Keresés


csak pontos egyezésekre
Keresés: oldalakon dokumentumokban, lapszámokban
Archívum
Gyulai Hírlap Archívum

Gyulai Hírlap - Szörényi Levente gyulai történetet is felidézett az első íróakadémia zenés, irodalmi estjén

Összes cikk - fent (max 996px)
  A  A  A 
GYULAI HÍRLAP • Gurzó K. Enikő • KULTÚRA • 2017. szeptember 27. 13:30
Szörényi Levente gyulai történetet is felidézett az első íróakadémia zenés, irodalmi estjén
A beszélgetés gerincét Stumpf András Rohan az idő című könyvének gondolatai képezték

Zenés, irodalmi est keretében mutatták be Stumpf András Rohan az idő című könyvét a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. első íróakadémiájának szeptember 26-i gyulai rendezvényén. Az Előretolt Helyőrség Szabadegyetem kiemelt meghívottja Szörényi Levente volt, akinek slágereit Baricz Gergő és Füvesi Norbert szólaltatta meg Stumpf András közreműködésével az Erkel Ferenc Művelődési Központban.

baricz gergőfüvesi norbertszörényi leventestumpf andrás és schreiber andrás

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba

Stumpf András neve már évek óta ismerősen cseng a tévénézők és az újságolvasók előtt, hisz munkásságát 2009-ben Junior Prima díjjal ismerték el, 2013-ban pedig a Minőségi Újságírásért díjat is megkapta. Állandó szakértője volt a Dob+Basszus című televíziós műsornak, és nagy siker a két éve megjelent könyve, a Rohan az idő, amelyet a Kossuth-díjas zeneszerzővel, Szörényi Leventével folytatott beszélgetései alapján írt és szerkesztett meg. Ez a kiadvány volt a gerince a keddi előadásnak. Az est moderátori szerepkörét Schreiber András töltötte be, közreműködött Baricz Gergő énekes és Füvesi Norbert miskolci zenész.

 

Az ember néha összefüggéstelenül mesél

Schreiber András úgy vélte, a Rohan az idő egy rendkívül izgalmas életregény, sűrű, folyékony és pergő. Ezért elsősorban az érdekelte, miért nem az interjú lett a kötet műfaja. A tisztelet volt az, ami miatt fel sem vetődött benne, hogy interjúkat jelentessen meg, válaszolta Stumpf András. Emellett egy nagyobb lélegzetű történettel szeretett volna előállni. Úgy gondolta, az interjú csak akkor jó, ha a kérdező és a kérdezett fél egyenlő partnerként van jelen benne, ha a kérdező önmagát is beleviszi a szövegbe. Ha vannak meglátásai a témával kapcsolatban, és ezekre reflektáltatja a válaszadót. A közös cél az volt, hogy önéletrajzot adjanak ki, mert ilyen még nem jelent meg Szörényi Leventéről, noha már korábban időszerűvé vált. A könyvnek tehát egyértelműen róla kellett szólnia, jegyezte meg a szerző.

A tiszteletlenség hangját mellőzve Schreiber András Szörényi Leventétől azt kérdezte, hogy az életpálya felvázolásán túl mi szükség volt a könyvre. A zeneszerző erre azt mondta, legfőképpen az, hogy belátta, nem lehet a legendákra és az anekdotákra bízni a régi történetek megörökítését. Nem szabad, másképpen elmesélni, mint ahogyan volt, megengedhetetlen arra hagyatkozni, ki mire emlékszik. Rendkívül sűrű volt az életük, nem is színtelen, inkább ezerszínű, ami nehezíti a helyzetet. Az emlékek egy idő után ugyanis elhalványulnak, ekkor pontatlanságok veszik át az egykori valóság helyét. Az ebből fakadó helytelenségeket akarták helyreállítani. Mert vannak életbevágóan fontos dolgok, amit az ember még életében tisztába kíván tenni.

 

 

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba

Persze el kell fogadni, hogy az utókor ennek ellenére is sok mindent át fog fogalmazni, hangsúlyozta Szörényi Levente. Ám ha le van írva és ki van nyomtatva, ráadásul szórakoztatóan olvasmányos formában, sokkal jobban megmarad az utókor közös emlékezetében.

A zeneszerző aláhúzta, Andrással egy aránylag szabad beszélgetést folytatott, amelynek során gyakran összefüggéstelenül idézte fel a múltat, így az, hogy olyan lett a könyv, amilyen, könnyen befogatható és élvezhető, csakis a szerző érdeme.

– Minden benne van, ami fontos, az összes súlyos háttér, mert én nem szégyelltem ezeket kitárni – mutatott rá Szörényi Levente.

 

A gyulai történet

Az Illés zenekar 1965 elején alakult meg hat taggal, és azonnal belevette magát a munkába. Nyáron már megírták az első számaikat, magyarul. Nem buktak meg, mint ahogyan ezt nekik zenésztáraik megjósolták, sőt. De vizsgát kellett tenniük az illetékes szervek előtt, hogy hivatásos úton léphessenek fel, megszerezzék az elvtárak engedélyét. Miután ezt aránylag simán megkapták, jöhetett a Halló, itt a Balaton! című országos turné, amely viccesen hangzik ugyan, de Gyula városát is érintette. Azzal a feltétellel engedték őket színpadra, ha bizonyos, általuk előírt számokat megtanulnak, és rendre, minden egyes fellépési helyszínen előadnak. A hatóságok nem sejtették, megfelelő ok ez arra, hogy elszabadulhasson a pokol. Sokszor változott kuplerájjá a szervezés intézménye, nem egyszer zavarodott össze a műsorrend, és a generációs problémák is megjelentek.

 

 

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba

Ezzel szemben a későbbi Illés példásan szigorú belső rendszerrel működött, mesélte Szörényi Levente. Ahhoz például, hogy valamennyire tartsák magukat az időpontokhoz, bevezették a rundó törvényét. Ez a következőket jelentette: büntetés nélkül csak tíz percet lehetett késni. A tíztől húsz percig terjedő késésért már fizetni kellett, mégpedig egy rundó sört a zenekar összes tagjának és csatolt részeinek. Amennyiben az illető a húsz percet is átlépte, kettő rundóval jött. Magyarázkodni nem lehetett, kibúvókat nem fogadtak el.

A szigorú szabályozásnak gyulai áldozata is lett. Már mindenikük kijött a strandról, összeültek, hogy elmúlassák az időt, csupán a dobosuk, Pásztory Zoltán nem volt sehol. Lépniük kellett. A legközelebbi boltból beszereztek egy üveg Johnny Walkert 110 forintért, ami egy fő napi gázsijának felelt meg. Az összeget aztán bizony ki kellett fizetnie a későn érkezőnek, apelláta nem volt, mi több, duplán, mert a túl sok vitának és magyarázkodásnak, ami ezután következett, a sofőrjük is megkérte az árát.

Ezzel ért véget a sok évvel ezelőtti gyulai mulatozásuk.

 

Aki lemaradt az estről, olvassa el a könyvet

Az íróakadémia szeptember 26-i irodalmi, zenés összejövetele azonban ennél vidámabban, megtorlások nélkül fejeződött be. Az est hátralévő részében a legikonikusabb dalok megszületésének előzményeit hallgathatta meg a publikum. Megtudhatta, miért nem Szörényi Levente lett a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című musical dalszerzője, s hogy egyszer át kellett komponálnia Fényes Szabolcs egyik filmzenéjét. És bár volt érte fejcsóválás, véglegesült és korszerűsödött a Táskarádió.

A régi slágerek Baricz Gergő, Füvesi Norbert és Stumpf András közreműködésével szólaltak meg. A művelődési házban elhangzott, az előadott történetek Stumpf András Rohan az idő című könyvében is elolvashatók, ezért mindazok, akiket érdekelnek a részletek, vegyék meg, vagy kölcsönözzék ki a tékából a kötetet.

 

 

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba

Összes cikk - lent (max 996px)
A rovat friss cikkei
A Gyulai Hírlap legfrissebb cikkei
Cikkek keresése az online archívumban
Bannerfelhő (max 165px)