Keresés


csak pontos egyezésekre
Keresés: oldalakon dokumentumokban, lapszámokban
Archívum
Gyulai Hírlap Archívum

Gyulai Hírlap - Elhallgatott történetek

Összes cikk - fent (max 996px)
  A  A  A 
GYULAI HÍRLAP • G. K. E. • KULTÚRA • 2018. május 10. 09:00
Elhallgatott történetek
Az erőszakos kollektivizálásról nyílt kiállítás a Mogyoróssy könyvtárban

Sorsfordítás főcímmel nyílt meg a Nemzeti Emlékezet Bizottsága vándorkiállítása május 9-én a Mogyoróssy János Városi Könyvtár udvarán. A tárlat a magyarországi paraszti társadalom felszámolásának folyamatát ismerteti „beszélő” tablókon, miközben a régiónkból indult ellenállási mozgalmat, a Fehér Gárdát is bemutatja.

A Sorsfordítás című kiállítás megnyitója után kerekasztal-beszélgetést tartottak a könyvtárban

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba

Holttesteken át a közösbe

A falusi gazdaságok 1948 és 1961 közötti kollektivizálása a népesség közel felét érintette Magyarországon. A paraszti tulajdon felszámolását, a földek és az emberek termelőszövetkezetekbe kényszerítését a kommunista hatalom megfélemlítéssel, erőszakkal érte el: feldúlta, majd felszámolta a hagyományos közösségeket, a hozzájuk kapcsolódó kultúrát és életmódot. A tömeges terror és ennek tabusítása a városok sorsára is kihatott.

Múltunknak ezzel a nem éppen humánus fejezetével szembesít a Sorsfordítás című vándortárlat, amely az egykori üldözöttekről, meghurcoltakról, áldozatokról és az érintett családokról is megemlékezik. A bemutatott korabeli dokumentumok, propagandaképek, rendeletek, ítéletek annak részleteit rekonstruálják, hogyan kényszerítették bele az embereket a „közösbe”, s hová vezetett mindez.

Gyula város önkormányzata nevében az egybegyűlteket Görgényi Ernő polgármester köszöntötte. Előrebocsátotta: üdvözlete rendkívüli lesz, mivel a jogi egyetemen szakdolgozatát a Békés megyei kulákperekből írta, így példákkal tudja alátámasztani, mit jelent az önkényuralom. Szavait főként azokhoz intézte, akik kétségbe vonják a hazai demokrácia létét. Azt mondta, diktatúráról akkor beszélünk, amikor céljai megvalósítása érdekében a hatalom társadalmi csoportokat és személyeket helyez célkeresztbe, majd a szó fizikai értelmében, esetleg egzisztenciálisan is megsemmisíti őket, akár több nemzedékre visszamenően is.

A városvezető kifejtette, ma már döbbenetes, de korabeli feliratokban a zsíros sváb kulák kifejezés napi gyakorisággal fordult elő. Így jellemezték azt az almáskamarási gazdát is, aki ellen azért indítottak büntetőeljárást, mert kigyulladt az istállója. Őt tehát saját kárára elkövetett gyújtogatással vádolták. Noha eleinte tagadta a cselekményt, később a szegedi ügyészégen, verések és kínvallatások sorozatának következtében megváltoztatta vallomását. De mivel mindez 1949-ben történt, amikor még éltek az előző rendszer tisztességes bíró, a gazdát felmentették, csupán a vagyonától fosztották meg. Erről szól a diktatúra, hangsúlyozta Görgényi Ernő.

A polgármester úgy vélte, nagyon megtisztelő, hogy a NEB elhozta Gyulára ezt a kiállítást, és jelezte, a valós tények valódi jelentőségének megismerése érdekében egyre nagyobb szükségünk van az ilyen történelmi megemlékezésekre.

 

 

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba

A parasztnak a presztízsét is elvették

Egyetlen gyermek sem mondja azt, ha felnő, gazdálkodó parasztember szeretne lenni, jegyezte meg Kovács József országgyűlési képviselő. Ehhez kapcsolódóan megnyitóbeszédében arra mutatott rá, hogy a mai magyar társadalomban a mezőgazdaság és az abban dolgozók nem számítanak magas presztízsű társadalmi csoportnak, aminek nagyon sokféle oka van. Mindenekelőtt az, hogy ez a réteg, és vele együtt a teljes magyar paraszti kultúra a szocializmusban, illetve ezt megelőzően a kommunizmusban olyan sebeket kapott, amelyekből a mai napig nem gyógyult ki. A parasztember ugyanis elsőszámú célpont volt.

A képviselő arra is kitért, hogy a hős nevét könnyebb megjegyezni, mint a nevesincs alföldi parasztemberét, pedig talán többel járult hozzá nemzetünk megmaradásához. Nem csak azzal, hogy családot alapított, fennmaradt, hanem azzal is, hogy évszázadokon át ő volt a magyar nyelv és a magyar kultúra legfontosabb közvetítője. A 19–20. század fordulóján saját tulajdona volt, amiből meg tudott élni, s ezáltal olyan függetlenséggel bírt, amellyel a munkások, és talán még a kisvárosi kiskereskedők sem. Ezért számított közellenségnek a kommunisták szemében.

– A vándorkiállítás ahhoz az emlékezéshez járul hozzá, amellyel az élet vizét szeretnék kimeríteni a múlt kútjából – zárta gondolatait Kovács József.

 

 

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba

A felforgató eszmék még itt vannak

Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnöke azzal vezette fel méltatását, hogy kijelentette: nem hitte volna, hogy aktuális lesz ez a kiállítás 2018 májusában, amikor Nyugat-Európa Marx Károlyt szoborral és emlékünnepség-sorozattal ünnepli, köztük olyan politikusok is, akik magukat kereszténydemokratának vallják. A történész aláhúzta: nekünk különösen fontos feladatunk emlékeztetni arra, mi volt az a bizonyos alkotó marxista gondolat. Ebből idézte: annyi rést kell ütni a keresztény állam gépezetén, amennyit csak lehet.

A kiállítás tablói azt mutatják meg, hogyan vált véres valósággá a marxi program. Amikor Marx Károlynak szobrot emelünk, az nem egy jópofa nosztalgia, nem egy fricska a jelenlegi hatalom szemében, hanem a diktatúra megalapozóinak üdvözlése, hangoztatta a NEB elnöke, és hozzátette: a marxizmuson és leninizmuson alapuló kommunista diktatúra ugyan elmúlt, de a kereszténységet, a családot és a hagyományos paraszti közösséget felforgatni akaró eszmék itt maradtak közöttünk, és ezt komolyan kell vennünk.

Földváryné Kiss Réka a füzesgyarmati Molnár Sándor esetét idézte fel, akit még a tárgyalás előtt halálra ítéltek, amiért állítólag fel akarta égetni a helyi TSz gabonaföldjét, és csak véletlenül lobbant lángra a saját portája.

A Sorsfordítást, amelynek fővédnöke Kövér László, főtámogatója pedig a magyar kormány, először Budapesten nyitották meg, ahol a magyar országgyűlés épületében egy konferencia kísérte. Terveik szerint a kiállítást idén tizennégy vidéki helyszínre viszik el.

A NEB elnöke kiemelte, a rendezvénysorozat egy nagyon széleskörű összefogás eredménye, majd megköszönte dr. Erdész Ádám, az MNL Békés megyei levéltárának igazgatója és munkatársainak segítségét, akik a regionális tabló összeállításához járultak hozzá.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy amennyiben léteznek még magánszemélyeknél a témához kapcsolódó elhallgatott események, keressék meg őket, hisz csak abból lesz történelem, amit megosztanak velük.

 

 

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba

Kiállítás a neten

A megnyitó után a részvevők megtekinthették az Apáink földje című filmet a Simonyi-olvasóteremben, majd a NEB történészeinek moderálásával kerekasztal-beszélgetés kezdődött, amelyen többen is felszólaltak a hallgatóság köréből. Jelen volt az oktalanul kivégzett Molnár Sándor unokája is, aki a tragédia jó néhány szomorú részletébe avatta be a jelenlévőket.

A kiállítás anyaga a www.sorsforditas45-62.hu honlapon böngészhető. A könyvtárban május 31-ig tekinthető meg.

Összes cikk - lent (max 996px)
+
+
+
+
+
+
+
+
+
A rovat friss cikkei
A Gyulai Hírlap legfrissebb cikkei
Cikkek keresése az online archívumban
Bannerfelhő (max 165px)