a 16. századi Giulio Caccini művét, a Kodály Zoltánét, végül a mai generációt képviselő Wolf Péterét. Szólót Majercsik Júlia, a Pécsi Tudományegyetem művészeti karának hallgatója énekelt. Az intézmény magánénekes szakának másik diákja, Máriás Lilla Bartók Béla-dalokkal örvendeztette meg a nagyérdeműt.

Körtesi András zongoraművész, a Liszt Ferenc zeneiskola és a Pécsi Tudományegyetem művészeti karának tanára Kodály Zoltán op.11-es Hét zongoradarabjából a Székely keservest és a Székely nótát játszotta el, majd Kiss Dea, Majercsik Júlia, Máriás Lilla és Nagy Noémi egyetemi hallgatók Bartók- és Kodály-népdalfeldolgozásokat, a kórus Kodály három kórusdalát, az Isten kovácsát, az Egyetem-begyetem címűt és a Táncnótát tolmácsolta a publikumnak.

A felemelő zenei pillanatokat Kertész Attila szakította meg néhány mondat erejéig, hogy kifejezze ünnepi gondolatait gyulai hallgatóságának. Elmondta, délelőtt Nagyszalontán jártak, ahol felemelő pillanatokat élt át: édesapja ugyanis pont száz éve kezdett el tanítani a hajdúvárosban. Ezt követően egykori gyulai tanárainak mondott köszönetet, különösképpen Sipos Évának, hisz középiskolai tanulmányait a karnagy városunkban folytatta.

A koncert hajdani barátja, Karai József két nótájával teljesedett ki. Az elsőt Kodály Zoltánhoz írta, s az eltűnést érzékelteti általa, a másodikat az Estéli nótázás címmel látta el, s így megfelelő formát nyújtott az énekkarnak ahhoz, hogy méltóságteljesen zárja általa gyulai fellépését. A kettő között csendült fel Hajdu Mihály Fonóházi dala, amely Czuczor Gergely szövegére született.

A kórus 1973-ban alakult ének-zene tagozatos gimnazista leányokból, 1975 óta a pécsi Kodály Zoltán Gimnáziumban működnek. Céljuk a 20. századi magyar kórusmuzsika ápolása, benne Bartók és Kodály leánykari műveinek színvonalas bemutatása. Repertoárjuk keresztmetszete hat lemezen hallható, a legutóbbi huszonkét Kodály-kompozíciót tartalmaz. Az együttes nemzetközi versenyeken kilenc első, nyolc második, négy harmadik díjat és több különdíjat kapott. Az év kórusa címet is többször elnyerték, többek között ebben a tanévben. A keszthelyi Helikonon Aranyfokozatot értek el.

1973–2012 között Kertész Attila, 2012-től 2017-ig Rózsa Bernadett volt az énekkar vezetője. 2017 őszén újra az alapító, Kertész Attila címzetes egyetemi docens, Liszt- és KÓTA-díjas karnagy vette át az irányítást. Őt február 23-én a Kardos Pál Alapítvány Pro Meritis-éremmel tüntette ki. Negyvenöt éves kiemelkedő tevékenységéért az idei Kultúra Napján a kórus KÓTA-díjban részesült.