Keresés


csak pontos egyezésekre
Keresés: oldalakon dokumentumokban, lapszámokban
Archívum
Gyulai Hírlap Archívum

Gyulai Hírlap - Az a jó gyerekkönyv, amit anya is élvez

Összes cikk - fent (max 996px)
  A  A  A 
GYULAI HÍRLAP • Tóth PéterKULTÚRA • 2016. június 13. 11:30
Az a jó gyerekkönyv, amit anya is élvez
Az Ünnepi Könyvhét alkalmából Kiss Ottó és Lovász Andrea beszélt a gyerekirodalomról
A gyermekirodalom volt a téma az Ünnepi Könyvhét alkalmából rendezett beszélgetésen, a Mogyórossy János Városi Könyvtárban június 10-én. Kiss László vendégei Kiss Ottó és Lovász Andrea voltak, mindketten kiemelkedő alakjai a kortárs gyerekirodalomnak.
____Eredeti-lovasz_kiss_kt.jpg

Képünkön (balról jobbra): Kiss Ottó, Lovász Andrea és Kiss László 

Fotó: Mogyoróssy János Városi Könyvtár 

Lovász Andrea már jó pár éve Gyulán él, a Székelyhídról származó kritikus és mesekutató ugyanazon a meseirodalmon nőtt fel, mint bárki más, de román meséket is olvasott. Kolozsvárott filozófiát tanult, szakdolgozati témájának pedig a mese fenomenológiáját választotta. A mesekutatással egy ideje nem foglalkozik.

Elmondása szerint a kétezres évek elején sok felnőtt író kezdett gyerekkönyveket írni, az irodalom a meseiség felé haladt. Azóta is ezekkel foglalkozik, ha kell, akkor keményen kritizál, mivel szerinte szelektálni kell a meséket, ezért „aranyásónak” tartja magát. Természetesen régebben is születtek ilyen regények, de nem volt meg az említett áttörés.

Kiss Ottó is ennek az áttörésnek az idején kezdett a gyermekirodalom felé fordulni. Azt mondta, hogy nem volt tudatos a váltás, és a gyakorlati ok, hogy rövidebbek a könyvek. Azt mondja, hogy Andrea hatása is közrejátszott, magától valószínűleg nem publikálta volna ezeket az alkotásokat. Számos inspirációja volt már az írás során, mióta megszületett kislánya, Boróka, ő lett az igazi múzsája. Legújabb könyvét is miatta kezdte el írni, folyamatosan benyomások érik, sőt, előfordult, hogy változtatás nélkül írt szövegeket tőle a könyvébe.

Lovász Andrea szerint az a jó gyerekkönyv, amit anya is élvez, attól, hogy a gyerek sokszor kéri, hogy olvassák fel neki, még nem feltétlenül lesz jobb minőségű. Azokat a könyveket kell keresni, amit mindenki örömmel fog a kezébe. Be kell rántani mindenkit, és nagyon fontos, hogy legyen egy átmenet, amely a kamaszokat tereli a szépirodalom felé. Ez Kiss Ottó szerint is így van, szerinte nehéz ebben a korban olvasnivalót találni.

Feljön a szó a Csillagszedő Márióról, amely Kiss Ottó első nyitása volt a gyerekirodalom felé. Egy nem ismeretlen, de nem igazán használt stílust használt abban a kötetben, amelyet svéd típusú gyerekversnek hívnak. Azt mondja, hogy ezzel megtalálta azt a hangot, amelyről úgy érezte, hogy érdemes csinálnia. A legújabb, idén megjelent könyve a Ne félj, apa! is ilyen stílusban íródott. A címet Boróka miatt adta a kötetnek, sokszor mondta neki ezt, ezért erre lett felépítve a könyv és a szerkezet is.

Lovász Andrea  úgy véli, hogy nagyon hiányzik a kortárs gyerekkönyvekből az intelligens humor, és kérdéses, hogy mennyire lehet személyes egy ilyen írás, mennyire engedheti közel magához az író az olvasóit. A Ne félj, apa! mindkét kérdésre megadja a választ. Zárásként Kiss Ottó felolvasott a kötetből, Lovász Andrea pedig az általa sütött kuglóffal kínálta meg a beszélgetés vendégeit.

Összes cikk - lent (max 996px)
+
+
+
A rovat friss cikkei
A Gyulai Hírlap legfrissebb cikkei
Cikkek keresése az online archívumban
Bannerfelhő (max 165px)