Galbács Mihály
Fotó: Gyulai Hírlap – Bimbó Lajos
– Mit gondol, mik voltak a sarokkövei az NB III.-as felnőttcsapat mélyrepülésének?
– Azt már így utólag lehetett látni, hogy az NB III. egyre komolyabb játékerőt képvisel, és azt is, hogy ehhez a játékerőhöz komoly anyagi hátteret kell mögé rendelniük a csapatoknak. Az is látszott, hogy az elmúlt években egyre nehezebben tudott megfelelni az együttes a harmadik vonal követelményeinek. Ennek elsősorban anyagi okai voltak, hiszen a magasabb színvonalnak csak magasabb képességű játékosokkal lehet megfelelni. Ezek a feltételek, sajnos, nem biztos, hogy adottak voltak Gyulán vagy a megyében. Az MLSZ az NB III.-as csapatokat elég nagy összeggel támogatta, belátva azt, hogy a szakmai előrelépéshez bizonyos fokig a szövetségnek is be kell szállnia a finanszírozásba. A Termál FC-nél a támogatás mértéke negatívan hatott a csapatra, hiszen a játékosok, amint értesültek az összegről, azonnal kartellbe tömörültek, és jelentős költségtérítési díjemelési igényt jelentettek be. A baj az volt, hogy a szponzori támogatások ugyanebben az időben a felére csökkentek, így a megnövekedett kiadásokat a klubnak kellett viselnie. Azt mindenképpen meg kell említenem, hogy a gyulai önkormányzat folyamatosan támogatásáról biztosította a vezetést, és mindenben számíthattunk a segítségükre.
A téli átigazolási időszakban az anyagiak nem tették lehetővé, hogy komoly igazolásokban gondolkodjunk, így a játékosmozgások csak a meglévő szakmai színvonal fenntartására voltak elegendők, kiemelkedő egyéniségek igazolására nem volt lehetőség. Az elmúlt szezonnak úgy indultunk neki, hogy az adott keretekből olyan „profi” csapatot próbálunk kialakítani, amely egy jó középcsapat szintjét képviseli. Edzői szinten az első választásunk Tóth Bálintra esett, aki hosszas tárgyalások után igent mondott. Komoly játékosállomány mozdult meg a neve hallatán, azonban az utolsó pillanatokban ez a kontraktus meghiúsult. Ekkor rövid idő alatt kellett alkalmas jelöltet találnunk.
A gárda már a bajnokság elejétől fogva nem találta a helyét, így már az őszi idény vége előtt edzőcserét kellett végrehajtanunk. A szakmai vezetést Szentléleki Béla vette át, akinek a munkájával elégedettek voltunk, és bíztunk benne, hogy a tavaszi folytatásban is ő fogja vezetni az NB III.-as csapatot. A további feladatokat nem vállaló Szentléleki Béla helyett Oláh Ferencet kérte fel az egyesület a munkára, ám az ő személye sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Ekkor újra Szentléleki Béla sietett a Termál FC segítségére, ám az általa elvégzett tűzoltó munka csak az utolsó pillanatok küzdelmeire volt elég. A játékosok közül sajnos többen nem nyújtották az elvárt szintet, és mélyen a tudásuk alatt teljesítettek. A mentalitásuk sem volt elfogadható, ezt az is jelzi, hogy a második legkevesebb találatot szereztük, viszont nagyon sok gólt kaptunk. Ez annak is köszönhető, hogy a csapat nagy része afféle „zsoldos mentalitással” futballozott, hiányzott belőlük a „gyulaiság” és a gyulai labdarúgásért való tenni akarás. Az egész szezon során történtek alapján elmondható, hogy a kiesésünk törvényszerű volt, ám eggyel több győzelem esetén a gárda bentmaradhatott volna a harmadik vonalban.
– Amíg a felnőttek az utolsó pillanatig küzdöttek a bentmaradásért, addig az utánpótláscsapatok a legsikeresebb idényüket futották. A két idősebb korosztály egy ezüstéremmel és egy harmadik helyezéssel fejezte be az igencsak erősnek mondható szezont. Ez azt jelenti, hogy ilyen erős szakmai háttér áll a korosztályos csapatok mögött?
– A felnőtt csapat szerepeltetése csak egy kis szelete a Termál FC működésének. A klub alapvetően utánpótlásképző egyesületként működik, és magyar labdarúgás tömegesítési feladatait látja el. Jelenleg is a tehetségek kiválasztásában és felfelé áramoltatásában játszunk komoly szerepet. A gyulai utánpótlás megyei szinten is a legjobbak közé tartozik, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy csaknem kétszáz gyermek rendelkezik nálunk igazolással. Korosztályos csapataink az utánpótlás-bajnokságokban komoly tényezőként szerepelnek, a bajnokságokban nem játszó gárdák pedig tornákon, kupákon és versenyeken készülhetnek fel a nagypályás feladatokra. Ezen a területen az egyesület maximálisan teljesített, amit az is bizonyít, hogy a régiós központok kialakításának köszönhetően városunk labdarúgása komoly feladatokat láthat el.A Termál FC mint régiós alközpont kapott igen fontos szerepet. Ez a fürdővárosi futballkultúrának egy olyan minősítése, amely azt jelzi, hogy komoly szakmai utánpótlásképzés folyik itt. Az mindenki számára világosan látszik, hogy kiemelkedő szakmai tudású szakembergárdával rendelkezünk, amely komoly sikereket ért el a korosztályos bajnokságokban. A TAO-program segítségével a klub vezetése komoly felszereléssel és jelentős beruházásokkal tudta segíteni utánpótláscsapatait.
– A múltbéli dolgok után térjünk át a jelen és a jövő kérdéseire. Kik alkotják az új csapatot? Milyen játékosállománnyal és milyen szakmai stábbal állnak neki az új célok megvalósításának?
– A felnőttegyüttes kiesése miatt komoly változásokat kellett bevezetni. Az már korábban is igényként merült fel, hogy a gyulai fiatalokat építsük be a felnőttcsapatba. Ennek a technikai megvalósítása azonban eddig váratott magára, hiszen egyrészt azok a tehetséges gyulai fiatalok, akik elvégezték a középiskolát, elmentek továbbtanulni, másrészt pedig a kiemelkedő játékosokra mások is felfigyeltek, így sokakat más egyesületek csábítottak magukhoz.
A kiesés miatt szinte rákényszerítettek minket arra, hogy a gyulai játékosokból egy olyan együttest alakítsunk ki, amely épít a „gyulaiságra”, és amelynek tagjai Gyula városáért is játszanak, szülővárosukat méltán képviselve lépnek pályára. Nagyon kevesen maradtak az NB III.-as keretből, őket egészítik majd ki az utánpótláscsapatokból „kiöregedett” játékosok, és lesznek visszatérő volt gyulai játékosok is. Így adódhat az, hogy a Várfürdő-Gyulai Termál FC új keretét kilencven százalékban gyulai kötődésű csapattagok fogják alkotni. Ennek a keretnek az irányítását Démusz Zsoltra bízta a klub vezetése, míg a pályaedzői posztot Bálint Balázs látja majd el.
