Gyulai Hírlap - Gyulai találkozás

Summae Poeticae címmel jelent meg a gyulai születésű Turai G. Kamil író, költő, nyugalmazott főiskolai docens legújabb verseskötete, amelyet a 95. Ünnepi Könyvhét keretében mutattak be kedd késő délután a Mogyoróssy János Városi Könyvtár Simonyi-olvasótermében. A szerzővel a felesége, Sütő Éva grafikus beszélgetett.

Életem költői summája címmel tartották meg a Mogyoróssy János Városi Könyvtár Simonyi-olvasótermében a gyulai születésű író, költő és irodalomtörténész, Turai G. Kamil Summae Poeticae című kötetét. A költői életmű összegzése Szondi György felelős szerkesztőnek és a Cédrus Művészeti Alapítványnak köszönhetően jelent meg 238 oldalon a Napkút Kiadónál, tetszetős kivitelezésben.

Nem egy vékonyka, szűkszavú kötetről van tehát szó. Tartalmát nézve az elgondolkodtató, „súlyos” válogatások közé tartozik, ugyanis a Summae Poeticae költeményeinek értelmezése legalább akkora műveltséget feltételez, mint amekkorával a költő rendelkezik.

Márpedig Turai G. Kamil olvasottságához nem fér kétség. A szerző nagy tudású polihisztor, aki könnyedén szövögeti tovább az ókori mitológiák szereplőinek történetét, aktuális környezetben helyezve el az istenségeket.

„Számtalan módon lehet ezt a verseskönyvet olvasni – rosszul. Viszont egyféleképpen kell: jól. Mint életösszegzést, Summát. Elsősorban Isten szempontjából kell eldönteni a hitelességét. Hogy belefér-e egy nyúlfarknyi életbe a magyar nyelv ősrejtélyének faggatása, életreszóló halálos szerelmek gyötrődő gyönyörűsége? Ha bele, akkor meg lehet rendelni!” – olvasható a kötet ajánlójában.

Istenhez való viszonyulásáról, a teremtő arcairól, Jézusról és a hitről a szerző a kötetbemutatón is hosszasan beszélt, felidézve azt a gyulai pillanatot, amikor istenélményben volt része. Belső vívódásai során döbbent rá, hogy Jézus szenvedéséhez képest minden emberi fájdalom minimalizálódik. Az őt köszöntő és méltató Dézsi János könyvtárigazgató szavaira adott válaszában kifejtette: szójátékaiban általános emberi képleteket fogalmazott meg az egymáshoz rendeltségről és a soha nem találkozásról.

A feszültséggel terhes gondolatokat Turai G. Kamil tüneményes költői vénával oldotta fel mind az író-olvasó-találkozón, mind a kötetben, hiszen bölcseleti elmélkedéseinek útja a Tisza folyón, a gyulai kötődésű Dürer Albert festő- és grafikusművészen, a volt feleségeken és szerelmeken át vezet el a 21. század kórképéig, amely a hagyományos európai kultúra megsemmisülésével fenyeget.

Időbeli és térbeli kitekintései mellett Turai G. Kamil a „gyulaiságát”, Békés vármegyei származását is kiemelte életmű-sommájában, többek között a kötet borítóján. A fedőlapra a kétegyházi festő, Éjás-Kovács József egyik alkotása került fel. A máig árnyékban maradt művész hagyatékát, mintegy ezer alkotását ugyanis Turai G. Kamil mentette meg a pusztulástól. Legalábbis úgy hitte, hogy a kecskeméti légópincében biztonságban lesznek a művek, amíg meg nem jelentek a takarítónők, és vízzel el nem árasztották a helyiséget. 

Éjás-Kovács Józsefnek azért szeretett volna ezzel a választással emléket állítani Turai G. Kamil, mert 1956-os tevékenysége miatt a kétegyházi festőt a hatóságok elmegyógyintézetbe zárták, ahol emberpróbáló módon megkínozták és kitörték a karját. 

Vállalt és büszkén hirdetett „gyulaisága” ellenére Turai G. Kamil ezúttal nem örvendhetett nagy közönségnek a Mogyoróssy-könyvtárban, sőt szégyenletesen kevesen jelentek meg a könyvheti rendezvényen. Ennek a kánikula, a tanévzáró és a focibajnokság együttállása is oka lehet, de oka lehet a megváltozott olvasási szokás is. Pedig aki minőségi irodalomra vágyik, beláthatja, Turai G. Kamil lexikális tudása, intellektuális sokszínűsége, versírói tehetsége és magyarságszeretete megkívánja, hogy hazalátogatását, könyvbemutatóját megtiszteljük a jelenlétünkkel 

A Summae Poeticae szerzője 1952-ben született városunkban, ugyanitt érettségizett 1970-ben, az Erkel Ferenc gimnáziumban. A szegedi József Attila Tudományegyetem bölcsész karának magyar-olasz szakán kezdte el felsőfokú tanulmányait, majd beiratkozott a teológiára, mondta el szűk körben a rendezvényen. A Pázmány Péter Hittudományi Akadémiát 1980-ban végezte el, az ókeresztény irodalomtörténeti tanszék diákjaként. 1987-ben védte meg doktori disszertációját.

Gyula város szülötte 1987-től él Kecskeméten. Előbb könyvtárosként, aztán újságíróként, majd 1991-től a tanítóképző főiskolán dolgozott, ahol filozófiát, kulturális antropológiát, esztétikát, magyarságtant, vallástörténetet és etikát oktatott. Több verseskötete, tanulmánya jelent meg, megkapta a Pilinszky-díjat.

Legutóbbi, Summae Poeticae című kötete kis számban jelent meg, könyvesboltokban nem kapható. Az érdeklődők a Mogyoróssy-könyvtárban vásárolhatták meg háromezer forintért.