Keresés


csak pontos egyezésekre
Keresés: oldalakon dokumentumokban, lapszámokban
Archívum
Gyulai Hírlap Archívum

Gyulai Hírlap - Hommage à Gedeon József a Gyulai Várszínházban

Összes cikk - fent (max 996px)
  A  A  A 
GYULAI HÍRLAP • G. K. E. KULTÚRA • 2017. november 24. 10:00
Hommage à Gedeon József a Gyulai Várszínházban
Domborműavatással és kiállításmegnyitóval tisztelegtek a hajdani színigazgató emléke előtt

Leleplezték a Gyulai Várszínház egykori igazgatójának, Gedeon Józsefnek emléket állító domborművet a teátrum bejáratában. A november 23-i ünnepségen Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója mondott beszédet, és egy kamara-kiállítást is megnyitottak.

Nyisztor János, Gyarmati Gabriella és OROJÁN ISTVÁN 

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba 

A kamara és a galéria dimenzióváltást eredményezett

– Már az is, hogy itt lehetünk, Gedeon Józsefnek köszönhető, hisz 21 éve nyílt meg itt, az egykori Jókai művelődési házban és felújított maradványaiban a kamaraszínház – ezekkel a szavakkal üdvözölte a november 23-i várszínházi megemlékezésen dr. Elek Tibor irodalomtörténész a megjelentek sokaságát.

Az eseményhez kapcsolódó tárlatot Gyarmati Gabriella, a Munkácsy Mihály Múzeum művészettörténésze rendezte és nyitotta meg. Így fogalmazott, a Gyulai Várszínház kamara-kiállítása tiszteletadás a néhai igazgató előtt, három olyan képzőművész búcsúja Gedeon Józseftől, akiket a direktor bevont színházi munkájába, alkalmazott grafikai feladatokkal, plakáttervek, meghívók, műsorfüzetek elkészítésével bízott meg.

A Hommage à Gedeon József című tárlat keretében az Aradon élő Onisim Colta a gyulai Oroján Istvánnal és Nyisztor Jánossal közösen mutat be festményeket és grafikákat magába foglaló kollekciót, amit a színházban készült művek alkalmi válogatása egészít ki.

Gyarmati Gabriella úgy vélte, nem mellékes, hogy a Gedeon József elképzelése alapján létrejött kamaragaléria 1999-ben Oroján István önálló kiállításával kezdte meg működését. A galéria elindítása, amelynek működtetése kezdetben sok szervezési munkát követelt, dimenzióváltást eredményezett Gyula város művészeti életében.

Az egykori színidirektor akarata, értékrendje és személyisége előtt tisztelgő kiállítás három, egymástól különböző, és a térben is elkülönülő műegységből épül fel, mutatott rá a művészettörténész. Olyan alkotók találkozásáról beszélhetünk, akiket az általuk képviselt minőség hoz közös nevezőre. Gondolkodásmódjuk, képi világuk más és más vizuális univerzumban fogant. Nem ugyanazon forrásból inspirálódnak, nem ugyanonnan indulnak el, és az eszközeik is eltérőek.

 

Dr. Elek Tibor 

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba 

A három búcsú

A kortárs román képzőművészet egyik kiemelkedő és közismert alkotójának számító Onisim Colta, aki Gyulán már nem ismeretlen, a fikció valósághű ábrázolásával operál, a valóságot magyarázza. A Szódaráló, vagy a Szómérő szerkezet című műve erős gondolatébresztő és közlő jelleggel bír, mondanivalója, ha nem is egyértelmű, mégis sokak megszólítására képes. Akvarelljei mellett a művész a VIII. és a X. Shakespeare Fesztiválra készített plakátjait is bemutatja. A Máramaros megyei Felsőbányán született Onisim Colta műveit Békés megyében az Erkel Ferenc Múzeum, a Munkácsy Mihály Múzeum és a gyulavári Almásy-kastély gyűjteményei őrzik, mondta a szakember.

A kiállítás alapötletével szolgáló Oroján István munkáinak mindenike a jelenlegi kiállításra készült. Nonfiguratív voltukból fakadóan elsősorban a képzelőerőnek, a szabad gondolati és érzelmi reakcióknak engednek teret. Műalkotásainak befogadása egy kötetlenül bejárható játéktérben történik meg. Ebben olyasmit látunk, amit eddig talán nem, vagy ami nem tartozik hozzá mindennapjainkhoz. A feszes, fegyelmezett, szabályos forma nála a legszabadabb értelmezést és tartalmat előlegezi meg. Oroján István festményeinek sorát a Gyulai Várszínház Márai Sándor A pisztoly című művének színpadi adaptációjához készített plakátja zárja.

A tárlat harmadik egységében Nyisztor János 18 elemből álló 2013. évi grafikai sorozatából láthatunk egy válogatást. Az alkotó számára a kiindulás alapját egy épület biztosította, egy funkcióját vesztett békéscsabai patika homlokzata. Ennek a közismert ingatlannak a felhasználásával alakította ki a belső tereket is, meg a berendezést. A sorozat alapján készült el annak a darabnak a plakátja, amelyet Szathmári Sándor Kazohinia című regénye inspirált.

 

Vidnyánszky Attila

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba 

Beépült a színház falába

Vidnyánszky Attila elsőként azt idézte fel, hogy sok közösen megélt emlék köti Gedeon Józsefhez és a várszínházhoz. Az 1990-es években, amikor még nem volt divatos a beregszászi társulat, Gedeon József felkarolta őket, és majdnem két évtizeden át játszatta a kárpátaljai teátrumot Gyulán. Hűségesen kitartott mellettük, és kitartott az igényes színházcsinálás mellett is. Egy olyan világban tette ezt, hangsúlyozta Vidnyánszky Attila, amelyben a tendenciák az ellenkező irányba hatnak. Neki az is sikerült, hogy a legigényesebb repertoárral működő nyári színházat hozza létre. Zseniálisan tudta egyesíteni a világ felé nyitott magatartást, legyen erre példa a Shakespeare Fesztivál és a dzsesszfesztivál, a saját kultúránkhoz való ragaszkodással és az átörökítési folyamattal.

– Az, hogy Önök ennyien ma itt vannak, egy év után is eljönnek egy ilyen megemlékezésre, őt igazolja, bennünket pedig kötelez. Akkor leszünk hűek hozzá, ha ugyanazon az úton megyünk tovább, amelyen ő járt, és kőkeményen ragaszkodunk azokhoz az elvekhez, amelyeket megfogalmazott, amelyeket képviselt – mutatott rá a Nemzeti Színház igazgatója.

Vidnyánszky Attila kiemelte, a magyar kultúra ügyét az olyan emberek mozdítják elő, mint amilyen Gedeon József volt. Utólag szeretünk ezekre az emberekre hivatkozni, de nagy kérdés, hogy amíg dolgoztak, amíg köztünk voltak, megadtunk-e nekik minden segítséget.

A szívem melegséggel van tele, látva azt, hogy egy olyan korban, amelyben pillanatok alatt mindent elfelejtünk, Gedeon József kivívta, hogy halála után egy évvel emléktáblát avassanak a tiszteletére, mondta a színigazgató. Hasonlattal élve kijelentette, amiként az emléktábla beépül a falba, úgy épült ő is be ennek a városnak, a gyulai színháznak és a magyar kultúrának a történetébe.

Kepenyes Pál klarinétmuzsikája után a Gyulai Várszínház Művészeti Tanácsadó Testülete által kezdeményezett domborművet Ábrahám György és Szilágyi András leleplezte le és koszorúzta meg a teátrumon belül, a bejárat közelében. Az emléktábla Mihály Gábor szobrászművész munkája, és a civil szervezet felhívására adományokból valósult meg.

Az est második részében Vidnyánszky Attila előadását hallgathatták meg az érdeklődők. Erről egy másik írásunkban számolunk be.

 

A leleplezett emléktábla 

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba 

 

Összes cikk - lent (max 996px)
A rovat friss cikkei
A Gyulai Hírlap legfrissebb cikkei
Cikkek keresése az online archívumban
Bannerfelhő (max 165px)