Keresés


csak pontos egyezésekre
Keresés: oldalakon dokumentumokban, lapszámokban
Archívum
Gyulai Hírlap Archívum

Gyulai Hírlap - Ötszáz méter hosszú élő lánccal ölelte körbe templomát a gyülekezet

Összes cikk - fent (max 996px)
  A  A  A 
GYULAI HÍRLAP • G. K. E. • HÍREK • 2017. szeptember 19. 13:35
Ötszáz méter hosszú élő lánccal ölelte körbe templomát a gyülekezet
Fordulópont címmel tartott hálaadó napot a gyulai református közösség

Istentisztelettel kezdődött szeptember 17-én a gyulai református egyház Fordulópont című hálaadó napja, amely egész napos színes programokat kínált a gyülekezet tagjainak, meghívottjainak és vendégeinek. A felekezet ezen a napon ünnepelte a reformáció kezdetének 500., a magyar református egyház megalapításának 450., és az első magyar református presbitérium létrehozásának 400. évfordulóját.

 

baráth jános

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba

A szív reformációja

Az emberiség történetének legfontosabb fordulópontjára világított rá vasárnapi igehirdetésében és igemagyarázatában Baráth János református lelkész. Azt mondta, ez volt az a pillanat, amikor az Isten fia megjelent közöttünk, eljött ebbe a világba, életét adta a golgotai kereszten, majd harmadnapra föltámadt a halálból mindnyájunk megváltására. Erre azért volt szükség, mert az első emberpár elfordult teremtőjétől, és ezzel helyreállíthatatlanná tette élő kapcsolatát Istennel.

– Azóta az értékek rendre kihullanak a kezünkből, és ami áldás lenne, az is padlóra küld – hangsúlyozta a lelkész.

Baráth János beszélt arról is, hogy az Istentől való elfordulást a kifordulás követi, hisz Isten nélkül az ember elveszíti önmagát, képtelen betölteni azt a szerepet, amelyre a teremtő elengedte. Így tesz az ember a nagyvilágban is, hatalmas tudása ellenére. S miután kifordul önmagából, jön valami még ennél is rosszabb, következik a felfordulás. Baráth János szerint a történelem beszél leginkább arról, mekkora felfordulást tudunk néha okozni.

– Mit jelent az, hogy valaki református? Szinte megfoghatatlan, annyi oldalról közelíthető meg ez a kérdés. De leginkább így: a reformáció a szív reformációja. Azt jelenti, hogy Isten igéje szíven üti az embert – fogalmazott igemagyarázatában a gyulai lelkész.

 

Az egység reformációja

Mi, gyulaiak olyasmiről is beszélhetünk, amiről másutt már régen megfeledkeztek, mutatott rá Baráth János. Például arról, hogy Magyarország európai hírű reformátorai közül a legtöbben Gyulán kezdték szolgálatukat, így Sztárai Mihály, Szegedi Kis István és Gálszécsy István. Olyan személyiségekről van szó, akiknek az életműve óriási hatással volt Európára. Szegedi Kis István dogmatikáját több nyelvre is lefordították, és sok évszázadon át tanították külföldön.

Az ő életükben mégsem az volt a csodálatos, ahogyan megszervezték az egyházat. Azért nem, mert nem szervezeti megújulást akartak, hanem lelkit. Az, hogy mára a keresztények rengeteg egyházra és kisegyházra szakadtak szét, nem eredmény, hanem kudarc. Isten ugyanis azt akarta, hogy a helyzet visszarendeződjön, visszaálljon az eredeti állapot, az egység.

 

 

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba

Az iskolázottság reformációja

Amikor az ige szíven találta az embert, az első kérdés az volt, mit cselekedjünk, folytatta prédikációját a lelkész. Péter erre azt mondta: térjetek meg, és keresztelkedjetek meg bűneitek bocsánatára. Azt üzente, lehet még irányt váltani. Ez azt jelenti, hogy miután Isten arcát felé fordítja, az ember élete átfordul, és ezennel elindulhat Isten irányába.

Ez történt Jeruzsálemben, és ez történt 1517-ben is, hallhattuk az istentiszteleten. Amikor elkezdődött a reformáció folyamata, az Isten igéjével szíven ütött Európa elkezdte felfedezni saját lelkét, önnön személyiségét, emberségét, szerepét a technika és a kultúra megteremtésében. A szíven talált emberek Bibliával a kezükben intellektuális forradalmat is elindítottak. Közkincsé tették az iskoláztatást, újra létrehozták a biblikus erkölcsöt, felfedezték, mi a fontos az emberi életben. Ennek a következménye lett a jó értelemben vett demokrácia.

 

Az ölelés és a kiút reformációja

Az ember életében helye van a munkának, de helye van a megállásnak, az elcsendesedésnek az emlékezésnek is. A felfedezésnek, hogy meglássuk, a történelem viharaiban miként tartott meg bennünket Isten itt, a népek tengerében, Európában. Azzal, hogy Szent István felvette a kereszténységet, elvégezte az államalapítást, a reformáció pedig elvégezte a nemzeti megerősödést, elindította nemzeti identitásunk kialakulását.

– A reformáció ötszáz évét most ötszáz öleléssel ünnepeljük meg. Öleljünk úgy, ahogyan Isten ölel bennünket. Mert az ember életében szükség van jelképes cselekedetekre. Legyen jelképe ez annak, hogy sosem szabad feladni, nem szabad tönkremenni, mert Istennek köszönhetően a legádázabb helyzetekből is van kiút. Szeretnénk, ha az ölelés ennek bizonyosságát erősítené meg bennünk. Hogy ne csak a fülünket érintse meg Isten igéje, hanem a szívünket is – mutatott rá a lelkész.

Baráth János igemagyarázatának végén azzal a kívánsággal áldotta meg a gyülekezetet, hogy jöjjön el mindenki életébe az a fordulópont, amikor Isten megérinti a szívét.

 

 

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba

A nemzet reformációja

A délelőtti istentiszteleten részt vett Kiss Tibor gyulai baptista lelkipásztor is, aki saját gyülekezete jókívánságait tolmácsolta a jelenlévőknek, és megjelent a Gyulai Evangélikus Egyházközség képviselője, Balogh Sándor is, aki a protestáns felekezetek összetartozásáról, közös gyökereiről szólt az ünneplőkhöz.

Dr. Kovács József országgyűlési képviselő köszöntőjében felidézte, a magyar kormány 2013. október 29-én döntött a Reformáció Emlékbizottság létrehozásáról, azzal a céllal, hogy az 500. és a 450. évfordulót az ország méltóképp ünnepelje meg. A képviselő kiemelte a reformációnak a magyar művelődéstörténetben és az anyanyelven történő oktatásban betöltött szerepét, nemzetmegtartó, erősítő feladatát, küldetését, és leszögezte: a reformáció megújulás.

Görgényi Ernő polgármester hivatalos külföldi elfoglaltságai miatt Gyula város önkormányzatának üdvözletét ezen a napon dr. Csige Gábor adta át a református közösségnek. Az aljegyző kifejtette, Luther nem az egyház bérence volt, hanem a hit, Isten és Jézus Krisztus embere. A magyar református egyház az általa kijelölt hiteles úton jár fennállása óta. Ezt igazolja karitatív tevékenysége, a magyar nyelv megőrzésében és a nemzeti hovatartozás, illetve összetartozás megerősítésében betöltött szerepe. Kijelentette: a gyulai reformátusok, ha kellett megvédték a várost a szovjet csapatoktól, ha kellett, hírünket vitték a világba, s ha szükségesnek látták, lapátot ragadtak, hogy kivegyék részüket az újjáépítésből.

Dr. Csige Gábor ezekkel a szavakkal zárta gondolatait: engedjétek be szívetekbe Isten szeretetét.

A jubileumi istentiszteletet követően a gyulai reformátusok a Fordulópont című hálaadó ünnepségre várták gyülekezeti tagjaikat és az érdeklődőket a belvárosba. A templomot és a hozzá tartozó területet érintő, kicsiket és nagyokat egyaránt megmozgató Ötszáz méter ölelés elnevezésű kezdeményezés mellett volt könyvsátor, digitális és szabadtéri kiállítás a reformációról, láthatatlan színház, ugrálóvár, élő csocsó, imaséta, homokrajzolás, lufihajtogatás, keresztény koncert, és nem utolsó sorban: szeretetlakoma.

 

 

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba

Összes cikk - lent (max 996px)
+
+
+
+
+
+
+
+
+
A rovat friss cikkei
A Gyulai Hírlap legfrissebb cikkei
Cikkek keresése az online archívumban
Bannerfelhő (max 165px)