Keresés


csak pontos egyezésekre
Keresés: oldalakon dokumentumokban, lapszámokban
Archívum
Gyulai Hírlap Archívum

Gyulai Hírlap - Grecsó Krisztián Gyulára járt udvarolni, most visszatért, hogy hozzon egy kis napsütést

Összes cikk - fent (max 996px)
  A  A  A 
GYULAI HÍRLAP • G. K. E. KULTÚRA • 2018. február 14. 12:30
Grecsó Krisztián Gyulára járt udvarolni, most visszatért, hogy hozzon egy kis napsütést
A városunkhoz több szállal kötődő szerző az év zeneszerzőjével lépett fel a várszínházban

Régi és új novellákat, megzenésített verseket is hallhatott a várszínház közönsége február 13-án a Gyulához több szállal is kötődő Grecsó Krisztián író, költő és Hrutka Róbert muzsikus, dal- és filmzeneszerző Libikóka című pódiumestjén. A látszólag helyben szerkesztett produkció megnevetette a nagyérdeműt, aki egy ráadásszám erejéig visszatapsolta a duót.

GRECSÓ KRISZTIÁN és HRUTKA RÓBERT 

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba

A Kincsem című film zenéjéért nemrég kitüntetett Hrutka Róbert saját dalával indította az estét. Általában mindig így szokott indítani, viszont nem mindig jönnek Gyulára, mondta üdvözlő szavaiban Grecsó Krisztián.

A kortárs magyar irodalom egyik legelismertebb írója, költője nyolc évig élt a szomszéd várban, Békéscsabán, két etapban. Először egy hároméves, és számára nagyon izgalmas tanítóképző diákjaiként, a későbbiekben pedig öt esztendeig a Bárka folyóirat szerkesztőjeként a megyei könyvtárban, ahol akkoriban még létezett egy irodalmi osztály, amely ő volt egy személyben. Ilyen keretek között (megfogalmazása szerint) egy Elek Tibor nevű ember volt a főnöke, aki most a várszínház vezetője. Ebben az időszakban nagyon sok jó előadást látott Gyulán, a teátrumban, de sosem gondolta, hogy egyszer ő is előadóként fog ülni a színpadon.

Az az igazság, vallotta be töredelmesen Grecsó Krisztián, nagyon nehezére esik átjönni Békéscsabáról Gyulára. Nem az útviszonyok, és nem is a távolság miatt, hanem inkább az előjövő emlékek tartják vissza. Hisz valamikor régen három éven át udvarolni járt Gyulára. Amikor ez eszébe jut, legalább egy hétig nem tud aludni.

 

 

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba

A múltbeli történésekhez kapcsolódóan az író A harminc év napsütés című könyvéből olvasott fel egy tárcanovellát. Erről a következőképpen vélekedett: ha meglátná a boltban ezt a kötetet, azt gondolná, hogy már a címadása is pragmatikus, mert mi másra asszociálhatna, mint arra az írói spekulációra, hogy ha bejött Márqueznek a Száz év magány, akkor a nemtudomén hány évnyi valami is biztosan be fog jönni az olvasótábornak. De nem, nem erről van szó, jegyezte meg Grecsó Krisztián. Úgy vélte, a szöveg, amit a még egészen friss gyűjteményből felolvasott, remélhetően az alcímet (Egy csendes kalendárium) is megmagyarázza.

Első verseskötete, a Vízjelek a honvágyról a Tevan kiadónál jelent meg, és mindössze arról híres, hogy látható a hátoldalán egy portré, amely arról árulkodik, a szerzője bizony elhiszi magáról, hogy költő. Ezen kívül az egyetlen baj a kötettel az volt, hogy mindössze nyolc–kilenc példány fogyott el belőle, amiből Grecsó Krisztián arra következtetett, a családtagjai közül sem vásárolta meg mindenki. A Libikóka című pódiumműsoron az immár húszéves költemények közül is elénekelt egyet az alkotópáros.

Az írónak egyébként rengeteg élménye kapcsolódik Gyulához. Amikor élete első színdarabját itt bemutatták, 1993-ban az Erkel diákünnepeken, még csak 16 éves volt. Feltörekvő fiatal tehetségként érte a bíztatás, miszerint a színtársulat nagyszerű volt, de a darab csapnivaló (és itt elnézést kért mindazoktól a gyulaiaktól, akiknek ezt már elmesélte, amikor a történettel körbelátogatta Gyula összes kocsmáját).

 

 

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba

Mivel az ember szeret sikerélményeket szerezni magának, az ifjúsági darab pedig ígéret lehet erre, Grecsó Krisztián és Hrutka Róbert úgy gondolta, ennél a műfajnál jobb kezdés nem létezik kettőjük számára. A művet meg is írták, egyelőre Veszprémben próbálkoznak vele. Kedvcsinálóként ebből is előadtak a várszínházban egy számot, ami saját véleményük szerint közepesen állt jól nekik, hisz eredetileg egy fiúra és egy leányra íródott. Mivel hölgyet nem hoztak magukkal, ezúttal Grecsó Krisztián húzta a rövidebbet, kettőjük közül ő kapta meg a leány szerepét.

Érdekességként felidézték, hogy a darab budapesti bemutatóján kíváncsiságból beültek a gimnazista nézők közé, meg akarták tudni, mi a véleményük. Ennek köszönhetően lett az előadás első húsz perce életük legszörnyűbb tapasztalata. Aztán valami mégis megfordulhatott a fiatalokban, mert a produkció végén felállva tapsoltak.

A gyulai színház publikumában is megfordult valami ezen az estén, valami, ami jó irányba mutat. Nem állt ugyan fel, de annyira szépen és őszintén tapsolt a fináléban, hogy kapott az előadóktól egy nem várt ráadásdalt.

Összes cikk - lent (max 996px)
A rovat friss cikkei
A Gyulai Hírlap legfrissebb cikkei
Cikkek keresése az online archívumban
Bannerfelhő (max 165px)