Keresés


csak pontos egyezésekre
Keresés: oldalakon dokumentumokban, lapszámokban
Archívum
Gyulai Hírlap Archívum

Gyulai Hírlap - Kirobbanásának 100. évfordulóján a "nagy háborúról" hallhatott a gyulai közönség

Összes cikk - fent (max 996px)
  A  A  A 
GYULAI HÍRLAP • F. C. • KULTÚRA • 2014. november 09. 13:00
Kirobbanásának 100. évfordulóján a "nagy háborúról" hallhatott a gyulai közönség
Dr. Szabó Ferenc történész, nyugalmazott múzeumigazgató az I. világháborúról tartott előadást a gyulai könyvtárban
Az I. világháború eseményeiről tartott előadást dr. Szabó Ferenc. Fotó: Gyulai Hírlap - Fekete Cintia

Az I. világháború 1914-ben, épp' 100 évvel ezelőtt robbant ki, és íródott be vastag betűkkel az emberiség történelmének könyvébe. A jubileumi évforduló okán a gyulai Arany János Művelődési Egyesület programján dr. Szabó Ferenc történész, nyugalmazott múzeumigazgató tartott rövid áttekintést a 100 évvel ezelőtti világégésről. Az I. világháborúról mai szemmel című előadást több mint félszázan hallgatták figyelemmel november 6-án a Mogyoróssy János Városi Könyvtár Simonyi-olvasótermében.

- Ez alkalommal olyan témát vettünk elő, ami valamiféleképpen mindnyájunkat érint. Azt szoktuk mondani, hogy a történelemről nem lehet úgy beszélni, hogy a mondatot úgy kezdjük, hogy: mi lett volna, ha nem így történik. Mindez csupán találgatáshoz vezetne. Az az igazság, hogy az első világháborúnak – melynek sebeit még ma is hordozzuk, és amelytől máig nem tudtunk elszakadni – „köszönhető” sok minden, ami a gerincünket úgy megtörte, hogy azóta sem tudtunk kiegyenesedni – mondta bevezetőjében Nagy László, az egyesület elnöke.

Dr. Szabó Ferenc másfél órás előadása során a közönség az I. világháború eseményeiről, valamint az azt megelőző történésekről hallhatott átfogó beszámolót.

- Amikor szembenéztem a témával, akkor megrémültem a háborús emlékektől, melyek családomat is, de jóformán minden családot érintettek itt Magyarországon, az Osztrák-Magyar Monarchia hajdani társállamában, legyünk finomak, becsüljük magunkat a megnevezéssel. Egy óriási könyvtárat megtöltő szakirodalma van a témának, nem beszélve a szépirodalmi alkotásokról, de nem is ezek mennyiségétől riadtam vissza, hanem attól, hogy ilyen rövid idő alatt egy teljes képet adni erről a világméretű eseménysorozatról nem lehet, hiszen rendkívül szerteágazó kérdéskörről van szó – kezdte előadását dr. Szabó Ferenc.

A történész felidézte a háborút megelőző, az 1967-es kiegyezéstől az I. világháború kirobbanásáig tartó „boldog békeidőket”, melyről maga is – mint a történelemkönyvek legtöbbje – téves megállapításnak tartja, hogy valóban fél évszázadig tartott volna. Ennek cáfolataként számos kiegyezéskori harcot említett meg, így például az első balkáni háborút, amely 1912 és 1913 között zajlott.

Az I. világháborút tárgyalva természetesen az azt kirobbantó szarajevói merénylet is szóba került. Dr. Szabó Ferenc elmondta, a gyilkosság elkövetőjére, Gavrilo Principre nemzeti hősként tekintenek Bosznia-Hercegovinában. A nyugalmazott múzeumigazgató a továbbiakban arra is kitért, hogy miért is nevezhetjük világméretűnek ezt a háborút, illetve melyek voltak azok az európai országok, amelyek – nagyon bölcsen – nem vettek részt a harcokban. Az előadás során a háború néhány jelentősebb összecsapásának részleteit is megismerhettük, majd azt is megtudhattuk, hogy milyen újításokat, technikai eszközöket és hadi szerszámokat alkalmazott a küzdelemben a két szemben álló szövetségi rendszer, a központi hatalmak és az Antant.

A beszámoló vége felé dr. Szabó Ferenc érdekes történetekkel igyekezett bemutatni azt, hogyan is éltek a magyarok a „nagy háború” idején, és milyen következményekkel járt a több éves küzdelem. A történész elmesélte, hogy mivel egyre több férfit soroztak be katonának, munkaerő-, ennek nyomán pedig élelmiszer és nyersanyaghiány alakult ki hazánkban, amelyet kényszerbeszolgáltatás és a központi elosztás rendszerének kialakítása követett. A rekvirálás nyomán azonban egyre gyakoribbá váltak a csalások és a feketekereskedelem. A bőrhiány miatt például egyesek papírtalpú cipőket kezdtek el gyártani.

- Magyarországnak különösen hátrányos helyzete volt, mert a háborúba az Osztrák-Magyar Monarchia részeként lépett be, amely Trianon után szétesett. Mivel azonban a monarchia nem rendelkezett olyan forgatókönyvvel, ami arról szólt volna, hogy mi lesz, ha elveszítik a háborút – hiszen a háború első felében mindenki azt hitte, hogy nyerni fognak – így Magyarország „apátlanul”, épp', mint egy újonnan alapított állam fejezte be az I. világháborút. Tehát igaz az az állítás, hogy az önállóságát visszanyert Magyarország az egyik legnagyobb vesztese volt az I. világháborúnak, hiszen olyan célokért hozott rendkívül súlyos véráldozatokat, amelyek voltaképpen nem voltak közvetlenül magyar célok – tette hozzá végezetül dr. Szabó Ferenc.

 

Dr. Szabó Ferenc. Fotó: Gyulai Hírlap - Fekete Cintia
Összes cikk - lent (max 996px)
+
+
+
+
+
+
+
+
+
A rovat friss cikkei
A Gyulai Hírlap legfrissebb cikkei
Cikkek keresése az online archívumban
Bannerfelhő (max 165px)