Fotó: Gyulai Hírlap – Szabó Eszter
Ha Gyula, akkor kolbász
– Az első kőből épült gyulai közvágóhidat 1968-ban adták át, azóta öt évtized telt el, és a gyulai kolbász, éppúgy, mint a Gyulai márka többi terméke még mindig jelen van a piacon – mondta lapunknak Gila Éva. A Gyulai ismertsége tehát töretlen, elődeinknek köszönhetően ugyanis biztos alapokon nyugszik. Ehhez adódik hozzá előnyként, hogy a magyar ember fejében a Gyula és a gyulai szóhoz azonnal a kolbász társul, főként, ha már nagyon enne valamit, vagy épp a boltban vásárolgat. Ha viszont utazni, kikapcsolódni készül, a vár, a várfürdő és maga a város a legerősebben megjelenő kép. Ennek szinergiáit azonban mi, gyulaiak összefogással nagyon jól ki tudjuk használni, és mindnyájunk javára fordítani, fogalmazott érdeklődésünkre a Gyulahús Kft. marketingmenedzsere.
Adnak idén a gasztroélményekre
A másfélszázados évfordulóhoz jó néhány népszerű, és a jubileum ünnepélyességéhez méltó rendezvény is kapcsolódik. Nemsokára, március 16. és 18. között a Gyulai Kolbász- és Sódarmustrára várják színes programkínálattal az érdeklődőket. Április végén a pálinkafesztivál kiállítói és vendégei népesítik majd be a vár és az Almásy-kastély közti rendezvényteret, június elején pedig a kézműves sörök első seregszemléjének adnak helyet ugyanitt. A gyulai termékek megjelenítése mindenik eseményen kiemelt szerephez fog jutni, tudtuk meg Gila Évától.
Az év második felének immár szokásszerűen a Csabai Kolbászfesztivál lesz a meghatározó nagyrendezvénye, amelyről a gyulaiak semmiképp sem hiányozhatnak.
A jubileumra a szervezett vendéglátás is tekintettel van, hisz pont emiatt ebben az idényben a gasztroélményeket helyezi előtérbe. A Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft. is ennek jegyében hirdeti meg az idei esztendő kínálatait. A cég támogatni fogja azoknak a szállásadóknak a hirdetéseit, akiknek csomagjai érintik a helyi gasztronómiai cégek városi évfordulóit, vagyis tartalmazzák és biztosítják a gasztroélményeket.
Az ünnepséghez kötődő programtervek között szerepel még egy nyereményjátékkal gazdagított országos kampány is, amelynek már javában folyik az előkészítése. Ennek részleteiről egy későbbi írásunkban számolunk be olvasóinknak.
A közvágóhíd a mérföldkő
Az idei ünnepségek alapjául szolgáló első kőből épült városi közvágóhidat a Gyulahús Kft. a logóján is szerepelteti, mivel jogelődje működésének a kezdeteit jelzi.
A gyulai húsipar történetisége azonban még ennél is régebbi, egészen Harruckern báró koráig vezethető vissza. Gyulán ugyanis már akkor tartottak állatvásárokat, sertések, marhák tízezreit hajtották fel havonta ide. A leghíresebb a Szent Mihály napi vásár volt, látogatottsága állítólag a debreceniét és a nagyváradiét is meghaladta. Ám a történet végkifejletét illetően ennél fontosabb, hogy amelyik állat lábon jött, vagy amelyiket úsztatták, út közben könnyen megsérülhetett. Mivel a hús akkor is érték volt, azokat az állatokat, amelyek sérülést szenvedtek, és ezért eladhatatlanná váltak, levágták. Az „intézmény”, ahol ezt megtehették, a közvágóhíd volt. Elhelyezkedését nézve ez a jelenlegi hentesmúzeum egyik használaton kívül álló épülete a gyulai Kétegyházi út elején.
A helyi húsipar megalapozásának tulajdonképpen ez az ingatlan a mérföldköve.
A vágóhíd 1868. évi átadását követően egyre többen készítettek kolbászt Gyulán és környékén, néhányan közülük kiemelkedtek, többek között ifj. Balog József, aki 1910-ben eljutott a brüsszeli világkiállításra, ahol aranyérmes lett. Kiváló külföldi szereplésével egy olyan márkanevet szerzett a gyulai termékre, amelyet a későbbiekben Stéberl András fejelt meg azzal, hogy iparosította a Gyulai gyártását. Irányítása alatt már nemcsak kolbászt, hanem szalámit és egyéb hentesárut is előállítottak az üzemben. Az 1930-as évek végén a gyártás már a jelenlegi Béke sugárút 50. szám alatt zajlott, a hajdani gyufagyárban.
Andrást is megünnepeljük idén
Stéberl András sok mindennek köszönhette felemelkedését, sikerét, de mindenekelőtt saját képességeinek, hisz kiváló gazdasági és marketinges vénával rendelkezett. Számított persze az is, hogy remek tanácsadókkal vette körül magát. Rengeteg apró reklámfogást vetett be, és több ezer vásárlót hozott el filléres vonatokkal a gyulai rendezvényekre. Mindezeknek eredményeként elindult a nagyarányú értékesítés, amely mögött már mennyiség is állhatott.
A gyártósoroknak és a technológiai újításoknak tulajdoníthatóan egy idő után Stéberl cége a megnövekedett igényeket is ki tudta elégíteni. Ő helyezte például először üzembe azt a kuttert, amit mai is használnak a gyulai húsüzemben.
2018-ban ezért Stéberl Andrásra, a vállalat legfontosabb fejlesztőjére, korszerűsítőjére is emlékezünk.
