nyiri istván Alkotásait egy hónapig láthatjuk gyulán
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Jelen kiállítást nem véletlenül rendezték meg a Békés Megyei Pándy Kálmán Kórház Pándy Galériájában, majd utaztatják tovább a Réthy Pál Kórházba. Nyiri ugyanis számos alkalommal tervezett és újított fel kórházakat az 1960-as évek óta, feleségét, dr. Varga Annamáriát is kórházban ismerte meg, az egészségügyet pedig egy 8 órás szívműtétje után zárta a szívébe. Kötődése a kórházakhoz tehát predesztináció, az orvosok végtelen tisztelete az emberség reflexiója. Két évvel ezelőtt Vincze Petronellának, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum reprográfiacsoport-vezetőjének ajánlására kereste fel Gyulát, a kiállítóhely megtalálásában és a kiállítás megszervezésében, valamint a vendégművész helyszínen való bemutatásában pedig Hack Gabriella, a kórház humánpolitikai és titkársági osztályvezetője segített kérdéseivel, és végül egy Pándy-monográfiát ajándékozott a teremtő erő közrebocsátójának emlékül.
Nyiri István
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
A grafikák és festmények tematikus egységekbe rendeződtek. A körkép az Ősrobbanás című képpel kezdődik. Amikor a semmiből megszületik a valami, megszületik a „teremtés” fogalma. Innen evidensen következik a Teremtés hét képe, utalva a bibliai 7 napra, a feliratokon olvasható az első teremtéstörténet egy-egy epizódja Mózes Geneziséből. Furcsa módon az ember teremtése nem jelenik meg. Tovább sétálva ennek oka is értelmet nyer, hiszen a téma a Sejtosztódás című pasztellel folytatódik, vagyis megszületik az ember, majd egyes sejtjei után (cím szerint: Magzat, Csontszövet, Epekő, Rákos sejtek, Peteérés) a szervei (Szív, Szem, Húgyhólyag). Ezek a képek mind orvos, genetikus barátok eszmei ajándékaként születtek. Az ember ezután mitikus időbe és térbe helyeződik. Megjelennek az antik világ kultikus alakjai és épületei, úgymint Prométheusz, Buddha, Krisztus, Ikarusz, mellettük a Stonehenge, Karnak obeliszkje. Az idővel a terek is haladnak a modernség felé, mind személyesen felkeresett helyek, amelyek évtizedes élményekből táplálkoznak és az építész pontosságával megrajzoltak, illetve megfestettek: például egy kínai tavas nyugalomkert, a Loire-völgyben, reneszánsz stílusban épült, 16. századi chambord-i vagy a chenonceaux-i kastélyok, a hitetetlen díszítettségű milánói dóm, zárásképpen a Hűség nevű képen látható soproni Tűztorony. Sétánk közben ihletet nyerünk a színpompásabb olasz témákból is: Amalfi-part, Sorrento, Alesso. Pihentető és üde színfolt egy orchideavirág, amely ugyancsak az alkotó kedvenc témái között található. Nincs előrajzolás, egyből indulnak a vonalak, a művész nem használ radírt, rögtön megtölti élettel, színekkel a képeit.
tárlatnyitó a pándy galériában
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Minden kép olyan, mint Nyiri István az életben: nyitottságot tükröző, közlékeny, kiművelten emberi és rendkívül szerethető. Jómagam örülök, hogy megismerhettem, de javaslom, aki teheti, ismerje meg képein keresztül is a Pándy Galériában. Alkotásai egy hónapig még megtekinthetők.
