Keresés


csak pontos egyezésekre
Keresés: oldalakon dokumentumokban, lapszámokban
Archívum
Gyulai Hírlap Archívum

Gyulai Hírlap - Gyula város nevének első okleveles említése 1332-ben, a pápai tizedjegyzékben bukkant fel először

Összes cikk - fent (max 996px)
  A  A  A 
GYULAI HÍRLAP • H. É. • HÍREK • 2012. december 07. 10:57
Gyula város nevének első okleveles említése 1332-ben, a pápai tizedjegyzékben bukkant fel először
Gyula város történetének kezdetei címmel konferenciát rendezett a Békés Megyei Levéltár
Fotó: Gyulai Hírlap Online - Rusznyák Csaba

Gyula város történetének kezdetei címmel konferenciát rendezett a Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára és Gyula Város Önkormányzata.

Gyula város polgárai többnyire ismerik a város történetét és nyilvántartják a kiemelkedő dátumokat. A város történetének fordulópontjai között a legelső egy 1313-as dátum, hiszen úgy tartják a történészek, hogy ebben az esztendőben említették először oklevélen Gyula város nevét. Még a XIX. század végén Karácsonyi János kutatásai nyomán rögzült a szakirodalomban, hogy 1313-ban I. Károly két oklevelet keltezett Julamonusturán. Ezt a nevet Gyulamonostorának értelmezték. Mintegy 10 évvel ezelőtt Dusnoki-Draskovich József történész megvizsgálta a kérdést, mert bizonyos gyanúi támadtak, hogy az  értelmezés nem egészen pontos. Egy gazdagon argumentált tanulmányt adott közre e témában, amelynek legfőbb megállapítása az, hogy az okiratban foglalt településnév nem Gyulára, hanem Gerlára vonatkozik. Biztosra vehető viszont az, hogy a következő említés már valóban Gyulára vonatkozik egy pápai tizedjegyzékben, melyet 1332-ben bocsátottak ki.

Tekintettel arra, hogy az 1313-as esztendőnek kerek évfordulójához érünk jövőre, több lakos is érdeklődött, hogyan is tekint vissza a 700-dik évforduló alkalmából a város. Estünkben kérdéses a dátum helytállósága, illetve az a történészeti koncepció, amely a dátumra építve kibontakozott. Ezért kell megvizsgálni, hogy a források alapján, a friss szakirodalom, a régészeti adatok alapján mit tudunk most és van-e olyan közös többszörös, amelyben minden szakterület megállapodhat. A konferencia célja éppen az , hogy történész oldalról és régészeti oldalról megvizsgáljuk a kérdést és megnézzük a friss kutatás tükrében, mit tudunk városunk első korszakáról – hangzott el Erdész Ádám levéltár-igazgató felvezető beszédében.

Dr. Görgényi Ernő polgármester köszöntőjében elmondta, hogy a konferencia megszervezését az önkormányzat kezdeményezte, mivel többen ötletekkel keresték fel, hogy miképpen lehetne méltó módon megünnepelni a 700 évfordulót.

Sokat tudunk a levéltári kutatóknak köszönhetően városunk történetéről, de nyilvánvalóan nem eleget. Vannak tények, amelyről azt hisszük, hogy jól tudjuk, majd kiderül, hogy tévedtünk. Ilyen fontos kérdés, hogy mikori városunk első említése.

Dr. Görgényi Ernő megnyitó gondolatait követően Dusnoki-Draskovich József történész előadását hallgathatta meg a közönség Gyula településtörténetének kezdetén címmel. Rácz György történész az árpád-kori gyuláról beszélt, Almási Tibor történész Gyulát és uradalmát a XIV-XV. századi okleveles adatok tükrében mutatta be. Liska András régész a Gyula belterületét érintő középkori régészeti adatokról számolt be, Szatmári Imre régész pedig a gyula környéki adatokat tárta hallgatósága elé.

 

Fotó: Gyulai Hírlap Online - Rusznyák Csaba
Összes cikk - lent (max 996px)
+
+
+
+
+
+
+
+
+
A rovat friss cikkei
A Gyulai Hírlap legfrissebb cikkei
Cikkek keresése az online archívumban
Bannerfelhő (max 165px)