A Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet szerint az intézet főbb feladatai közé tartozik a középtávú magyar nyelvstratégia kidolgozásának irányítása és szakmai felügyelete, a magyar nyelv szerkezetének, sajátosságainak, működésének kutatása és azok eredményének alkalmazása a közoktatásban. Arra a kérdésre, hogy mit is jelent pontosan az említett nyelvstratégia, Bencze Lóránt elmondta, a konkrét, hosszú távú célok kidolgozásához csak a lehetőségek felmérése után látnak hozzá, így a stratégia megfogalmazása legalább két évet vesz igénybe.
– Becslések szerint száz év múlva a ma létező hatezer nyelvből mindössze 250 marad talpon – fejtette ki a nyelvész, majd hozzátette, az intézetre azért van szükség, hogy a magyar nyelv – amely egyébként Európa legrégibb államnyelve – a megmaradt 250 között legyen. Bencze Lóránt arról is beszélt, hogy a nyelvstratégia nem új keletű dolog, Tiberius császár például bocsánatot kért a szenátustól, amiért kiejtette a száján a görög monopólium szót. Mint megtudtuk, a világon jelenleg több nyelvstratégiai intézet is működik, egyebek mellett Franciaország és Észtország is rendelkezik saját nyelvstratégiával.
– Becslések szerint negyven évvel ezelőtt mintegy 7000 nyelv volt a világon, akkor a magyar a 32. helyen volt a beszélők számát illetően. Egy tavalyi felmérés szerint a ma létező 6000 nyelv közül a magyar a 62. a beszélők számát tekintve – fogalmazott az intézet vezetője. Bencze Lóránt szerint a nyelvstratégia kidolgozására a magyar nyelv visszaszorulása mellett a gyors változások miatt is szükség van.
A professzor azt is mondta, az általa vezetett intézmény a nyelv befogadó és kisugárzó hatását vizsgálja elsősorban. Mint kifejtette, a gondolatok hatékony közvetítésének közvetlen gazdasági haszna is lehet.
