Magyar István alezredes interaktív előadás keretében mutatta be a 16–17. század fegyvereit, viseleteit
Fotó: Gyulai Hírlap – Csomós Éva
Az ünnepi nyitó eseményre dugig telt a gyulai művelődési központ színháztermének nézőtere, ahol a város valamennyi általános és középfokú oktatási intézményéből, valamint Kétegyházáról, a Márki Sándor Általános Iskolából mintegy 460 diák és az őket kísérő pedagógusok foglaltak helyet.
Az általános iskola 7–8. és a középiskola 9–10. osztályos tanulói számára Gyula Város Önkormányzata és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem „Vár – ostrom – vitézek” címmel közösen szervezett négy alkalomból álló előadás-sorozatot Február 24-én a 16–17. századi viseletek és fegyverek bemutatására fókuszált a rendezvény.
Kónya István
– Gyulán Kerecsényi László várkapitány és mintegy 2000 várvédő a legtovább, két hónapon át bírta a törökkel szembeni ostromot, így illő tisztelettel kell fejet hajtanunk a várvédők hősi helytállásának emléke előtt – mondta a gyulai vár 1566-os török ostromának 450. évfordulója alkalmából tartott emlékév megnyitóján Kónya István alpolgármester, aki köszöntőjében a programsorozat céljai közt arról is beszélt, hogy a fiatalok számára szeretnék minél inkább megismertetni ezt a kort, valamint azt is hangsúlyozta, hogy Gyula 1566-os ostroma jelentőségét tekintve a maga idejében az egyik legfontosabb volt, a mai gyulaiaknak pedig tenniük kell azért, hogy az akkori hősök emléke minél tovább és minél inkább méltó formában maradjon fenn.
– Eger esetében ott volt Gárdonyi Géza, így okkal kötelező olvasmány az Egri csillagok már 6. osztályban, 9. osztályban pedig Zrínyi Miklóstól a Szigeti veszedelem című eposz. Nekünk „Szép ének az gyulai vitézekről” címmel maradt fenn egy névtelen históriás szerző verse, ezért most érkezett el az ideje, és nekünk kell tennünk azért, hogy néhány évtized múlva a diákok már arról tanulhassanak, hogy a gyulai ostrom az egyik legnagyobb történelmi esemény volt az ország életében. Bár a kormány 2016-ot Zrínyi-emlékévvé nyilvánította, számunkra fontos, hogy itt, Gyulán Kerecsényi-emlékévről beszéljünk – hangsúlyozta az alpolgármester.
Ezután a végvári rendezvények főparancsnokaként is ismert Magyar István alezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója érkezett a színpadra, aki a hétköznapokban tisztek számára tanít hadműveletet és harcászatot, ezúttal azonban a jelenlévő diákoknak dia- és filmvetítéssel színesített, valamint számos korabeli harci eszközt körbeadó interaktív előadás keretében mutatta be a 16–17. század fegyvereit, viseleteit. Katonai hagyományőrzőként a régmúlt harcászati ismereteit kapcsolta össze a maival, és miközben gyakran intézett egy-egy kérdést érdeklődő közönségéhez, számos érdekességre is ráirányította a figyelmet.
Több filmrészlet harci jelenetének levetítése közben elmagyarázta azok jelentőségét, eredményességét, kialakulásának célját, majd a szablyavívás tudományának részletezése közben a kardvívási szabályok kialakulásának okára is kitért. Ismertette a fegyverfajtákat és azok szerepét, bemutatta a korabeli férfi és női – rangnak és alkalomnak megfelelő – viseleteket, elmagyarázta a különböző süvegek és lábbelik fontos különbségeit, a nyaksál és a sálöv szerepét, valamint a dolmány és a mente jelentőségét. Az előadás alatt a színpadra helyezett csáklyafokos és néhány szablya a nézőtéren kézről kézre járt, így a diákok csakugyan közvetlen közelről tanulmányozhatták a korabeli harci eszközöket.
Magyar István izgalmas előadását március 31-én dr. Páll Dávid Gergely geológusé követi, aki a Szegedi Tudományegyetem Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszékének munkatársaként "Földtudományi kutatásokkal a régészet szolgálatában" címmel beszél a gyulai vár palánkja feltárásánál szerzett tapasztalatokról.
