durkóné illés bernadett, durkó károly, szilágyi andrás és balla tibor
Fotó: Gyulai Hírlap – Gurzó K. Enikő
Immár az utolsó simításokat végzik a Gyulai Évszázadok Alapítvány Gyula régen és ma sorozatának 14. kötetén, amely Gyulai művésztelepesek címmel jelenik majd meg a napokban. A könyv bemutatója november 22-én délután 5 órától lesz a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban, ahol az alapítvány fennállásának a 15. évfordulóját is megünneplik.
– A régi művésztelep alapításának 90. évfordulójára egy reprezentatív album született – mondta a sajtótájékoztatón Durkó Károly, a kiadvány egyik szerzője. A könyv, amit Szilágyi Andrással közösen írt, 144 oldalas, a szöveges tartalmat százharminckét festményről és grafikáról készült reprodukció, illetve csaknem 30 fotó, korabeli dokumentumokat megörökítő felvétel illusztrálja.
A telep története mellett a kötetben azoknak a művészeknek az életrajz-gyűjteménye is megtalálható, akik gyulainak vallották magukat. Ezt egy részletes műtárgyjegyzék egészíti ki, amellyel azt közlik, kinek a tulajdonában vannak a könyvben felhasznált alkotások. Ennek a szerkesztési módszernek az utókor számára is üzenete van, jegyezte meg Durkó Károly, mert ha valaki 20–30 év múlva előveszi a könyvet, lesz egy jó kiindulási alapja.
Az idén 15 éves alapítvány Gyula régen és ma sorozatának ez a 14. kötete. Kiadásában partnerként vett részt Gyula város önkormányzata, a Gyulai Városbarátok Köre, az Erkel Ferenc Múzeum, a Mogyoróssy János Városi Könyvtár, a Békés Megyei Levéltár, a KöröspArt Galéria, a Kieselbach, a Nagyházi, valamint a Villás Galéria és Aukciósház. Mindezek mellett megjelenését számos gyulai polgár és vállalkozás is támogatta, nem utolsó sorban a Nemzeti Együttműködési Alap.
Fotó: Gyulai Hírlap – Gurzó K. Enikő
Szilágyi András, a kötet társzerzője fontosnak tartotta kiemelni, hogy 1928 után Gyula városa egy több tekintetben is rendhagyó művésztelepet kívánt létrehozni. Törekvésében egyfelől a nagybányai hagyományra építkezett, másfelől a város szellemi-kulturális tradícióira. Hamvas Béla alapállásából kiindulva ezért a könyvben arra tett kísérletet, hogy a helyi kezdeményezést beágyazza a magyar és az európai művészettörténeti kontextusba. A szakíró úgy vélte, a gyulai telepen olyan munkák születtek, amelyek kiemelkedők az egyes életműveken belül, és kidomborítják Gyula festőváros jellegét. A jövőben érdemes lenne ezt újraértelmezni, újraszervesíteni, tette hozzá.
A sajtóértekezleten az idei Firtosi József Dezső-díjról és a díjazottról is szó esett. Elhangzott: az alapítvány ebben az esztendőben Domokos Imrének, az egykori 1-es számú iskola nyugalmazott igazgatójának ítéli oda az elismerést, a pedagógus maradandó tevékenységéért. Durkóné Illés Bernadett kuratóriumi tag ezzel kapcsolatban így fogalmazott: Domokos Imre egyike a város meghatározó személyiségeinek, aki huszonnégy éven át, 1994-ig nagy szakmai tudással és alázattal igazgatta az emblematikus intézményt. A kitüntetettnek a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kara által kiállított Vasdiplomát fogják átnyújtani a rendezvényen. Az oklevél azt jelzi, hogy Domokos Imre 65 éve kapta meg tanári oklevelét.
Az értekezletre meghívott Balla Tibor kuratóriumi tag az elmúlt 15 esztendőről ennyit mondott: szép és izgalmas évek voltak.
A hajdani gyulai művésztelepesek emlékkiállítását november 29-én délután 5 órakor nyitják meg a Kohán Képtárban.
Fotó: Gyulai Hírlap – Gurzó K. Enikő
