Avatótábor az Erkel gimiben
Fotó: Varga Ambrus
– Ilyen egy unalommentes nap. A negyedikesek gondoskodtak róla, hogy 24 óra alatt egy percet se unatkozzunk. Csodás sminkünket megtekinthették, szépséges énekünket meghallgathatták az utcákon sétálók. A feketelistára kerülők gyomorforgató ételkülönlegességeket kóstolhattak. Hajnalban iskolánkat igazi kísértetkastélyként járhattuk végig. E hátborzongató program tetszett a legjobban. Reggeli torna és szendvicskészítés után megtekinthettük a tábori képekből összeállított videót. Maradandó élménnyel lettünk gazdagabbak. Megismerkedhettünk évfolyamtársainkkal, tanárainkkal, és azt is megtudtam, hogy a 9.b osztályból kinek milyen színű a fogkeféje – nyilatkozta a tábort megélő Illyés Enikő, a 9.B osztály immár beavatott tagja.
A tábor a hagyományok szerint az iskola előtti gyülekezővel indult, ahol Szűcs Levente igazgató úr, valamint Forrás Imre diákönkormányzatot segítő pedagógus köszöntő szavai után máris remegtek a lábak, hiszen a negyedikesek kezében megjelentek a célszerszámok: a tejszínhab, a pirosarany, a WC-spray, a rúzs és a vízbázisú filcek. A szecskák elsőként megkapták pólóikat, amelyek osztály szerint különböztek színben és témában (kék-a, sárga-b, zöld-c és lila-d). Idén a Beavatott című film disztópikus világába kalauzoló szimbólumok segítették az osztályokba sorolást. Ezután következett a make-up, amely nem titkoltan a legnagyobb lelki gyönyör a korábban ezt szintén megélt végzősöknek. A Jokerhez képest is bizarrul kinéző kicsik lelki felkészítését a fizikális kiképzés fokozta. Testnevelésórát meghazudtoló elánnal nyomták a fekvőtámaszokat, guggoltak, ugráltak, láncfogóztak, és illő alázattal viselték, hogy közben különféle akadályokkal kell megküzdeniük, amelyek a természet számos elemét felhasználják, köztük elsősorban a vizet. Megállapíthattuk: felmentés nehezen lesz adható!
A fizikai megterhelést igyekeztek kellően finom falatokkal honorálni. El sem lehet képzelni, milyen kellemes, amikor a szájban minden érzékszervet megmozgató ízek olvadnak össze. Természetesen a végzősök nem a reformkonyha szabályai szerint alkalmazták a recepteket, főleg amikor a csilis babot vegyítették a tejszínes keksszel. A tikkasztó feladatsorok, sorversenyek, csapatversenyek, városi túra erősen megalapozták az avatottak ragaszkodását, ezért „normális” ebédet, vacsorát és reggelit is kaptak, amelyeknek elkészítésében szintén segíteniük illett.
A fárasztó 24 órát érdemben éjjel lehetett (volna) kipihenni, de ezt a tábor eleve nem a megállás és felüdülés jellemezte. A gimnázium átalakult horrorparkká, ki ajtaján belépett, elveszett minden reménye. Maradandó károsodást szenvedett, örökre beírta elméjébe magát a humor. Noha érdemben senki sem aludt három óránál többet, hálásan nyugtáztuk a tábor végének közeledtét, és állíthatom, mindenki megtanulta a legfontosabb értékeket, amelyeket erkeles elsőseinknek közvetíteni óhajtottunk: bátorság, önzetlenség, műveltség, szeretet, őszinteség.
Az erkeles szecskák
Fotó: Varga Ambrus
