Keresés


csak pontos egyezésekre
Keresés: oldalakon dokumentumokban, lapszámokban
Archívum
Gyulai Hírlap Archívum

Gyulai Hírlap - Gyulavári György, aki pénzügyi szakemberként a kisemberek segítését tűzte ki célul

Összes cikk - fent (max 996px)
  A  A  A 
GYULAI HÍRLAP • Csomós ÉvaINTERJÚ • 2015. április 05. 15:00
Gyulavári György, aki pénzügyi szakemberként a kisemberek segítését tűzte ki célul
Gyulavári György: A változásoknak én mindig örülök, mert felpezsdítik az életet
Gyulavári György sokak számára ismerős ebben a városban, hisz alig akad olyan terület és tevékenység, ahol ne lépne fel segítőként, legyen az pályázatírás vagy akár pénzügyi tanácsadás. Amikor a Civil Házban működő Válságpont irodában felkerestük, számtalan és szerteágazó tevékenységéről, valamint azok eredőjéről beszélgettünk.
____Eredeti-GYHRCSD_002.JPG

Gyulavári györgy

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba

Nemrégiben a gyulai Civil Házban nyílt egy tanácsadó iroda, ahol fogadóórákat és előadásokat tart. Milyen segítségben részesülhetnek az ide érkezők?

– A Válságpont iroda a teljes lakosságot próbálja megszólítani. Azokat, akik bármilyen problémás helyzetbe kerültek pénzintézetekkel. Akár hitelfelvétel során, akár egy betét kezelése a probléma, itt mi utána tudunk számolni annak, hogy a kedves ügyfél megfelelő összegű kamatot kapott-e hitelintézetétől, illetve megfelelő követelése van-e vele szemben a bankoknak.

Utólag miként lehet ezt orvosolni?

– Ennek a projektnek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügyi fogyasztóvédelmi központja a támogatója, amivel elég szoros kapcsolatban állunk. Ők azok, akik a helytelenül eljáró bankokra nyomást tudnak gyakorolni. Tehát ha olyan esetekkel találkozunk, ahol tényleg a pénzintézet hibás az ügyfélnél jelentkező számszerű eltérésben, akkor mi azt jelezzük a bank felé, de ha arra semmilyen intézkedés nem történik, akkor a Nemzeti Bankhoz fordulunk, és ők már hatóságként tudnak fellépni az ügyben.

Akkor ez egy fontos láncszem.

– Igen, ezzel a Nemzeti Banknak az is volt a célja, hogy egy országos hálózatot alakítson ki, mivel neki nincs országos fiókhálózata, csak egy helyen található meg, Budapesten, ezért nem rendelkezik sok információval a vidéki életről. Azokon a civil szervezeteken keresztül azonban, akik részt vesznek ebben a hálózatban, rálátást kapnak a lakosság pénzügy problémáira, igényeire, valamint folyamatos interakció is van a bank és a lakosság között.

– Ez egy viszonylag friss kezdeményezés, milyen a fogadtatása?

Ennek a kezdeményezésnek volt már egy elődje, amit Alt Norbert alpolgármester úrral hoztuk létre 2008-2009 környékén, a devizahiteles válság kicsúcsosodásának idején. Az akkori Válságpont iroda nagyon nagy forgalmat bonyolított. Heti egyórás időtartamra hirdettük meg a tanácsadást, de este tízig mindig ott voltunk, mert az ügyfelek folyamatosan jöttek a problémákkal. Nem is csak gyulaiak jelentkeztek, hanem több esetben a megyéből, de voltak dunántúli ügyfeleink is, akik a tévéből értesültek a létezésünkről. Az egy országos viszonylatban egyedülálló kezdeményezés volt, és elég nagy publicitást kapott.

Pénzügyi szakemberként rendelkezett a megfelelő hozzáértéssel, de ez a segítő, majdhogynem karitatív tevékenység mintha kicsit a másik oldalra állította volna.

"Egyre több civil szervezettel kerültem kapcsolatba, és nagyon megérintett, hogy ilyen módon tehetünk az emberekért, egymásért..."

Körülbelül tíz évet dolgoztam különböző bankok alkalmazottjaként, láttam, mennyire profitorientált ez a szektor. Annak idején, amikor a rendszerváltás utáni első években elkezdtem pénzintézetben dolgozni, még kicsit másabb volt a világ, nem szabadult el ennyire a pokol, a bankok sem voltak ennyire gátlástalanok. Megvolt a tisztesség, és az ügyintézővel szemben is az volt az elvárás, hogy elsősorban az ügyfél érdekeit tartsuk szem előtt, hiszen belőle élünk, és innentől kezdve nekünk kell megoldani a problémáit. A Válságpont irodánál gyakran találkoztam olyan esettel, hogy az ügyfél segítségért fordult a bankhoz, az pedig segítség helyett még nehezebb helyzetbe hozta ügyfelét. A bankok után a gyulai és a megyei önkormányzatnál dolgoztam, egyre több civil szervezettel kerültem kapcsolatba, és nagyon megérintett, hogy ilyen módon tehetünk az emberekért, egymásért, ami még jobban vonzott, mint hogy csak a profittal foglalkozzam.

– Milyen út vezette egyáltalán a bankszakmába?

Pénzügyi gazdasági mérnök vagyok. A gyulai 3. számú Általános Iskola elvégzése után a békéscsabai Vásárhelyi Pál Szakközépiskolában tanultam, és amikor végeztem, kaptam egy területi vízépítői és vízgazdálkodó képesítést. Érdekelt a műszaki terület, de amikor munkát kezdtem keresni, minden ilyen jellegű cégnél megmosolyogtak, mert ezzel a végzettséggel akkor nagyon sokan voltak kint a munkaerőpiacon. Fél évvel később azonban megláttam egy akkor még egyedülállónak számító lehetőséget: külkereskedelmi intézőket képeztek Békéscsabán. Akkoriban nyíltak ki a nemzetközi piacok, nekem pedig rendkívül izgalmas volt, hogy olyanba kezdhetek, amivel itthon még senki nem foglalkozott. Egyéves képzés után külkereskedelmi ügyintéző és szállítmányozó képesítést kaptam, de hasonlóan jártam, mint a vízügyi végzettséggel, vagyis szintén végigjártam mindent, hogy el tudjak helyezkedni, de az országnak ezen a területén még nem indult be a külkereskedelem. Az itteni termelő cégek exportjait a Budapesten lévő nagy külkereskedelmi vállalatok bonyolították, én pedig egy nyelvvizsga megszerzése után egy ilyen budapesti cégnél próbáltam szerencsét, és fel is vettek külkereskedelmi ügyintézőnek, ahol pl. a Gyulai Húskombinát termékeit is mi exportáltuk külföldre. Tetszett ez a szakma, de annyival nem fizetett jobban, hogy érdemes lett volna miatta a fővárosban maradni. Így kerültem haza, és először a K&H Bank békéscsabai, majd a gyulai fiókjánál dolgoztam.

Jól látom, hogy a sikeres váltásokban az segíti, hogy minden változásra nagyon nyitottan reagál?

____Eredeti-GYHRCSD_006.JPG

"Mindig a kihívást kerestem..."

Mindig a kihívást kerestem, a még ismeretlen és kicsit izgalmas dolgokat. Attól ugyanis tartottam, hogy egy olyan munkahelyem legyen, ahol biztonságosan, de teljes unalomban 15-20 éven keresztül ugyanazt a feladatot végzem. Olyan munkára vágytam, ahol az embernek lehet használni az agyát, különösen azért, mert láttam azokat a körülöttem lévő embereket, akik a kihívásokat - vagy akár csak a változásokat - teherként élték meg. A változásoknak én mindig örülök, mert felpezsdítik az életet.

Kezdeményezője is a változásoknak?

Inkább követő vagyok. A változásokban keresem az új lehetőségeket, és amint megtalálom, kezdeményezek én is. Ez lehet akár egy jogszabály-változás, vagy amikor láttam, hogy megalakultak az igazságügyi szakértői kamarák, gondoltam, hogy ezzel nekem is foglalkozni kellene. Mindig azokat a kapcsolódási pontokat keresem, amivel több hozható ki a már meglévőből.

Miként lett igazságügyi szakértő?

Egyszer egy ügyvéddel utaztam együtt a vonaton, aki arról panaszkodott, hogy nem találja azokat a szakértőket, akikre igazából szüksége lenne, mert a meglévő létszám is kicsi, és a bizonyos szakterületek ismerője is kevés.

Ez a szakértői tevékenység miként képzelhető el a gyakorlatban?

Amikor egy ügyben szakkérdés merül fel, a bíróságok kirendelik az igazságügyi szakértőket, hogy az adott szakkérdést megválaszolják, a bíró pedig az alapján hozza meg a döntést. A Szegedi Igazságügyi Szakértői Kamara élén egyébként a gyulai Simon János úr áll. Minden szakmának van szakértője, de ha egy ügyben pl. Békés megyében nincs, akkor Zalaegerszegről, Sopronból vagy Budapestről kell hívni, ami egyrészt jelentős költség, másrészt, ha nem találnak olyat, aki vállalná is az ügyet, akkor olyan embert kell kirendelni, aki a szakmában dolgozik, de nem igazságügyi szakértő. Az ő véleménye is elfogadható szakvéleménynek, de nem bizonyító hatályú. Én banki- pénzügyi, pénz- és tőkepiaci ügyekben szoktam szakértőként eljárni.

– Ez már kicsit hasonlít a Civil Házban működő tanácsadáshoz.

Igen, ezek egymásra épülő tevékenységek. Először a szakértői tapasztalatom volt meg, és amikor láttuk, hogy a lakosság milyen nehéz helyzetbe került, már el tudtunk indítani egy ilyen jellegű tanácsadó irodát, mert szakmailag is volt, aki tanácsot adjon.

Itt azonban nem csupán a szakma ismeretéről, a változások nyomon követéséről van szó, hisz ahhoz, hogy az ember jól tudjon segíteni, a krízishelyzetbe került emberekhez is megfelelő módon kell tudni szólni.

A banki munkám során legjobban az ügyfélszolgálatot szerettem, ami elől mindenki menekül, mert inkább valami háttérmunkát szeretne csinálni, ahol nincsenek konfliktushelyzetek. Én sem a vitákat szerettem, hanem azt, hogy meg tudtam oldani egy-egy kritikussá vált élethelyzetet, amit az embereknek pl. egy kamatelszámolás okozott.

Így nézve a gyulavári kastély igazgatása épp az ellenkezője lehetett, hisz ott a látogatók szórakoztatása volt a feladat.

Ott azokat az utakat kellett megkeresnünk, amikkel a látogatottságot lehetett minél jobban felfuttatni. Igyekeztünk minél több olyan rendezvényt szervezni, ami oda viszi az embereket, hogy egyáltalán megismerjék, és pályázatokat írtunk, hogy finanszírozható legyen a működés, illetve az a fejlődés, amit elvártunk magunktól.

A látogatók számára bizonyára érdekes felfedezés volt, hogy a gyulavári kastély élén egy Gyulavári György nevű úr áll. Volt ezzel kapcsolatban rendhagyó élménye?

Volt egy budapesti szervező, aki rendszeresen hozott a kastélyba csoportokat, és az ilyen alkalmakkor mindig üdvözöltem a társaságot és tájékoztattam őket a látnivalókról. Amikor végeztem volna, ez az úr mindig közbeszólt: „Még egy bemutatkozást hadd kérjek, igazgató úr!”. De a Gyulavári Takarékszövetkezetnél is dolgoztam két évet, ahol szintén többször megkérdezték, hogy „családi vállalkozás?”.

A pályázatírás szintén meghatározó szerepet játszik az életében.

____Eredeti-GYHRCSD_007.JPG

"Sikerült végigvinnünk egy olyan pályázatot, ami azután „2005 év legjobb önkormányzati projektje” címet nyerte el."

Az, hogy a projektötlettől felépítve sikerült végigvinnünk egy olyan pályázatot, ami azután „2005 év legjobb önkormányzati projektje” címet nyerte el, olyan lendületet adott, ami ha nem is arra ösztönzött, hogy nekem mással nem szabad foglalkozni, de arra mindenképp, hogy ezzel a területtel feltétlenül.

Ebben mi a mozgatórugó?

Az ötlet kidolgozása. A pályázati adatlap kitöltése sokszor már nyűg, de azt az ideológiát mögé állítani, amivel akár az ügyfelem, akár a munkáltató megnyeri azt a pályázatot, az szép és izgalmas dolog.

Ez mennyire csapatmunka?

Annak kell lennie, hiszen a megrendelő ismeri a saját szakmáját, ő tudja megmutatni, hogy mivel foglalkozik és mik a lehetőségei, vágyai, elképzelései. Hiába jutna nekem eszembe bármilyen jó gondolat, amivel biztos, hogy nyerne, ha azt ő nem tudja megvalósítani.

Előfordul, hogy ugyanarra a pályázatra több ügyfélnek is dolgozik?

Igen, de egy pályázat elbírálását nagyon sok minden befolyásolja. Függ attól, hogy mennyire felel meg egy kiírásnak a pályázó szervezet, a projektötlet vagy milyen a többi beadott pályázat. A megvalósítási szándék lehet ugyanaz, de minden esetben más a körülmény, a felépítés, a tevékenységi kör és a pénzügyi helyzet. Ugyanakkor a pályázat elbírálójának a személyiségén is múlhat egy-egy döntés, hogy szakmailag mit tart jobbnak.

A sokféle tevékenység mellett a civil szféra is fontos az életében.

Valóban, az utóbbi időkben több olyan civil szervezetet is alapítottunk Gyulán, aminek tisztségviselője, illetve tagja vagyok. Ilyen az Együtt Gyulaváriért Egyesület, a Boróka Magyar-Székely Kulturális Egyesület, de ugyanúgy szívügyem a szegedi Pelikán Gyermek és Ifjúsági Egyesület is. Ezek mind nagyon fontos tevékenységeket végeznek azon a területen, amire létrejöttek, én pedig próbálok valamilyen szinten a motorjuk lenni. Elsősorban az adminisztrációs rész szokott az enyém lenni, hiszen ezek a szervezetek szintén tudnak pályázni, és mivel néhány alapítvány, egyesület bejegyzésénél részt vettem, a nyomtatványok összeállításában is tudok segíteni.

Az eddig érintett tevékenységek összeegyeztethetők, egyik kiegészíti a másikat, de van olyan terület, amelyik kiemelten fontos szerepet játszik az életében?

Nekem ez így komplex, mert minden mindennel összefügg. Nagyon jó, hogy ha bármelyik területen segítségre van szükségem, 3-4 helyről mindig számíthatok rá. Sokszor érzem, hogy szétszakadok ebben a sok tevékenységben, de ha bármi krízishelyzet adódik, akkor nagyon jó, hogy van hova nyúlni.

Az egymással összefüggő tevékenységek bővíthetők még valamilyen új területtel?

Nagyon jónak tartom ezt a Válságpont irodát, ez még új, sok a kihívás benne, de mellette még jogot is tanulok.

Azt már firtatni sem merem, hogy mikor jut idő a pihenésre, feltöltődésre…

Az utóbbi időben kicsit túlvállaltam magam, ezért most erősebben fókuszálok arra, hogy az este és a hétvége mindenképp a családé és a pihenésé legyen, ne pedig a hivatalos ügyek intézéséé. Mert ha az ember még este tízkor is felveszi a telefont, csak sodródik az árral. Azzal pedig, hogy döntést hoz ebben, rendszert visz be a saját életébe, ami a hatékonyságot is sokkal jobban erősíti.

GYULAI HÍRLAP • 2015. április 07. 12:19
Gyulavári György: A változásoknak én mindig örülök, mert felpezsdítik az életet
Összes cikk - lent (max 996px)
A rovat friss cikkei
A Gyulai Hírlap legfrissebb cikkei
Cikkek keresése az online archívumban
Bannerfelhő (max 165px)