A gyulai Erkel Ferenc Gimnázium 1991 óta ápol testvériskolai kapcsolatot a csíkszeredai Márton Áron Líceummal. Gyula és Csíkszereda 1993. október 21-én írta alá a testvérvárosi megállapodást. Idén a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. Határtalanul pályázati program keretében ismét megvalósulhatott egy „Szereda és Gyula” cserekapcsolat, amely lehetőséget biztosított 40 tanulónak és 4 kísérőtanárnak egy erdélyi utazásra.
A diákok 9-11. évfolyamig vettek részt a komoly vállalásokkal útjára indított látogatáson. Feladataik között szerepelt egy közös olvasókuckó kialakítása, egy néptánc-produkció előadása a főtéren, valamint szociológiai kutatás a székely falutízesek témakörében. Az utazást a diákok részéről egy motivációs levél megírás, a pedagógus kollégák részéről egy kéthetes előkészítő előadássorozat előzte meg, hogy a rátermettséget és az érdeklődést előzetesen kiszűrhessük, megerősíthessük. A 4 napot felölelő (09.26-29.) eseménysor alatt részesei lehettünk a székely testvériségtudatnak, a legendás szívélyességnek, a humorban sem hiányt szenvedő klasszikus mentalitásnak. Nagy szeretettel fogadtak bennünket, minden vállalásunk sikerült.
A diákjaink a csíki líceum tanulóival a diákönkormányzat irodájában létesítettek minikönyvtárat, kifestették és berendezték a helyiséget. Együtt léptek fel a Mikó-vár melletti téren, ahol a helybéliek óriási ovációjának kíséretében adtál elő hagyományos néptánc-koreográfiájukat. Karöltve keresték fel a környező falvak lakóit, akiktől a régi település-földrajzilag és etnográfiailag érdekes faluelrendezésekről tájékozódhattak dr. Ambrus Tünde irányításával, aki a témának leghitelesebb helyi szakértője.
A terepmunka mellett jutott idő a Csíki-medence és a hargitai régió felfedezésére is. Jártunk a Békás-szorosnál, a Gyilkos-tónál, Farkaslaka, Kolozsvár, Székelyudvarhely, Nagyvárad, Marosvásárhely, Gyergyószentmiklós nevezetességeinél. Felfedeztük lakhelyünk, Csíkrákos-Göröcsfalva történelmi értékeit, és a nap végén minden alkalommal autentikus székely ételeket vehettünk magunkhoz a bőség zavarától nem tartózkodva: székelykáposzta, házi kenyér, áfonyalekvár fánkkal, némi örmény eredetű zakuszka és gomolyasajt.
A lelket, testet, szellemet feltöltő kirándulásunk végén csak megköszönni tudjuk, hogy részesülhettünk abból a csodából, amit nem véletlenül emlegetnek itthon is „otthonnak”: Erdély, újra visszavágyunk!
Fodor György kísérőtanár
