Forrás: YouTube
Felszólalt az Országgyűlés június 15-i ülésén Ráki Zsolt; a térség tiszás országgyűlési képviselője interpellációjában azt kérdezte Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszer-gazdaságért felelős minisztertől, hogy hogyan garantálja a kormány a magyar termelők azonnali védelmét és a hazai élelmiszer-önrendelkezést a halmozott agrárkrízis idején.
„A magyar vidék és a hazai agrárágazat az elmúlt hetekben olyan halmozott kihívásokkal szembesült, amelyek határozott állami beavatkozást követelnek. A kiszámíthatatlan időjárás, a rapszodikus piaci folyamatok és a gazdasági nyomás egyszerre nehezednek a magyar termelőkre” – mutatott rá.
Mint kifejtette, az aszályhelyzet és a tavaszi fagykárok drámai helyzetbe hozták a növénytermesztőket és a gyümölcságazat szereplőit. Hozzátette, ezzel párhuzamosan a sertéságazat piaci nehézségei, a tejtermelés tartós, strukturális problémái a hús- és tejtermelő családok mindennapi megélhetését veszélyeztetik.
Elmondta, a kibontakozó állattenyésztési válság hátterében globális piaci konfliktusok, a szigorodó környezetvédelmi terhek és súlyos jövedelmezőségi problémák állnak, amit tovább tetéz „a múlt szerdai protekcionista intézkedés is Bulgáriából”.
Az országgyűlési képviselő a sertéságazatban mintegy 52 milliárd forint, a tejtermelőknél pedig a 85 milliárd forintot elérő ágazati veszteséggel kalkulál.
Hangsúlyozta, ezek a folyamatok „átgondolt szakpolitikai válaszlépéseket követelnek meg”. Azt kérdezte, mit tud tenni a minisztérium vezetése a kialakult válsághelyzet kezelésére, a fagykárok és az aszály okozta veszteségek enyhítésére, továbbá a sertés- és a tejágazat tartós stabilizálására.
Bóna Szabolcs közölte, a termelők a június 8-i adatok szerint már több mint 6600 aszálykárt jelentettek be, az érintett terület nagysága pedig meghaladja a 235 ezer hektárt. Elmondta, a károk kompenzálására 2027-ben várhatóan mintegy 24,5 milliárd forint áll majd rendelkezésre.
Jelezte, ez az összeg valószínűleg nem lesz elegendő, ezért a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy bővítse „a mezőgazdasági kárenyhítés eszközrendszerét”, emellett csoportos vis maior helyzetet hirdettek a tavaszi fagy és az aszály miatt.
Bejelentette, Magyarország kezdeményezi, hogy biztosítsanak forrásokat az Európai Unió mezőgazdasági tartalékából is, és szükség esetén további intézkedéseket is hoznak.
Kiemelt célnak nevezte a hazai sertéspiac működésének stabilizálását és a sertéságazat hosszú távú versenyképességének biztosítását a „rendkívül nehéz európai piaci környezet okán is”.
Kitért rá, hogy megjelent itthon az afrikai sertéspestis, amely kapcsán – az azonnali hatósági intézkedéseken túl – „a külpiaci akadályok kezelése, valamint a mentesítési terv korábbinál hatékonyabb végrehajtása is nagyon fontos feladat”.
Azt is mondta, a tejágazat próbál kilábalni a túltermelési válságából, amit az is mutat, hogy májusban a hazai és az uniós spot nyerstej-árak némi növekedést mutattak, az átlagárak azonban még így is 25 százalékkal elmaradnak a 2025-ös áraktól.
Mint kifejtette, minden európai uniós fórumon felvetik az intervenciós felvásárlás lehetőségét, „egyelőre sajnos sikertelenül”.























