Keresés


csak pontos egyezésekre
Keresés:
oldalakon
dokumentumokban, lapszámokban
Archívum
Gyulai Hírlap Archívum

Gyulai Hírlap - Nagyobb felelősség ez a zenekarnak

Összes cikk - fent (max 996px)
  A  A  A 
GYULAI HÍRLAP • Haász János • INTERJÚ • 2019. január 16. 10:26
Nagyobb felelősség ez a zenekarnak
Kardos-Horváth János először lép fel a Kaukázussal Gyulán

Két napon belül két koncertje is lesz Békés megyében a Kaukázus zenekarnak. Kardos-Horváth János együttese a pénteki szarvasi fellépés után, szombaton Gyulán, a Kultúr Café 48-ban mutatja be új, hatodik lemezét, a KpOp-t. A Szalai Éva, a Tesco vagy a Tartós béke számokkal ismertté vált, néhány éves megszakítással több mint tizenöt éve működő zenekar még sosem koncertezett a megyénkben, így a lemezbemutató egyben együttesbemutató is lesz.

Kardos-Horváth János 2017-ben a Hahó együttessel lépett fel a Gyulai Várszínház kamaratermében 

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba 

– A szarvasi Zebra klub legendás volt, amikor mi a pályánk elején voltunk, és hallottam arról, hogy Gyulának is volt a kilencvenes években egy országosan ismert klubja. De eddig valahogy mégsem jutottunk el az Alföldnek erre a részére. Most viszont tárt karokkal fogadtak Gyulán, annyira, hogy már a szarvasi koncertünk éjszakáján átjövünk, és itt szállunk meg. Nagyon jókat mondtak nekem a koncertszervezőről, Kiss Jánosról és a helyszínről is. Persze az a legfontosabb, hogy meghívják a zenekart, és akkor megyünk boldogan.

– Mennyiben más érzés olyan helyen játszani, ahol még nem koncerteztetek?

– Rendszeresen járjuk keresztül-kasul az országot, Nyíregyházától Körmendig vannak rajongóink. Annak, hogy sokfelé fellépek a Kaukázussal és gyerekzenekarommal, a Hahó együttessel, az is a következménye, hogy azt hiszem, elég jól is ismerem a Zországot...

– És mik a tapasztalataid?

– Azt látom, hogy szerencsére vannak fiatal zenekarok, a klubok kb. működnek, a Hangfoglaló támogatással valamennyire fenn lehet maradni. Van még érdeklődés, ami ha csak Elvis Presleyre gondolunk, nagyjából hetvenéves beat-rock zenei műfajról lévén szó, szép teljesítmény. Nekünk egy 15 állomásos országos koncertsorozatunk lesz tavasszal. Köszönjük szépen a klubok meghívásait és a támogatást is!

– Említetted, hogy az országban mindenfelé vannak rajongóitok. Számukra ugyanazt jelentik a szövegeitek, dalaitok?

– Valószínű, hogy amennyire más élethelyzetben van egy nyugat-magyarországi, mint egy kelet-magyarországi, amennyire mások a problémái vagy az örömei, annyira másként látja a világot, másként fogadja be az impulzusokat is. De a mi zenénk eléggé rétegzene, aminek szerintem nagyjából azonos, de legalábbis igen hasonló a befogadói közege.

– Hogyan várod a koncertet egy olyan városban, ahol még nem jártál, ahol nincs még személyes kapcsolat a rajongókkal?

– Egy ilyen helyzet mindig picit nagyobb felelősség a zenekarnak. De másrészt az ilyen helyeken a közönség nincs úgy elárasztva koncertekkel, mint a fővárosban, vagyis hálásabban is fogadja azt, ha személyesen ritkábban hallható zenészek lépnek fel.

 

 

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba 

– Októberben jelent meg a hatodik albumotok, a KpOp, ennek lemezbemutatója lesz a szombati gyulai koncert is. Hogyan illeszkedik az eddigi lemezek sorába?

– Jó kis dokumentarista album lett, a tizennégyből négy-öt-hat olyan szám van rajta, ami szerintem túl fogja élni ezt a kort, amiben született.

A lemez címe, az, hogy KpOp a koreai popzenei irányra utal, ami az utóbbi években, főleg a Gangnam Style idején, meghatározó volt a világ zeneiparában és zenefogyasztásában. Valójában viszont ez egyáltalán nem popzene, bár tudatosan bevállaltam rajta poposabb hangzásvilágot is. A számok forrásai elég változatosak, például az elmúlt években sokat zongoráztam, ebből nagyon sok minden született, ami megjelent ezen a lemezen. Nagyon sok anyagunk volt, több mint harminc dalból szelektáltunk, mire összeállt ez a tizennégy szám. A számok egy részében vannak olyan mozzanatok, amikről el lehet, el kell gondolkodni. A direkt dolgokat tudatosan kerülni akartam, viszont fontosnak tartom, hogy nyitogassam a szemeket. Emellett a lemez újszerűsége a korábbi albumokhoz képest, hogy vannak rajta érzelmesebb, szerelmes számok, amik a Kaukázusra eddig nem voltak jellemzők.

– Ennek a változásnak mi az oka?

– Lehet, hogy ez most érzelmesen vagy érzelgősen fog hangozni, de csak annyi, hogy az, aki ma vagyok, úgy érzi, nem ciki szép dolgokat hozzátenni az élethez. És ha olyan nagy bandák vagy előadók, mint a Queen vagy Ákos, lehetnek szerelmesek, akkor a mi kis zenekarunk is játszhat nemcsak polgárpukkasztó, forradalmi dalokat, hanem ilyeneket is.

– A zenéteknek az első, 2004-es Majdnem Kína album óta mindig volt egy erős társadalomkritikus jellege is. Ebből mennyi maradt meg a mostani lemezre?

– Mondtam, hogy a direkt dolgokat kerülni akartam, még ha néhány szám címéből (Kire kéne szavazni, Óriásplakát) ez másképp is tűnhet. De nekem soha nem az aktuálisan mi történik, hanem hogy a társadalom egészében milyen folyamatok vannak, mik jellemzők. Most azt látom, hogy a társadalmi átalakulások oda vezettek, aminek a középosztály a nyertese a maga módján. Nyertese úgy, hogy van egy kis egzisztenciális biztonsága, szeret bevásárolni a hipermarketekben vagy az IKEA-ban, félti azt a kis életszínvonalat, amit elért.

– Ennek mi a következménye?

– Hogy az az underground romantika, ami a nyolcvanas években megszületett, az mostanra eltűnt. Hogy azt mondom, fogok egy szál gitárt, és gyertek, megváltoztatjuk a világot, az most nincs. De nem csak a zenének múlt ez a forradalmi, lelkesítő, közösséget összekovácsoló ereje. Ha én a Gyulai Várfürdőben meztelenül futnék végig, akkor sem történne semmi. Egy individuális kor van most, mindenki építgeti a saját mauzóleumát a valódi világban, meg a virtuálisban...

 

A Kaukázus zenekar a 2000-es évek elején alakult, alternatív, gitárközpontú rockzenét játszanak. A zenekar alapítója és vezetője Kardos-Horváth János, aki Kafkaz néven is indított zenei projektet, vannak „egyszálgitáros” akusztikus fellépései, valamint Hahó együttes néven egy gyerekzenekara is. Az induláskor együtt zenéltek a később Magashegyi Underground-tag Fodor Máriusszal, a Magashegyit szokták is a Kaukázus ikerzenekaraként emlegetni. A Kaukázus első albuma 2004-ben készült el, és azt ingyen tették elérhetővé a neten, hogy ezzel is felhívják a figyelmet a lemezpiac válságára. 2006 után az akkori MR2 Petőfi Rádiónak köszönhetően váltak országosan ismertté, 2008 környékén jelentek meg legismertebb számaik, így a Szalai Éva, a Tesco, a Kaukázus. Volt olyan év, amikor 120 koncertjük volt. A Kaukázus működése 2009-től néhány évig szünetelt, 2013-ban alakultak újjá, a 2014-es Kérni Ugyanazt Semmit (KUS) lemezükről is több szám vált slágerré nem csak az underground zenei körökben. Legfrissebb albumuk a KpOp, amely októberben jelent meg online formátumban.

Összes cikk - lent (max 996px)
+
+
A rovat friss cikkei
A Gyulai Hírlap legfrissebb cikkei
Cikkek keresése az online archívumban
Bannerfelhő (max 165px)
Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért.
Jöhet a süti?
Részletek KÉREM