A képviselő-testület január 25-i ülése
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Támogatás a sörfesztiválnak
Egyhangúlag fogadta el a képviselő-testület, hogy az önkormányzat öt évre szóló együttműködési megállapodást kössön a Gyulai Kézműves Sörfesztivált rendező Bora Ital-nagykereskedelmi Kft.-vel. A város évente legalább 4 millió forintot biztosít költségvetésében a rendezvényre, és ingyenesen bocsátja a szervezők rendelkezésére a vár előtti helyszínt.
Görgényi Ernő (Fidesz) polgármester hangsúlyozta: a júniusi sörfesztivál nemcsak a gyulai, hanem a regionális rendezvénypalettát is színesíti, és gazdasági szempontból is fontos a városnak. Emlékeztette arra, hogy Gyulán a pálinka mellett biosör is készül, és hamarosan elkészül a Food Analytica Kft. sörfőzdéje. Hozzátette: a kézműves sör helyi gasztronómiai érték lehet a fürdővárosban és a megyében, így a rendezvény jól illeszkedik a térség fejlesztési stratégiájához.
Az előterjesztésből kiderül: a rendezvény célja a kézműves sörök és a street food összekapcsolása. A szervezők a fesztivál keretében nemzetközi sörversenyt hirdetnek a kisüzemi sörfőzdéknek és a házi sörfőzőknek. Az élő koncertek, kulturális programok mellett a szakmának és az átlagfogyasztónak szóló országos szakmai konferenciát is szerveznek.
Büdzsé működési hitel nélkül
A képviselő-testület 11 igennel, 1 nem ellenében és 1 tartózkodás mellett, 7 milliárd 693 millió forint főösszeggel fogadta el a 2018-as költségvetésről szóló rendelettervezetet. Görgényi Ernő kiemelte: idén mintegy 264 millió forinttal több állami normatívát kap az önkormányzat, mint tavaly. Hozzáfűzte: működési hitellel nem terveznek, a helyi adóbevételeket pedig alultervezték, így várhatóan túlteljesítik az előirányzott összeget.
Elmondta: annak érdekében, hogy a polgármesteri hivatal versenyképes legyen a munkaerő-piacon, a köztisztviselőknek 15 százalékos illetménykiegészítést biztosítanak.
A városvezető arról is beszámolt, hogy az intézmények felújítására 20 millió forintos alap áll rendelkezésre, a polgármesteri hivatal felújításának befejezésére pedig 50 millió forintot különítettek el a költségvetésben. Az utak és járdák építésére 60 millió forint keret áll rendelkezésre, a körzeti karbantartási keret pedig a tavalyi csaknem 5 milliós maradvánnyal együtt 60 millió forint. A polgármester aláhúzta: a büdzsében 150 millió forintnyi tartalékot képeztek.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Szalai György (Gyulai Városbarátok Köre) az előterjesztés tárgyalásakor azt kérte, a lakosoknak biztosítsanak több lehetőséget arra, hogy online is befizethessék adójukat.
Görgényi Ernő hangsúlyozta: szolgáltató önkormányzatként igyekeznek mindent megtenni annak érdekében, hogy segítsék az ügyintézést.
Lipták Judit, a pénzügyi osztály vezetője elmondta: a lakosok beszedési megbízással, illetve telefonon is befizethetik adójukat, és a QR-kódos befizetéssel kapcsolatban is előrelépés várható.
Galbács Mihály (Fidesz) a labdarúgásra vonatkozó tao önrészének rendezése érdekében a költségvetési rendelettervezet módosítását kezdeményezte. Módosító indítványát 4 igennel, 2 nem ellenében, 7 tartózkodás mellett elutasította a képviselő-testület.
Bod Tamás (Együtt, MSZP) szerint az indítvány elvetése Galbács Mihály „politikai kinyírásáról” szól.
A polgármester ezt visszautasította, mint mondta, a kérdésben csak azután akarnak dönteni, hogy tárgyalásokon tisztázták, mire akarják költeni az önkormányzat támogatását. A módosításra várhatóan a februári rendkívüli képviselő-testületi ülésen tér vissza a grémium.
Szalai György
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Rendbe tennék az első világháborús sírokat
Egyhangúlag hagyta jóvá a képviselő-testület az önkormányzat 5 millió forintos pályázatát, melyet a nagyökörjárási első világháborús hadisírok felújítására nyújtott be a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézetéhez és Múzeumához. A támogatás százszázalékos intenzitású.
A városvezető kifejtette, a hősök és áldozatok sírjai sokszor méltatlan állapotban vannak. Mint ismertette, a pályázat révén ötven beton sírkövet cserélnének le gránitra a nagyökörjárási lezárt temetőben. Kitért arra, hogy a Szeged-Csanádi Egyházmegye nemrégiben kapott támogatást hasonló célra, és a Gyulai Református Egyházközség is pályázatot nyújtott be a református új temetőben található hadisírok és emlékmű felújítására.
Alt Norbert (Fidesz) alpolgármester elmondta: a nagyökörjárási első világháborús sírokat területrendezés közben, véletlenül fedezték fel 2009-ben. Akkor mintegy négy-ötszázezer forintot költöttek arra, hogy a kidőlt sírok a helyükre kerüljenek. Amennyiben az önkormányzat támogatáshoz jut, a temető környezetét is rendbe teszik, és kiépítik az oda vezető utat – jelezte az alpolgármester.
Durkó Károly (Gyulai Városbarátok Köre) az előterjesztés kapcsán megjegyezte: a Szentháromság-temetőben található második világháborús sírok rendbetételére is jó lenne forrást találni.
Bod Tamás kifejtette: országos összevetésben a gyulai temetők rendezettsége elmarad az átlagtól.
Görgényi Ernő megerősítette: valóban adódtak problémák a gyulai temetők állapotával, a témával több interpellációban is foglalkoztak. Hangsúlyozta: 2017-ben a város 12 millió forintot – a korábbi támogatás dupláját – adta a fenntartóknak a feladatra, ennek köszönhetően láthatóan javult a temetők rendezettsége. Hozzátette: az önkormányzat minden évben ellenőrzi, hogy mit valósítottak meg az általa nyújtott támogatásból.
Ugyancsak pályázatot nyújt be az önkormányzat a Bodoky zártkertek úthálózatának fejlesztésére. A területen mintegy hetven zártkerti ingatlan található, ezek elérését segítené a beruházás. A támogatásból egy öntözőkutat is létesítenének, ami a kiszámíthatóbb termésszint elérésében segítené a kerttulajdonosokat – derül ki az előterjesztésből.
A fejlesztésre legfeljebb 10 millió forint támogatás igényelhető a Földművelésügyi Minisztériumtól. A pályázathoz nem kell önerőt biztosítani.
Alt Norbert a határozati javaslat tárgyalásakor kitért rá, hogy a területen aktív civil közösségként tevékenykedik a Gyulai Kert- és Tanyatulajdonosok Egyesülete, amely több mint harminc tagot számlál.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Többe kerül az ebéd, módosul a házasságkötés díja
A képviselő-testület döntése értelmében március 1-jétől öt százalékkal emelkednek a nevelési, oktatási intézmények étkezési térítési díjai. A módosítást az elmúlt öt év nyersanyag-áremelései indokolják. Az emelés után az óvodákban átlagosan havi 357 forinttal, az általános iskolákban 441 forinttal, a középiskolákban 672 forinttal, a gyógypedagógia intézményekben 714 forinttal lesz több az ebéd.
A grémium Abdulrahman Abdulrab Mohamedet választotta az Egészséges Városért Közalapítvány kuratóriumi elnökének, miután Márk László többletmunkája miatt lemondott a tisztségről. A kardiológus főorvos ezentúl a helyére kijelölt elnök helyét tölti be a kuratórium tagságában.
Az ülésen a városatyák elfogadták az anyakönyvi eseményekkel kapcsolatos díjtételek módosítását. A házasságkötés – ahogy eddig is – a hivatali helyiségben és a hivatali munkaidőben ingyenes, a hivatali időn kívül és a külső helyszínek esetében azonban fizetni kell érte. Február 1-jétől az összeg 90 ezer forintra emelkedik. Továbbra sem kerül pénzbe az esemény, ha a házasulók vagy az élettársi kapcsolatot bejegyeztetni akarók mozgáskorlátozottsága, egészségi állapota, előrehaladott kora, illetve fogva tartása miatt kell azt a hivatalon kívül tartani.
A képviselő-testület kiemelt fejlesztési területté nyilvánította azokat a földeket, ahová naperőműveket telepítenének, és elindította a helyi építési szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet módosítását annak érdekében, hogy az egyhektárosnál nagyobb területeken is lehessen naperőművet létesíteni. A módosításhoz szükséges költségeket a Phlegon Consult Kft. vállalta, amely 4,5 megawatt teljesítményű naperőmű telepítésére nyújtott be kérelmet a gyulai önkormányzathoz.
Görgényi ERnő
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Nem akarnak „Soros-tervet”
A grémium határozatban utasította el a „Soros-tervet”, és állást foglalt a „bevándorlásszervező irodák” és a „migránspárti Soros-szervezetek ellen”. A határozati javaslatot 10 igennel, 1 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett fogadta el a képviselő-testület.
„Az elmúlt évek eseményei bebizonyították, hogy az ellenőrizetlen bevándorlás komoly biztonsági kockázatot jelent, növeli a bűnözést, valamint a terrorizmus veszélyét. A kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy megakadályozza a migránsok illegális bevándorlását, a kötelező, felső korlát nélküli betelepítési kvóta végrehajtását, hogy megvédje Magyarországot, a magyar családokat. A legújabb hírek szerint Soros György bevándorlásszervező irodákat akar nyitni a magyar vidéki városokban, és több százezer dollárt oszt szét, hogy megerősítse vidéki hálózatát” – többek között ez olvasható a határozati javaslat előterjesztésében, melyet Görgényi Ernő ismertetett az ülésen.
„Kutya nehéz úgy állást foglalni valamivel szemben, hogy nem is létezik” – reagált az előterjesztésre Bod Tamás. A politikus azt is mondta: „nem elegáns közvetlenül az ülés előtt beterjeszteni egy ilyen állásfoglalást”.
– Ez a állásfoglalás egy hazugsághalmaz, amelynek az a célja, hogy szándékosan félrevezessék a magyarokat, és minden bűnt és rosszat Soros Györgyre hárítsanak – fogalmazott. A képviselő választ várt arra, hogy Gyulán vannak-e olyan szervezetek, amelyeket az előterjesztés említ, azaz amelyek „a bevándorlást kívánják előkészíteni és elfogadtatni”. Azt is megjegyezte, „ha 1956-ban így viselkedtek volna velünk a nyugat-európai országok, szomorú lett volna”.
A polgármester kifejtette: az ülést megelőző napon „szabályszerűen be lett nyújtva az előterjesztés”, amely semmilyen újdonságot nem tartalmaz, hiszen a sajtóból mindenki rendelkezik információval a témáról.
Görgényi Ernő úgy fogalmazott, Bod Tamás nyilvánvaló tényeket tagad, de ezt semmilyen bizonyítékkal nem tudja alátámasztani. A városvezető az ellenzéki képviselőhöz hasonlóan több Soros Györgytől vett idézetet is felolvasott, hogy alátámassza álláspontját.
– A kormány kezdettől fogva az illegális migráció ellen harcol, ugyanakkor a genfi egyezményt betartva soha nem tagadta meg egyetlen valódi menekült befogadását sem. Orbán Viktor világossá tette, hogy nem azokkal van baj, akik valódi menekültek, és az életüket féltve szaladtak idáig, hanem azokkal, akik gazdasági bevándorlók, és illegálisan szeretnének Európába jutni – mondta.
A polgármester kifejtette, Gyulán nincsenek olyan szervezetek, amelyek a bevándorlást készítik elő, az országban viszont vannak olyan városok, ahol „civilnek nevezett, valójában politikai szervezetek segítik ennek a tervnek a végrehajtását”. Hozzátette: ezek ellen időben fel kell lépni.
Kónya István (Fidesz) egy Soros György-cikket idézett, amely a Market Watch nevű tőzsde- és pénzügyi portálon jelent meg 2015-ben. Az alpolgármester Bod Tamás 56-os párhuzamára reagálva kijelentette: „azok az emberek nem a kerítést átugorva, törvényt, erkölcsi normákat, kultúrákat figyelmen kívül hagyva mentek Nyugat-Európába vagy Amerikába, hanem beilleszkedtek az adott társadalomba”.
Alt Norbert alpolgármester úgy fogalmazott: ha nem akarjuk, hogy nálunk is olyan helyzet alakuljon ki, mint Olaszországban, akkor időben meg kell akadályoznunk, hogy „külföldről finanszírozott” civil szervezetek segítségével érkezzen több százezer ember az országba.
