Keresés


csak pontos egyezésekre
Keresés: oldalakon dokumentumokban, lapszámokban
Archívum
Gyulai Hírlap Archívum

Gyulai Hírlap - Hangversennyel adtak hálát az egyház megújításáért a gyulai református templomban

Összes cikk - fent (max 996px)
  A  A  A 
GYULAI HÍRLAP • Gurzó K. Enikő • KULTÚRA • 2017. november 06. 14:25
Hangversennyel adtak hálát az egyház megújításáért a gyulai református templomban
Ötszáz évet utaztunk a zenetörténetben Luther Mártontól a kortárs Ola Gjeilóig

Isteninek bizonyult együtt megszólaltatni a Calandrella kamarakórust, az Alföld Quartetet, Czeglédi Katalin énekművészt és Rázga Áron zongoraművészt. Az együttest november 5-én Kutyejné Ablonczy Katalin vezényelte a gyulai református templomban. A díjtalan belépést biztosító hangverseny a Gyulai Várszínház produkciójában valósult meg, és szorosan kapcsolódott a reformáció 500. évfordulójához.

 

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba 

A gyermekeknek énekelniük kell, és zenét tanulniuk, az egész matematikával együtt – ezt Luther Márton egyházújító mondta, amikor fél évszázaddal ezelőtt énekeskönyveket adott ki, zsoltárokat költött át és zenésített meg, illetve ének- és zeneiskolákat létesített. Érdemeire Baráth János gyulai lelkész világított rá üdvözlő szavaiban, házigazdaként. Köszöntőjében kiemelte azt is, hogy a reformáció az élet minden területén kifejtette áldásait, így a kultúrára is rendkívül nagy hatással volt, és van jelenleg is. Úgy vélte, A reformáció zenei útjain című hangverseny megfelelő alkalmat teremt arra, hogy belehallgassunk abba, mit jelent ez valójában.

Elsőként az evangélikus protestánsok legkedveltebb éneke, az Erős vár a mi Istenünk csendült fel Johann Walter kétszólamú feldolgozásában, majd Georg Philipp Telemann négyszólamú korálmotettájában. Mozgósító hatása miatt a zeneművet a reformáció harci dalának is hívták, később a lutheránusok himnusza lett. Szövegét Luther Márton írta 1527 és 1529 között, és tulajdonképpen a 46. zsoltár parafrázisa. A gyulai hallgatóságnak a Calandrella kamarakórus, az Alföld Quartet és Rázga Áron zongoraművész közvetítette.

 

 

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba 

Telemannról a zeneirodalom egyik legtermékenyebb komponistája volt. Egyedül többet alkotott, mint Bach és Händel együttvéve. Szakmai buzgósága, mély vallásossága és a protestantizmus iránti elkötelezettsége egyaránt közrejátszott abban, hogy a gyulai koncert publikuma a 1718. évben komponált négytételes G-dúr kvartettjét is meghallgathatta. A reformáció november 5-i zenei útjain ezt a szerzeményt a meghívott vonósnégyes és Benkő Mihály lantművész tolmácsolta számára.

A zenetörténeti séta harmadik megállójában Felix Mendelssohn-Bartholdy életművének egyik szeletével ismerkedhettünk meg. Az evangélikussá keresztelt gyermek dúsgazdag szüleinek köszönhetően alapos zenei oktatásban részesült, kompozícióit a család saját zenekara azonnal el is játszotta. A sors csúnya fintora, hogy halála után neve majdhogynem feledésbe merült, hisz művei közül csak nagyon keveset mutattak be. Nyolc korálkantátája közül a gyulai hangverseny repertoárjába az 1829. évi Wer nur den lieben Gott lässt walten című került be. A Mendelssohn himnuszának is nevezett evangélikus ének szövegét Georg Neumann írta. A szólót Czeglédi Katalin énekelte.

 

 

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba 

A modern magyar zeneszerzőket az esten Gárdonyi Zoltán képviselte a 90. zsoltár feldolgozásával. A koncerten elhangzott, orgonaművei és bibliai szövegű kórusművei a 20. századi európai egyházzenében egyedülálló értéket képviselnek. Alkotásaiban az evangélium legtisztább üzenete hangzik fel a zene nyelvén, mondanivalója megrendítő és megindító. A 90. zsoltár feldolgozása Isten emberének a munkája.

Az utazás utolsó állomásán Ola Gjeilo fenséges hangzásvilágú két műve bizonyította, mennyire nyitott a kortárs világra az egyházi zenekultúra. A világhírű fiatal norvég muzsikus főként kórusra írja darabjait. Olyan evangélikus vallásművészként tartják számon, aki zenében fogalmazza meg Istenről szóló bizonyságtételét. A hit nehézségeit, gyengeségeit ugyanúgy belekomponálja zenéjébe, mint az Istentől kapott kegyelmet, békességet. A kortárs evangélikus zeneszerzőtől ezúttal két, témájában egymással szorosan összefüggő kórusmű hangzott el. Szövegüket Keresztesi Szent János misztikus versei adták. A 18. századi spanyol papot kilenc hónapig kínozták nyomorúságos börtönkörülmények között. Halál közeli állapotba került, és mennyei látomásai lettek. Ezekből születtek meg költeményei.

A gyulai református templomban hatalmas sikerrel eljátszott Dark Night of the Soul a léleknek azt az utazását fejezte ki, amely a földi börtönből a szabadulásig, a bűnből a megtisztulásig, az istennel való találkozásig tart.

Befejezésül ennek társművét, a Luminous Night of the Soult adták elő a fellépők, Isten örökkévalóságának, hűségének, szeretetének bizonyságtételeként. 

 

 

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba 

 

Összes cikk - lent (max 996px)
A rovat friss cikkei
A Gyulai Hírlap legfrissebb cikkei
Cikkek keresése az online archívumban
Bannerfelhő (max 165px)