Keresés


csak pontos egyezésekre
Keresés: oldalakon dokumentumokban, lapszámokban
Archívum
Gyulai Hírlap Archívum

Gyulai Hírlap - Versírókat és versmegzenésítőket díjaztak a Simonyi emlékverseny megnyitóján

Összes cikk - fent (max 996px)
  A  A  A 
GYULAI HÍRLAP • Gurzó K. Enikő • KULTÚRA • 2017. november 11. 17:13
Versírókat és versmegzenésítőket díjaztak a Simonyi emlékverseny megnyitóján
Két új kategóriával bővült idén a megye egészének diákságát megmozdító vetélkedő

A legkitűnőbb versmondó, versmegzenésítő és versillusztrátor mellett idén a legjobb fotóst és a legjobb versírót is megdicsérték a Simonyi Imre Emlékversenyen, amit idén tizenhetedik alkalommal rendezett meg a Karácsonyi János Katolikus Gimnázium. A megnyitót november 10-én tartották a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban, ahol ez első díjakat is átadták.

____Eredeti-GYHRCSD030.jpg

 

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba

A legfontosabb tette, hogy elindította a Gyulai Hírlapot

Huszonkilenc verset küldtek be idén a vetélkedőre, ami jó kis merítést jelentett, és amely egy magyartanár számára rendkívül pozitív, mondta megnyitóbeszédében dr. Dávid Péter.

A Karácsonyi János gimnázium pedagógusa azt a feladatot kapta, hogy ismertesse Simonyi Imre életrajzát, és ezt meg is tette. Elmondta, egyszer Apor Vilmos járt érte közbe, hogy ne rúgják ki az iskolából. Aztán úgy, ahogyan, de elvégezte a gyulai gimnáziumot. Később sok mindennel megpróbálkozott.

Volt újságíró, katona, de katonaszökevény is, amiért hadbíróság elé került. A háború után a gyulai Kis Újságnak volt a szerkesztője, mindaddig, amíg a lapot be nem tiltották. Ezután Budapesten végzett különböző munkákat, majd 1956-ban ismét visszatért Gyulára. Részt vett a forradalmi megmozdulásokban, de nem lett belőle nagyobb baja, azon kívül, hogy kihallgatták és meghurcolták. A legfontosabb tette ebben az időszakban, hogy elindította a Gyulai Hírlapot, amelynek címlapja ezt még mindig hirdeti. Ekkor jelent meg az első kötette is, a Tisztességes írás, amit ő maga adott ki, és ő maga árusított. Második kötete 1962-ben jelent meg.

 

____Eredeti-GYHRCSD004.jpg

 

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba

Aztán átvonult a városon

Simonyi Imrének nagyon sok gyulai kötődésű verse van, ezek azonban nem mindig ábrázolják jó színben a várost, mutatott rá dr. Dávid Péter. Valójában nem szerette Gyulát. Amikor a város díszpolgárrá avatta, kesztyűben fogott kezet az illetékessel.

Mindig különcként viselkedett. Sokan ismerték Gyulán, és mindmáig sokan emlékeznek rá. Többekben úgy él, mint aki hosszú kabátjában átvonult a városon, hogy beüljön a Reinhardt cukrászdába egy kis rövidkére.

Aztán befutott költő lett, hisz József Attila-díjat kapott. Tudni érdemes, hangsúlyozta dr. Dávid Péter, hogy a Békés megyében munkálkodó irodalmárok közül kevesen kapták meg ezt az elismerést. Simonyi Imrén kívül csak Kiss Ottó költő és dr. Elek Tibor irodalomkritikus. Ezért is kiemelkedő Simonyi Imre. Egy idő után költészete annyira éretté vált, hogy nem lehetett észrevétlenül elmenni mellette. Mint jó költőt mindenütt jegyezték, csak napjainkban halványult el a kutatása, mert nem vagyunk egyetemi város, és nem foglalkozunk ezzel, jegyezte meg a pedagógus. De jelentek meg összegyűjtött versei, jelent meg róla monográfia, úgyhogy annyira nem állunk rosszul Simonyiból.

 

____Eredeti-GYHRCSD026.jpg

 

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba

Imre Gyulán itthon van

Dr. Dávid Péter három dologra hívta fel a figyelmet. Az egyik a költő különcsége. Egyszer azt mondta magáról, hogy ő se nem baloldali, se nem jobboldali, az ő köpönyegét nem lehet kiforgatni, ő elsősorban önmagához szeretne hű maradni. Nagyon büszke volt arra, hogy semmiféle csoportosuláshoz nem csapódott, és ez a költészetében is gyakran megjelenik. Alkotásait emellett az erkölcsi kiállás, a gerincesség határozta meg leginkább. A versírás ugyanis számára erkölcsi tevékenységet jelentett.

Ugyanilyen fontos életművében az otthon témaköre is. Gyökértelennek érezte magát, újabb és újabb környezeteibe sehogyan sem tudott beleilleszkedni. Az igazi itthon az elveszített gyermekkor volt számára, és ez az életművéből is szépen előtűnik.

A szerelmes versei is jelentős csoportot képeznek. Simonyi Imre hatalmas hódításokkal büszkélkedett. A legnagyobb szerelme Gordon Zsuzsa színésznő volt, a hozzá címzett szonetteket nyírfakéregre jegyezte fel.

Nyelvezete egyáltalán nem egyszerű, töredezett és fragmentumszerű, amely által megelőlegezte korát, hisz ez manapság teljesen elfogadott. Az első olyan költők között van, akik ily módon írtak. Etalonnak József Attilát tartotta. Amikor megjelent köteteinek egyike, azt mondta, József Attila óta nem volt ilyen a magyar irodalomban.

Dr. Dávid Péter felidézte, egyszer írnia kellett a versenyről egy tudósítást. Ezt akkor avval vezette fel, hogy Simonyi Imre vonul az utcán hosszú kabátjában, de valaki leállítja, és megkérdezi, merre megy. Mire ő: merre mennék, hisz itthon vagyok! És ez lett a tudósítás vége.

És az előadás vége is, hisz Simonyi Imre Gyulán azért mégiscsak itthon van, ez a város az otthona, a versei is ezt igazolják, mutatott rá az irodalomtanár.

 

____Eredeti-GYHRCSD016.jpg

 

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba

Mindenik részvevő nagyszerűen teljesített

A versmegzenésítők pályaműveit Szabóné Pfaff Éva tanár, az Erkel Ferenc kórus tagja és Süle Márton magyar irodalom szakos pedagógus, műkedvelő zenész bírálta el. Mivel két, egymástól eltérő stílusban született dalt kellett összehasonlítaniuk, nem volt könnyű kimondaniuk, hogy a megmérettetést Szép Gergely Zsófia, a szegedi Radnóti Miklós gimnázium tanulója nyerte meg. Második Buk Franciska és Nagy Anett lett, akik szerzeményüket Barbócz Sándor kíséretében adták elő a könyvtár olvasótermében. Mindkét fél a Vers egy fordítatlan köpönyegről című Simonyi-költeményt dolgozta fel

A versírók kategóriájában Kiss Ottó, Kiss László és Petróczki Zoltán értékelt, összefoglalót Petróczki Zoltán mondott. Megjegyezte, szívből szóló, őszinte vallomások jutottak el hozzá, ami azt bizonyítja, semmi baj sincsen a mai fiatalokkal: különlegesek és nagyszerűek.

A részvevők közül senki sem tért haza üres kézzel, hisz aki jelen volt, kapott egy emléklapot.

A Simonyi emlékverseny november 11-én, szombaton versmondó vetélkedővel és a többi kategória győztesének kihirdetésével folytatódott a Karácsonyi János gimnáziumban.

Összes cikk - lent (max 996px)
A rovat friss cikkei
A Gyulai Hírlap legfrissebb cikkei
Cikkek keresése az online archívumban
Bannerfelhő (max 165px)